Hogyan alkalmazkodjunk az aszályhoz legközelebb?

Porba vetettük a kukoricát

Május elején készült körképünk alapján a kukoricaállományok ekkor még vagy ki sem keltek, vagy legfeljebb 2-3 leveles állapotban voltak. Ismét egy nagyon furcsa évjáratnak lehetünk szemtanúi. A termelők új tapasztalatokra tettek szert, amiket most megosztunk olvasóinkkal, hogy a tanulságokból okulva legközelebb jobban sikerüljön az alkalmazkodás az időjárási anomáliákhoz.

Az enyhe tél miatt mindenki attól tartott, hogy a rovarokkal lesz a legtöbb gond a tavasz első hónapjaiban. Nem így történt. A vízhiány és a hideg uralta az időszakot, május elején pedig egy héten át szél- és porviharok seperték végig a földeket. A kukorica vetésideje a legtöbb régióban visszacsúszott az egy évtizeddel ezelőtt jellemző április 15-20. körüli időpontra, de a földbe került magok ekkor már szinte semmi nedvességet nem találtak. A kelés két-három héten át elhúzódott.

Vetési praktikák

„Az utóbbi években már gyakran megelőzte a kukorica vetése a napraforgóét, de idén a hideg miatt a tavalyi április 8. helyett csak 15-én kezdődött el ez a művelet” – kezdi a szezonindulás bemutatását Burkus Szabolcs. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gazdálkodó 690 hektárt művel, de szaktanácsadóként is dolgozik. A kukorica csaknem 200 hektárt foglal el a gazdaságában. Véleménye szerint a vetés minősége alapvetően meghatározza a lehetséges hozamot, ennek paramétereit azonban úgy kell kialakítani, hogy ne csak a legrosszabb, hanem a legjobb időjárási helyzetre is alkalmas legyen a forgatókönyvünk.

„Nem csökkentettünk sem a tőszámon, sem a tenyészidőn, és a legkorszerűbb, nagy termőképességű hibridekkel dolgozunk, amelyeknek megadjuk mindazt a tápanyagmenynyiséget, ami egy csúcsterméshez kell. Vagyis megadjuk az állománynak az esélyt arra, hogy ha megváltozik az időjárási helyzet, reagálni tudjon rá” – magyaráz Burkus Szabolcs. Ennek fényében FAO 350-380-as érésidejű csúcshibrideket választottak a KWS, a Syngenta és a Pioneer palettájáról, melyeket 75 ezres tőszámmal, 99 százalékos mélység- és tőtávtartási pontossággal vetettek el, a magok mellé pedig mikrogranulált, foszforos startertrágya került. A vetés előtt két héttel karbamidot dolgoztak be a talajba, így a csírázó növény mindent megtalált ahhoz, hogy gyorsan indulhasson és erős gyökérzetet fejleszthessen. „A mi filozófiánk az, hogy állományban a nitrogént és a cinket folyékony állapotban, a gyökérzónához injektálva kell kijuttatni. Az aszályos tavasz azonban rákényszerített egy-két változtatásra. A vetésmélységet 7 centiről 8-ra növeltük, és biztosra veszem, hogy szükség lesz a talajon és levélen át érvényesülő biostimulátorokra is. Olyan készítményeket szereztünk be, mint az Amalgerol, a Nova vagy a Fertiactyl Starter. Ezek mind bizonyítottak már stresszes helyzetekben, így aszályban, porvihar és jégkár után is jól működtek.”

Az ország másik végében, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-ben Bóna Szabolcs igazgatótól azt tudjuk meg, hogy a környéken május 5-ig alig 64 mm csapadék hullott le idén, ami a jól induló repce- és búzaállományokon is nyomott hagyott, a tavaszi vetésű kukorica pedig egészen extrém körülmények között találta magát. Az utóbbi napokban érkező kis eső is erős széllel társult Győr-Moson-Sopron megyében, épp csak elverte a port, majd rögtön ki is szárította a földet. Az április elején elvetett táblákban szenved a háromleveles kukorica. A terület másik felén a szenázsnak betakarított rozs után április végén, május első napjaiban került földbe a kukorica, gyakorlatilag porba – azóta sem bírt kikelni. „Három dolgot tanultunk meg az utóbbi évtizedben: az egyik, hogy az őszi szántást azonnal el kell dolgozni, a lehető legkisebb felületet szabad csak hagyni a víz párolgására. A másik, hogy korán vetve jobb eséllyel talál nedvességet a mag a földben. A harmadik, hogy a pollenszórás az aszályos időszakra eshet, ezért három különböző, de azonos fenotípusú és érésidejű kukoricát vetünk egy vetőgéppel, így a bibe, amelyik viszonylag hosszan képes fogadni a pollent, jobb eséllyel termékenyül valamelyik mellé vetett hibridtől.” Rábapordányban az április elején, fővetésben vetett kukoricák a FAO 380-400 csoportból kerülnek ki, míg a május elejéig földbe kerülők a FAO 340-360-as csoportba tartoznak. Összesen 300 hektáron vetették el a növényt.

Bóna Szabolcs szerint a vetésmélységen nem lehet annyit módosítani, hogy az egy ilyen mértékű aszályt kompenzáljon, ennél sokkal fontosabb a talajnedvesség megőrzése. A mostani háromleveles állapotban pedig elfogytak az eszközei a kármérséklésre: „Korai lenne még levélen keresztül táplálni a növényt, hiszen alig van lombozata, az elkövetkező egy-két hétben teljesen az égiekre vagyunk bízva.”

Keszthely környékén azt hangsúlyozza a megkérdezett növénytermesztési szaktanácsadó, hogy a korán megeredni képes növény erősebb gyökérzetet fejleszt, ami nemcsak a későbbi aszály idején előnyös, de ellenállóbbá teszi a növényt a kukoricabogárral szemben is. A korai vetés egy közepes tenyészidejű állományban korábbi virágzást is feltételez, ami jó eséllyel megelőzi a legnagyobb légköri aszállyal fenyegető nyári időszakot. A rövidebb tenyészidő nagy valószínűséggel kisebb szárítási igénnyel is jár a betakarítást követően – érvel. Egy jászboldogházi termelő 140 hektáron vetette el a kukoricát április 2025. között, 5-6 centi mélységbe, 72 centi sortávra – ezek a számok megegyeznek a nála szokásos technológiával. Április második felére már csak a humuszosabb földek magágya tartalmazott egy kis vizet. A gazdálkodó a szokásosnál erőteljesebb talajtömörítés mellett döntött, hogy a megmaradt nedvességet minél jobban a magokhoz préselhesse. A termelő a fajtaválasztás jelentőségét hangsúlyozta.


A talajművelés döntő hatással van az aszályellenállóságra

A korán vethető növény erősebb gyökérzetet fejleszt, virágzása megelőzheti a légköri aszályt

Saját és a környékbeli gazdák tapasztalatai alapján nála idén a Sushi és a Kashmir foglalja el a legnagyobb területet.

Tanácsok a vetés körül

Kismányoky András, a KWS agroszerviz-menedzsere szerint az aszályos időszakra való felkészülés összetett folyamat, de úgy véli, megfelelő hibridválasztással a terméskiesés mérsékelhető. A következő tanácsokat adja: A vetőmagcsávázás az erős és egészséges növények fejlődésének egyik meghatározó része. Közvetlenül a magra felvitt mikroelemekkel segíthetjük a növények fejlődését a korai időszakban. A tápanyagcsávázás támogatja a csíranövény ellenállását a kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben (aszály, belvíz, hideg). A korai vetésidő előnyt jelenthet, de az optimális 8-10 fokos talajhőmérsékletet szem előtt kell tartani. A korán vetett állományok a tenyészidőszak alatt több hőt tudnak hasznosítani, és az állomány virágzása is megelőzheti az aszályos időszakot. A vetésmélységet a talajállapothoz és talajnedvességhez igazítsuk! Vízhiány esetén „a nagykönyvben” leírt 6-7 centinél mélyebbre is vethető mag. Nagy aszályban a kisebb tőszámsűrűségűállománynak vannak jobb hozamkilátásai. A korszerű, intenzív hibridek 60-65 ezres tőszámmal is vethetők, ezek jól kompenzálják a kisebb tőszámot.

A precíziós vetés nagy előrelépés az időjáráshoz való alkalmazkodásban is. Segítségével helyspecifikusan tudjuk a tábla adottságaihoz igazítani az állománysűrűséget, illetve sekélyebbre vagy mélyebbre helyezni a magot. A korszerű, aszályos időszakoknak jobban ellenálló kukoricákra jellemző, hogy gyorsan kelnek, nagyobb gyökértömeget fejlesztenek és kiváló a víz- és tápanyag-hasznosító képességük. Szinkronizált a női és hím virágzásuk, azaz a bibe csak egy kicsit előzi meg a pollen szórását, továbbá nagy pollentermelésre képesek. Így lerövidül az az időszak, amikor a bibe kiszáradhat a légköri aszályban. Virágzást követően mérsékelni képesek a párologtatási veszteséget, biztonságosabbá válik a szemtelítődés.

A szakember kiemeli a vetésforgószerepét is, mivel a kukorica sok vizet vesz fel a nagy biomasszatömeg fejlesztéséhez. Az elővetemény helyes megválasztása igen fontos a talaj vízgazdálkodása szempontjából. A talaj termékenységével összhangban lévő tápanyagellátás és -visszapótlás csökkentheti az évjáratok szerinti termésingadozást. Megemlíti továbbá a gyomok tápanyag- és vízelvonó hatását, azaz a gyomirtás szerepét a vízmegőrzésben. A sorközművelés levegőzteti a talajt, valamint lehetővé teszi, hogy az érkező csapadékot befogadja a föld.

Trükkök a talaj kerül

A megkérdezettek mind egyetértettek abban, hogy a talajművelésnek mindennél nagyobb a jelentősége aszály idején, de ennek mikéntjéről megoszlottak a vélemények. Borsod megyében az egyik gazdaságban kísérletet állítottak a szántás elhagyására, de ez nem tűnt célravezetőnek. „A direktvetéses táblák alulmaradni látszanak az őszi szántást követő tavaszi gruberezéssel szemben. Szántás nélkül túlságosan sok lesz a pocok, és a parlagfű is jobban terjed” – hangzik az itteni tapasztalat. Keszthely környékén május elején két-háromleveles volt a kukorica, a vetés óta csak 17-18 mm csapadékot kaptak a táblák. „Ügyelni kell a nedvességmegtartó gazdálkodásra. Nem mondom, hogy el kell hagyni a szántást, de erősen meg kell gondolni, hogy valóban szükség van-e rá, és ha igen, akkor azonnal el kell dolgozni. Fontos a talaj szerkezetének és pH-jának ideális szinten tartása is, hiszen a tápanyagokat ennek függvényében veheti fel a növény” – mutat rá a megkérdezett szakember. A talaj állapotára jó hatása lenne egy kevésbé gabonatúlsúlyos vetésforgónak is, ám ezt az alternatív növények alacsony piaci ára miatt nehezen tartja megvalósíthatónak. (Ami a pillangósok árát illeti, érdemes elolvasni a lucerna arab piaci értékesíthetőségéről szóló cikkünket is – a szerző.) Úgy véli, szinte divatszerűen terjed a foszforpótlás és a foszforos starterezés, holott az egyre savanyúbbá váló talajokon ezt a tápelemet nehezen képes hasznosítani a növény. „5,5 pH alatt már meszezni kellene a talajt, ez Keszthely környékén is jó kísérleti eredményeket hozott” – mondja. Bevett gyakorlattá kezd válni a kukorica cinkes lombtrágyázása is. Véleménye szerint a lombtrágyák hatása erősen évjáratfüggő, a stresszelt állományokban mindenképpen szembetűnőbb a hatásuk, mint amikor minden jól alakul. Ez az évjárat olyannak látszik, amikor indokolt a lombtrágyákhasználata.

A talaj termékenységével összhangban lévő tápanyagellátás és -visszapótlás csökkenthetiaz évjáratok szerinti termésingadozást


A precíziós vetés nagy előrelépés az időjáráshoz való alkalmazkodásban is

Túl a pH-javításon

A mikroelemeknek rendkívül fontos szerepük van a növények vegetatív és generatív fejlődésében, melyet célszerű már vetés előtt pótolni a talajban, majd állományban, lombtrágyaként is – ért egyet az előzőekkel Tamás András, a Colas Északkő Kft. értékesítője. A cég Bodrogkeresztúrban rendelkezik riolittufa-bányával. A riolittufa mellett gyakran használt talajjavító ásványi anyag még a zeolit, az alginit, a dolomit és a mészkőis. Továbbá elérhetők szervesanyag-bevitelre alkalmas, illetve komplex hasznosíthatóságú természetes anyagok is a savanyú talajok pH-javítására. A vulkáni kőzetek mállási ideje, vízmegkötő képessége és persze az ásványianyag-összetétele is eltérő, ezért a tápanyag-utánpótlás szempontjából nem mindegy, mit választunk. Hasznosulásuk pedig függ az adott talajtípustól, a növény igényeitől. Éppen ezért az első lépés, hogy tisztában legyünk a talajadottságokkal, amit talajmintavétellel érdemes megvizsgálni. A precíziós technológiáknak köszönhetően sokszor elegendő, ha a tápanyag-utánpótlás ennek fényében, differenciáltan történik. Talajtípusonként eltérően, de 5 pH alatt szükség lehet talajjavításra is. A talaj-pH mellett fontos ismerni a kalcium-magnézium arányt is, ha természetes ásványi anyagot alkalmazunk, mivel az 5:1-nél magasabb aránynál (pl. 4:1, 3:1) olyan magnézium-foszfor kötés jön létre, amely a növények számára nem felvehető, így foszforhiány léphet fel. Márpedig a dolomit gazdag magnéziumban, így rendkívül fontos a megfelelő dózis kijuttatása.

A talajjavító ásványi anyagokat relatíve magas hektárdózisban (riolittufa esetén legalább 5 t/ha) alkalmazzák. Tartamhatásuk miatt nincs szükség minden évben ismétlő kezelésre. Tamás András néhány hüvelykujjszabályt is felállít az alkalmazásukra:

1. Fokozatosság! Nem szabad a talaj pH-ját hirtelen megemelni, mivel így elpusztulhat az aktuális pH-közegben létrejött baktériumok, gombák, talajlakó állatok populációja. Egy alacsony pH-értékű homokon is van talajélet, kár lenne ezt is kiirtani belőle.

2. Tartósan! Meszezéssel gyors pH-javulás érhető el, de sokszor a talajélet kárára. A meszezés utáni túlzott műtrágyahasználat tovább savanyítja a talajt.

3. Természetes ásványi anyagok alkalmazása révén megvalósítható az a cél, hogy évente 0,5-0,6 pH-értéket javítsunk, amit stabilan és fokozatosan tartani tudunk. Használatukkal átlagosan 6-8 év tartamhatás érhető el.

A talaj pH-stabilizálásán túl ezekre a jótékony hatásokra számíthatunk talajjavításkor:

1. Mállás során a kőzet ásványianyag-tartalma hasznosul. Az alkalmazott anyag összetételétől függően káliumot, cinket, vasat, mangánt, rezet biztosítunk vele a növény számára. De ami talán a legfontosabb: szilíciumtartalma a növény epidermiszébe épülve fokozza annak „keménységét”, így ellenállóbbá válik a kórokozókkal, kártevőkkel és az aszállyal szemben is.

2. Bizonyos kőzetalapú talajjavítóknak jó a vízmegkötő-képességük, ezért alkalmazhatóak alomanyagként is. Aszály idején a talajba bedolgozott ásványi anyag vízutánpótlást biztosít a növények számára. Javítjuk így a növény vízháztartását, ezáltal homogénebbé válik az állomány, javul az ellenálló képessége, amit kísérletek igazolnak.

aszály fajta hideg kukorica kukorica vetése kukoricavetés talaj talajjavítás tőszám vetésmélység