HELYREIGAZÍTÁS – Valótlanul idéztük Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját

A Portfolio Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium? konferenciáján az ágazat meghatározó szereplői értékelték a Covid-okozta krízis rövid- és hosszú távú következményeit. A rendezvényről készült, május 28-i beszámolónkban sajnos pontatlanul idéztük Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját, így valótlan összefüggésre helyezve a hangsúlyt, téves következtetést vonhattak le olvasóink a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakról. A résztvevőktől és olvasóinktól elnézést kérve, a leírtakat pontosítva idézünk a konferenciáról.

Más ágazatokhoz mérten egyértelműen profitál az ágazat, a nemzetközi versenytársakhoz képest már nagyobbak a kérdőjelek.

A Portfólió konferencia kerekasztal beszélgetésén olyan prominens személyiségek vettek részt, mint Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója.

Melyik a legnagyobb csapás a sok közül?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem a Covid-19-cel járó kereskedelmi nehézségek okozzák a legtöbb gondot az ágazatban – ezek csak átmenetiek voltak –, hanem az értékesítési útvonalak tartósabb átrendeződése például az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza vagy az USA és Kína kereskedelmi háborúja miatt. A mindennapokban pedig egyértelműen az aszályhelyzet aggasztja leginkább a termelőt.

„Nehéz megmondani, hogy ebből a csapássorozatból melyiknek lesz nagyobb hatása az ágazatra. Egy biztos, 2020 elég rossz év lesz” – vélekedett Makai Szabolcs, a 38 ezer hektárt összefogó holding vezére. Csányi Attila ugyanakkor azt hangsúlyozta, az élelmiszeripar sokkal jobban jön ki a válságból, mint más ágazatok. Szabó Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány megmutatta, milyen kiszolgáltatottak vagyunk az ellátási láncoknak és az árfolyam-ingadozásoknak, mennyire meg tudta drágítani a beszerzéseinket jelen esetben egy gyengülő forint, vagy milyen hatással voltak a feldolgozóiparra a beszakadt olajpiacok.

Bebizonyosodott: a legfontosabb forrás mégis maga az élő munkaerő, és a most fókuszba kerülő problémát csak további hatékonyságnöveléssel (pl. digitalizációval) lehet hosszú távon megoldani.

Nagy István szerint hosszú távon a természet tudja a legnagyobb károkat okozni a mezőgazdaságban, beleértve a járványokat is.  Ez ellen azonban sokat lehet tenni tudással, tapasztalattal, beruházással és biztosításokkal. A madárinfluenza éppúgy kordában tartható állategészségügyi intézkedésekkel és beruházásokkal, ahogy a sertéspestis, végszükség esetén pedig élni kell a krízisbiztosítási rendszer nyújtotta jövedelemstabilizálás lehetőségével.

A túltermelés jelei

Győrffy Balázs úgy vélte, aki ebben a csapássorozatban talpon tudott maradni, az most már talpon is marad, nyáron pedig megérkeznek a válságtompító támogatások, ami tovább könnyít a helyzeten. Csányi Attila amiatt aggódott, hogy a járvány elmúltával is érezhető keresleti változások maradnak a piacon.  Mint mondta, a fogyasztók az olcsóbb termékek irányába fordultak, a diszkontok megerősödtek, és nagy élelmiszerkészletek halmozódtak fel. A teljes szektor a nyári turizmus fogyasztásélénkítő hatásában bízik most. „Amennyire fontos volt a válság elején, hogy ne szálljanak el az árak, most legalább ennyire fontos, hogy ne dömpingáron kerüljön az élelmiszer a boltokba. A hazai termelés nem tud versenyezni azzal a spanyol sertéshússal, amelyiket uniós támogatással raktároznak fél évig, majd ráöntenek a piacra.”

Makai Szabolcs is tartott tőle, hogy a spanyol sertés leszoríthatja a hazai árakat. „Évente 45 millió sertést vágnak, míg mi csak tizedennyit. Ott normális esetben a hús 40%-át felszívja a turizmus-vendéglátás, most ez mennyiség keresi a piacát Európában. Ha ez bejönne ide, azzal 10-20%-os árcsökkenést idézne elő az élő sertés piacán, miközben a termelő magasabb premix- és gyógyszerárakkal találkozik a szűkebb ázsiai utánpótlás miatt.”

A Bonafarm vezére szerint a válság megmutatta, hogy mely ágazatokban vannak versenyképességi problémáink, a jövőben ezekre kell koncentrálni. Mint a konferencián kiderült, hamarosan megnyílik egy 80 milliárd forintos pályázati forrás, amelyre az állattartók és kertészetek jelentkezhetnek, hogy elvégezzék azokat a termelést, tárolást és feldolgozást szolgáló beruházásokat, amelyekkel versenyképesebbek lehetnek.

Szabó Levente tanulságként kiemelte ágazatunk export-importkitettségét. Véleménye szerint a termelés mellett piacaink keresésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben, hisz a vírus okán a piacépítés szerepe felértékelődött. Beszerzési forrásaink megerősítésével pl. nem ismétlődhetne meg, hogy logisztikai akadálya legyen az import napraforgó-vetőmag beérkezésének a déli országokból.

Nagy István elismerte: már a tejpiaci válság is megmutatta, mennyire kevés a porítóüzemünk, most pedig kiderült, hogy a sertéshúst sem tudjuk tárolni. A 80 milliárdos pályázati forrás ezeket a hiányosságokat számolná fel.

Az élet kikényszerítette a digitális átállást

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a válság pozitív hatásaként megerősödött a digitális kapcsolattartás, a kollégák új képességekre tettek szert, sok téren gyorsult a vállalatok belső működése. Az állattenyésztésben megerősödött a távfelügyelet, a gépek szervizelésében lényegesebb lett a megelőző karbantartás. Győrffy Balázs egy érdekes tapasztalatról számolt be: az idei egységes kérelem beadása 86 százalékban telefonon keresztül valósult meg. „Összesen 113 ezer kérelem futott be. A tagok 80%-a pozitív változásként élte meg a telefonos kérelembeadást, olyannyira, hogy a gazdálkodók fele jövőre is így szeretné végezni.” Az Agrárkamara egyébként őszre halasztotta a tagdíjbefizetés határidejét, ami a tervek szerint sokkal egyszerűbb is lesz.

A szakminiszter hozzátette: az őszi előlegfizetés valószínűleg ugyanúgy október 15-én indul majd el, de ha a helyzet úgy hozza, szó lehet a 70 százalékosnál nagyobb arányú előlegfizetésről is. Ami a hosszabb távot illeti, a gazdálkodók pénzei a Közös Agrárpolitikán múlnak. „Még mindig nem fogadták el a közös költségvetést, emiatt nagy az esélye annak, hogy két átmeneti év lesz a következő pénzügyi ciklus indulásáig” – vélekedett Nagy István.

agrárium export feldolgozás. hatékonyság import koronavírus munkaerő pályázat támogatás tanulság válság