Elvetettük a cukorrépát, de azóta néhány száz hektáron már ki is pusztult a növény részben az aszály, részben a répabarkó kártétele miatt. A cukorrépa magja idén került először neonikotinoidos csávázás nélkül a földbe. A többi növényhez mérten egyéves haladékot (derogációt) kapott a rovarölős magvédelem elhagyására, mivel nem mézelő növény. Egy Győr-Moson-Sopron megyei gazdálkodó két éve még 30 hektáron vetett cukorrépát, idén már csak 18 hektáron. Az ok kettős: egyrészt a kvótakivezetést követő két éven át nyomottak voltak a piaci árak Európában, másrészt csávázóanyag híján nehezebb és költségesebb lett a termelés.
Csávázószer híján
„Először vetettük el „csupaszon” a magot, meg is látszik az eredménye! Előbb a répabolha, majd a barkó lepte el a táblákat. Márpedig ha most lerakják a tojásaikat, jövőre még több lesz belőlük. Az új készítmények messze nem olyan jók, mint a régiek voltak, ezt már látjuk a repcében. A Lumiposa kevés a fonálféreg ellen, és most már a szerves foszforsav-észterek sem használhatók talajfertőtlenítésre. A répában eddig már három rovarölős permetezésen vagyok túl, ez sokkal környezetrombolóbb, mint a csávázás volt” – kesereg a termelő. Idén az időjárás is ellenük dolgozik. Vannak répatáblák, ahol másfél hónap alatt nem kelt ki a mag ebben az aszályban.
A Magyar Cukor Zrt. idén 12 ezer hektárra kötött termeltetési szerződést, de a múlt heti felmérés során kiderült, hogy hozzávetőleg 2-300 hektárról biztos lemondhat, kipusztult a növény. A többi sorsa az időjárástól függ, tudjuk meg Kovács Gergelytől, a hazai cukorgyár kereskedelmi és marketingigazgatójától. Az idén elvetett, leszerződött répaterület 600 hektárral volt több a tavalyinál, mivel a termelők a cukorkvóták kivezetését követő kétéves piaci sokk után az árak emelkedésében bízhattak. Igaz, hozzáteszik: amennyivel több pénzt ígért a gyár a répáért, annyival többet el is fognak költeni permetezésre. És ekkor a helyzet megkoronázásaképpen jött a koronavírus.
Brazília megnyomja a gombot
„A Covid-19 előtt jó állapotban volt a világpiac, jó árakat ígért a szezon, de az olajár összeomlása hosszú hónapokra mélyrepülésre kényszerítette az árupiacot is. Most már a regenerálódás jeleit látjuk, és reménykedünk benne, hogy visszatalál a világ a korábbi egyensúlyi állapotába” – mondja Kovács Gergely. Hozzáteszi: sokat rontott a helyzeten, hogy Brazília, a világ elsőszámú cukor-előállítója válaszul a kőolaj árzuhanására kiszállt az etanolgyártásból és átállt cukortermelésre. A cukornádból ugyanis kis túlzással egy gombnyomással vagy az előbbi vagy, az utóbbi készíthető, attól függően, hogy éppen melyiknek jobb az ára.
Kiegyensúlyozott piaci helyzetben a brazil cukornádból fele-fele arányban lesz üzemanyag és élelmiszer. Tavaly, amikor szárnyaltak a benzinárak, mindössze a cukortermés 35 százaléka került az édesiparba, 65 százaléka pedig a tankba. Idén 46 százalékából készülhet cukor, a többiből bioetanol lesz az USDA becslése szerint. Így Brazília cukortermelése idén akár 30 százalékkal, 39,5 millió tonnára nőhet, bár a brazil kormány csak szűk 20 százalékos emelkedést vár. Egy másik fontos szereplő, India termelése is 17 százalékkal emelkedhet ebben a gazdasági évben, elérve a 33,7 millió tonnát. Említésre méltó még Thaiföld csaknem 13 millió tonnás kibocsátása is. A globális termelés tehát akár rekordközeli szintre futhat fel idén a 2019/20-as visszaesés után.
Így állunk Európában
Az európai előrejelzés szerint az EU-28 területén kisebb most a répaterület, a legnagyobb visszaesést a legnagyobb termelőknél látni: a franciáknál 6, a németeknél 8 százalékkal zsugorodott a bevetett terület. Lengyelországban stabilan tartják a 240 ezer hektárt, Hollandia és az Egyesült Királyság pedig növelte a répa termőterületét. Az európai össztermés a jobb időjárás miatt szűk egy százalékkal jobb lehet az elmúlt öt év átlagánál. Az európai fogyasztás az amerikai elemzők szerint nem változik, és az import is marad 1,5 millió tonna.
Pillanatnyilag erős áremelkedés figyelhető meg a londoni árutőzsdén, amit a rendelkezésre álló árumennyiség nem indokol. Jövő év márciusára a New York-i tőzsde 256 dollárra árazza be a fehér cukor tonnánkénti árát, 11 százalékos emelkedést vár az áprilisi mélyponthoz képest. A londoni tőzsde ennél jóval magasabb cukorárakkal kalkulál, márciusra 336 dolláros tonnánkénti árat feltételez, ami 8 százalékos elmozdulás az áprilisi mélypontról, szemben azzal a 20 százalékos megugrással, amit ebben a pillanatban látunk. A helyzet tehát nem reménytelen, de semmi ok az örömtáncra.
