Pocokinvázió: méregkeverés helyett bízd a madarakra (is)!

Nem kizárt, hogy a mind szárazabb és enyhébb időjárás a korábbi 4-5 éves periódusoknál gyakoribbá teszi a pocokpopulációk túlszaporodását a szántókon. Miközben többféle védekezési lehetőség is rendelkezésre áll a rágcsálókártétel megelőzésére, vannak komoly veszélyek is: az ügyetlenül/szabálytalanul kihelyezett vegyszerek súlyos fenyegetést jelentenek a vadállományra, házi és haszonállatokra. Csokorba szedtük a leggyakrabban alkalmazott, bevált eszközöket a pocok ellen.

 

Szapora és falánk

Mivel a mezei pocok szinte csak a téli időszakban nem szaporodik, nem csoda, hogy egyetlen nőstény akár 8-10 elléssel 40-60 utódot is a szántóföldre, kertészetekre szabadíthat. A talaj felszínén kanyargó járatok, földtúrással körülvett lyukak jelzik a jelenlétüket. És ezek aztán szinte minden növényi anyagot megesznek a magvaktól a füveken, gyökereken át a gyümölcsökig, de hajlamosak lekérgezni a fiatal fákat, a kukoricacsövön kirágni a szemet, vagy télen belefalni a betárolt terményekbe. Szaporasága és életmódja, mozgása révén igazán csak a szervezett védekezés hatékony ellene. Elsőként is a legfontosabb, hogy vegyszeres (növényvédő szeres, kémiai) kezelést, illetve mechanikai és biológiai védekezést egyszerre nem is szabad alkalmazni. De lássuk sorban!

 

pocok

 

Tizedelni, kiszorítani, távol tartani

A „hardveres”, azaz mechanikai védekezésnek több eszköze is van. Egyrészt lehetséges a forgatásos, mélylazításos talajművelés, illetve olyan szeges henger vagy tárcsa bevetése, ami nemcsak fizikailag ritkíthatja az állományt, de feldúlja a járatrendszereit, és ezzel kiszorítja a pockot a művelt területről. Ezek azonban mind a talajtaposás, mind a plusz menetszámok miatt már a legvégső eszközök közé tartoznak. A mechanikai védekezés palettáján van még a csapdakihelyezés, a facsemeték gyökerének dróthálóval való beburkolása, idősebb fák mellől a rendszeres hóeltakarítás. Alkalmazható még az állatok agyonütése, aminél nyilván lényegesen kíméletesebb megoldás például (megfelelő területi adottságok esetén) az ultrahangos vadriasztó-készülékek kihelyezése.

 

Napi 40 pocok a gólyamenü

A leginkább természetközeli megoldás persze nyilván a természetes ellenségek becsábítása az „arénába”. Vagyis például a pockokra vadászó ragadozó madarak bevonzása T-alakú ülőfákkal, illetve a gólyák, amik egy szezonban akár fejenként napi 30-40 (!) pockot is képesek levadászni. A pocokra rágcsáló- és emlőstársak is éheznek: rókák, menyétek, a görény, a vakond és a cickány.

 

pocok
Gyökeret, kérget, magot is megrág

 

Gázzal, klórfacinonnal – óvatosan!

A legnagyobb körültekintést és felelősséget követelő védekezési mód ebben az esetben is a kémiai, ami akkor igazán ajánlott, ha a gradáció mégis bekövetkezik. Itthon az Arvalin LR készítmény bír állandó engedéllyel, ami a járatokba taposva, cink-foszfid hatóanyagú gázfejlesztéssel öli a rágcsálót. A Nébih emellett szükség esetén körültekintően szükséghelyzeti engedélyt ad ki – például 2019 októberétől idén 2020 januárjáig, avagy 2020 novemberétől – klórfacinon hatóanyagú készítményekre. Ez a véralvadásgátló szer tört kukoricára vagy egyéb gabonaszemre csöppentve, csalétek formájában használható. Ám ezzel nagyon kell vigyázni, hiszen veszélyes a madarakra (ezért nem szabad a kétféle védőeszközt egyszerre bevetni, illetve célszerű együttműködni a vadásztársasággal a vadak védelme érdekében). Emellett fontos, hogy kerülni kell a készítmény csomóban történő kiszórását, megjelenését, nehogy a nyulak, őzek nagyobb mennyiséget megegyenek belőle. Előfordul (például így történt két éve), hogy az átmeneti engedély nem vonatkozik teljes felületkezelésre: ilyet csak súlyos gradáció esetén és növényzettel teljesen fedett területen szoktak engedni.

 

150 milliós bírság lehet a vége

Hogy az elővigyázatosságra intések nem alaptalanok, arra az a bizonyíték, hogy a Nébih tapasztalta: egyre nő a brodifakum- és bromadiolon- (háztartási rágcsálóirtóként használatos szerek) mérgezés következtében elpusztult védett ragadozó madarak száma. Amikor idén a Nébih újra kiadta az engedélyt a klórfacinon hatóanyagú készítményre, megint kénytelen volt felhívni a figyelmet arra, hogy ez a megfelelő hatóanyag a – biztonságos és hatékony – védekezésre. Ebből logikusan következik, hogy a patkányirtók nemcsak nem hatékonyak, hanem veszélyesek is a környezetre. Ugyancsak nem hatékonyak és nem biztonságosak a házi készítésű csalétkek. Mielőtt bárki nevetne a következő „megoldásokon”, sajnos némi internetes kereséssel beláthatja: van, ahol fagyállóval vagy más méreggel kevert gabonaszemeket szórnak ki a földekre. Ma már ez a gyakorlat nemcsak erkölcsileg, hanem jogilag is elítélendő. Miután a klórfacinon legálisan megfelelő védettséget nyújt, akit illegális szerek bevetésén vagy szabálytalan kihelyezésen érnek, az nagyon kemény, akár 150 millió (!) forintos bírságot iskaphat.

 

pocok
Erőteljesebb és kíméletesebb eszközök is rendelkezésre állnak a gyérítéshez

 

Engedéllyel is lehet kárt okozni

Mielőtt túlzottan súlyosnak éreznénk ezt a szigort, érdemes felidézni a sajtójelentéseket. A 2000-es évek elején a Budapesttől nyugatra elterülő erdők mellett pár nap alatt több mint 30 őztetemet, elhullott rókákat és nyulakat számoltak össze a helybeli vadászok és lovasok. Vélhető, hogy a felelőtlen mérgezéssel okozott vadpusztulás valójában ennél is nagyobb, és nemcsak számban, hanem diverzitásban, hiszen vadmadarak, vaddisznók is fogyaszthattak a mérgezett csalétekből. Az Ecolounge nevű hírportál szerint egy környékbeli cég a volt a felelős, amelyiknek volt ugyan engedélye a szerfelhasználásra, de nem tartotta be az előírásokat, és a helybelieket sem tájékoztatta a méregkihelyezésről.

Közös érdekünk tehát – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hatóság –, hogy a növényeket károsító szervezetek elleni fellépés a természeti környezet minél kisebb terhelésével és veszélyeztetésével történjen. Ennek érdekében fontos, hogy mindenki kizárólag legális növényvédő szert használjon, mégpedig a felhasználási utasításnak megfelelően.

 

SZERZŐ: Kohout Zoltán

 

agrár kár klórfacinon mezőgazdaság pocok rágcsáló szántás tél