A repülő repce esete

Írta: MezőHír-2021/12. lapszám cikke - 2021 december 06.

A körülöttünk zajló árháborúk a repcét sem kerülik el. A 200 ezer forint feletti tonnánkénti árak zavarba ejtők. Tényleg ennyit érne a termény? Ez annak fényében igazán releváns kérdés, hogy az olajos magok közül egyedül ebből van valódi hiány a nemzetközi piacokon. Eközben nálunk rövidnek bizonyult a repceterület kirándulása a 300 ezer hektár feletti régióban. Valljuk be, a repce helye ingatag a szántóföldi növénytermesztésben. Helyére kellene tenni. Ebben nemzetközi körképpel induló piaci elemzéssel próbálok segíteni, a szokásos előrejelzésekkel. Készüljenek! Adatdömping jön!

 

Világpiaci árak: közel a plafon

A világpiaci repceárak gyakorlatilag tavaly március idusa óta mennek egyre gyorsuló ütemben felfelé (1. grafikon). Az európai repceárak azóta éppen a kétszeresükre nőttek. A világpiaci repcemagár az elmúlt egy évben 70, a repceolaj ára 90 százalékkal ugrott meg. Ez nem normális ármozgás. Nyilván több olyan tényező is kifejti emelő hatását, ami korábban nem. Ilyenek például a hangulati elemek, amelyek a pandémia kitörése óta állandó piaci szereplővé váltak, és felhalmozásra késztetik az országokat. A repce ára szorosan összefügg a kőolajárral, a szójaárral és a pálmaolaj árával. Előbbi a két árgörbe megugró szakaszain jól látható (2. grafikon). Ennélfogva az előrejelzés készítése messze több, mint a mérlegek és készletek alakulásának vizsgálata. 2020 elején a kereslet összeomlása az olajárakban egészen extrém mélységeket hozott. A visszapattanás pedig azóta is tart, és jól láthatóan a repcepiacon is megjelent.

gazdaság

 

gazdaság

 

Azért, hogy a helyzet összetettségét bemutassam, íme a másik két piacmozgató tényező, a pálmaolaj és a szója (3-4. grafikon). A pálmaolaj ára a növekvő távol-keleti kereslet hatására tavaly május eleje óta emelkedik, ami az összes többi olajnövény árát is alátámasztja. A világ legolcsóbb és legelterjedtebb növényi olajának ára átlagosan mintegy felével lesz ebben az évben magasabb, mint tavaly. A legnagyobb termelő, Malajzia és Indonézia – akik együtt a világ pálmaolaj-termelésének 85 százalékát adják – készletei ebben az évben ismét emelkedni tudnak (a szektorban a gazdasági év októbertől szeptemberig tart). Az ezzel kapcsolatos hírek november közepén lefelé fordították a tőzsdei repceárakat. Pedig október végén a repce ára történelmi csúcsot állított fel.

 

gazdaság

 

Ahogy az összes olajosmagé, úgy a repce ára is szorosan együtt mozog a szójáéval. A görbére tekintve viszont látványos elszakadást látunk. Ennek alapvető oka, hogy míg a szója kínálati oldala erős maradt, addig a repcéé tartósan hiányos.

 

Tartósan nő a globális repcekereslet

A szoros olaj- és olajosmagár-függés ellenére látnunk kell a repce mérlegében is, méghozzá legalább három szinten: (I.) a világ, (II.) az EU és (III.) Magyarország szintjén. A tartósan emelkedő feldolgozási igény korlátja nem a piac, hanem az alapanyag. Ez úgy látható a világ repcemérlegében, hogy miközben a felhasználás az immár előző, 2020/21-es gazdasági évben is csak a termeléssel párhuzamosan tudott emelkedni (22%), a külkereskedelem 7 százalékkal bővül, a készletek pedig tovább zsugorodnak (1. táblázat). A termelés növekedése leginkább Kínának köszönhető, amely állam Kanada és az EU után a harmadik legnagyobb repcetermelő a világon. Ezzel együtt is alatta volt a termés az előző két szezon szintjének. A globális termés több mint negyede Kanadában, a másik mintegy 24-25 százaléka az EU-ban kerül betakarításra. 2021/22-ben a kínálati korlát tovább fog „keményedni”, várhatóan a külkereskedelem is vissza fog esni. Az import oldalán az EU a legnagyobb, hiszen hamarosan eléri a 40 százalékos arányt. Mindehhez azonban hozzáteszem, hogy ahány piaci szervezet, annyiféle mérleggel lehet a repcepiacon találkozni. Van, aki kisebb terméscsökkenésre számít, de abban mindannyian egyetértenek, hogy a készletek szűkösek és csökkennek. A 2021/22-es szezonban mind a termés, mind a készletek oldalán további csökkenésekre kell számítani.

Az Európai Unióban a 2020/21-es és a következő gazdasági évben már nem csökken tovább a repce vetésterületev. Ettől még az import tovább döntögeti a csúcsokat. Ebben pedig Ukrajna a legnagyobb partner. Repcemagtermelésük 90 százaléka kerül exportra, ennek mintegy 90 százaléka landol a Közösség piacán. Gyakorlatilag erre a piacra termelik ezt az olajos növényt, és évente 2-3 millió tonna repcemagot exportálnak (2. táblázat). Az ukrajnai repceterület már szintén nem emelkedik, aminek oka a napraforgó kirobbanó piaci sikere.

Az EU-ban a repce a meghatározó olajosmag, azonban kínálata folyamatosan csökken. A repceterület jelentős csökkenésének oka a neonikotinoidok tilalma. A tilalom miatt a repce termesztése nehezebb és költségesebb. A piacon elérhető többi rovarirtó szer nem olyan hatásos. A magasabb költségek és az alacsonyabb hozamok miatt a repce kevésbé versenyképes más növényekhez képest. Mivel hiányzik a megfelelő alternatív növény a vetésforgóban, az európai gazdák – a gyengébb gazdasági eredmények ellenére is – folytatják a repcetermelést, bár alacsonyabb szinten.

A repcepiacon a biodízel-termelés a meghatározó piac, az élelmiszer- és egyéb ipari igény kevésbé befolyásolja a keresletet. A biodízel-termelés – az EU szerint – nem fog növekedni ebben az időszakban, marad a 11 millió tonnás szinten. A felhasználás oldalán sem várnak növekedést, a biodízelimport pedig egyenesen vissza fog esni (évente 1,6%-kal).

 

gazdaság

 

Az EU egyébként olajosmag-előrejelzéseiben is meglehetősen pesszimista. 2030-ig az önellátás aránya mindössze egy százalékkal fog emelkedni évente, és alig éri el a kétharmados szintet. A növekedést viszont a termelés és nem az import bővülése fogja fedezni. (A számok a termelés oldalán repcével, napraforgóval, szójával és földimogyoróval számolnak.) A növényi olajok piacán is csak kétharmados az unió önellátása, de ennek 70 százalékra emelkedését várja az EU 2030-ig.

 

gazdaság

 

Az Egyesült Királyság kilépésével az EU mérlege kisebb termelést, de nagyobb importot mutat. A 2020/21-es szezonban érdemben csak Németország, Franciaország és Románia növelte repceterületét. Az import el fogja érni a 6,3 millió tonnát. A lényeg, hogy az EU-s készletek ebben a szezonban is igen alacsony szinten maradnak. A következőben tovább stabilizálódik a termőterület, így a feldolgozás is. Itthon az árak szintén az egekben (5. grafikon) vannak. Ennek ellenére nem mindenki találja meg számítását e nagy szakértelmet igénylő növényben. A jó adottságúaknál növelni, míg az ellen oldalon mérsékelni kell a repcefelületet. A technológiai színvonal döntő tényező. A napraforgó, a szója és a repce ugyanúgy egymillió hektár körüli területen kerül a földbe Magyarországon, mint a kukorica és a búza. Az olajos növények önköltsége magasabb, ráadásul érzékenyebbek a környezetre, a technológiára, és még a piaci kockázatuk is nagyobb, mint a másik két nagy kultúráé. Ezzel a vetésterülettel nagyjából el is érték a vetésforgóban elérhető maximumukat, ezért inkább a vetés szerkezetében tapasztalhatunk majd változást.

 

gazdaság

 

A hazai repcetermelés szépen emelkedő görbéi az elmúlt két évben megtörtek. 2020 őszén ismét csökkent a vetésterület, 293 ezer hektáron került földbe a repce. Nem nehéz kitalálni, hogy a vetési időszak időjárása és a tavaszi vetésűek vonzó árai, a kedvezőtlen tapasztalatokkal karöltve vezettek ide (6–8. grafikon). Idén a csökkenés inden naturális mutatóban folytatódott. 2021 őszén 244 ezer hektárt terveznek a gazdák bevetni, ami a lefelé mutató görbéket erősíti. A kínálati oldali korlát az exportban kézzelfogható. 2020-ban és az idei év első nyolc hónapjában is csökkent az export, viszont megugrott az import.

 

gazdaság

 

Erste Agrár-előrejelzések

Összességében megállapítható, hogy a repce piaca leginkább az üzemanyagok piacától függ. Itt nemcsak a kőolaj helyzete, hanem az európai bioüzemanyag-szabályozás is fontos tényező. Szintén jelentős a pálmaolaj szerepe, aminek nemcsak a világpiaci helyzete, hanem az európai importszabályozása is erős befolyással van és lesz a repce piacára. A többi olajnövény piaca szintén a repcepiac fontos befolyásolója közé sorolható, ahogy a feldolgozás melléktermékeinek piaci versenye is. Ukrajna számára az EU piaca repcében kiemelt jelentőségű. Az előttünk álló években szűkülni fog a repcetermelők száma Magyarországon. Ez meg fog látszani a területen és a termésen is, de az átlagtermésre pozitívan fog hatni. Az árakban nem várunk jelentős visszaesést középtávon sem. Akik tehát megfelelő adottságokkal bírnak ennek az igen igényes növénynek a hatékony termelésében, azok meg fogják találni a számításukat. Ezeknek az adottságoknak a helyes felmérése, meghatározása azonban minden termelő egyéni feladata, felelőssége. A támogatási rendszer nyilván továbbra is el fogja mosni a valódi határokat ebben a vonatkozásban is, de az okos gazda már függetleníti magát a támogatási rendszertől; nélküle is meg kellene már állni a lábunkon. Legyen az csak a hab a tortán!

 

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő,
Erste Agrár Kompetencia Központ