Az ország keleti felén kegyetlen aszály sújtja a termelőket. Heves megyében a 100 mm-t alig éri el az idén lehullott csapadék összege. A Dunántúlon, Lajoskomáromban viszont öntözés nélkül is 3 méteres már a kukorica, és ha továbbra is lesz eső, rekordtermésre számítanak. Nem csoda, hogy mindenki keresi ennek az óriási különbségnek az okát. Több gazda a jégkármérséklő rendszert okolja a térségben pusztító rendkívüli szárazságért. Néhány generátorkezelő már halálos fenyegetést is kapott, ezért az érintett körzetekben leállították a jégkármérséklő rendszert. Miért alakulhatott ki ez a vélemény erről az 5 éve működő rendszerről? – erről kérdezte lapunk a jégkármérséklő rendszer üzemeltetési igazgatóját.
Sok gazda meg van arról győződve, hogy azért nincs csapadék a környékükön mert a jégkármérséklő rendszer miatt máshol esik le az eső, így lehet ez?
– Ezt elég könnyen meg tudom cáfolni, mivel a jégkármérséklő rendszer csak szezononként április 15-től működik, a legaszályosabb időszak pedig idén februárban és márciusban volt, amikor a generátoraink nem működtek – nyilatkozta lapunknak Kocsis Áron.
Vajon akkor miért alakult ki ez a hit?
– Amiatt alakulhatott ki ez a vélemény, mert az elmúlt 10 évben jóval kevesebb eső esik Magyarországon, mint eddig, és amikor jön végre csapadék, akkor jóval intenzívebb, mint korábban. Emiatt is jött létre a jégkármérséklő rendszer 2018-ban, mert jóval hevesebb zivatarok alakulnak ki Magyarországon, és emiatt jóval több lett a jégkár is, mint az azelőtti évtizedben.
Hogy működik ez a rendszer?
– A védekezés során acetonos ezüstjodidot égetünk el, az ezüstjodid a meleg levegővel együtt felszáll a felhők magasságába, és ott a nagyméretű jégszemek helyett sok kis jégszemet alakít ki. Amikor ezek leesnek, elolvadnak, ellentétben a nagy jégszemekkel, amik nem tudnak elolvadni, és ezért károkat okoznak.
Mennyire megbízható ez a rendszer? Mert például legutóbb Orbán napján jég pusztított Bács- Kiskun megye déli részén.
– Sajnos nem csak Bács-Kiskun megye területén, szinte a teljes Dél-Magyarországot károsította egy szupercella. Sajnos a szupercellák ellen kevésbé hatékony jelenleg a védelmünk, de a zivatarok 90%-a ellen – amelyek nem szupercellák – hatékonyan tudunk védekezni.
Hány jégkármérséklő berendezés van Magyarországon, és mekkora kapacitással működnek?
– A rendszer 986 generátorból áll, ebből 767 manuális és 219 automata generátor működik az országban. Ez teljes egészében lefedi az országot, egy 10×10-es négyzethálót kell elképzelni, aminek minden pontjában van egy-egy berendezés. A tervünk az, hogy az országhatáron túl is kibővítjük ezt a védekezést. Az egyik legkomolyabb gondunk az, hogy a határon túlról jövő zivatarok ellen már nem tudunk védekezni, mert abban már ott van a nagyméretű jégszem.
Mennyire szólhatnak bele a gazdák ebbe a szakmai részbe? Ha valaki azt mondja, hogy az ő területe felett nincs megfelelő védelem, és szeretné, hogy az ő földjeit is megvédjék a jégtől, mit tehet?
– Mindenhol megfelelő számban működnek generátorok, ahol feláramlás történik, és az Országos Meteorológiai Szolgálat jelzi, hogy ott zivatarveszély alakul ki. Fontos tudni, hogy a generátorok nem fölöttük, hanem a széliránytól és a szélerősségétől függően 20-40 kilométerrel arrébb védenek.
Most, hogy működik ez a rendszer, felesleges már beruházniuk a gazdáknak jégvédőhálókra?
– Egyáltalán nem felesleges, mert mint a nevében is benne van, hogy ez egy jégkármérséklő rendszer. Mindig lesznek olyan esetek, amiknél csak mérsékelni tudjuk a károkat, de teljesen elhárítani nem tudjuk a jegeket. Emiatt mindenkinek azt mondjuk, hogy akinek fontos a terménye, és van rá lehetősége, feszítsen ki jéghálót, emellett pedig még biztosítást is kössön.
Milyen eredményeket tudnak felmutatni az elmúlt öt év alatt?
– A 2010-es évektől egyre jobban jelentkezett az igény, hogy egy jégkármérséklő rendszerrel csökkentsük a jégkárokat, mert minden évben nőtt a jégkárok aránya. Mióta működik a rendszer, ez a felére csökkent, és az évek során minimálisan növekedve, de arányait megtartva tudjuk megvédeni a területeket. 40 ember dolgozik azon az egész országban, hogy ez a rendszer működjön, emellett 986 kezelő várja az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztását, hogy be kell-e kapcsolnia a generátorát. Bízunk benne, hogy ez a rendszer évről évre jobban és jobban fog működni, és egyre kevesebb jégkár lesz az országban.
