A vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással (öntözéssel) az aszály még elkerülhető. A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, amelyhez egy útmutatót készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva – az Agrárminisztérium kezdeményezésére – a belügyminiszter 2020. április 20-ával kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot. A vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással (öntözéssel) az aszály még elkerülhető. A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, amely nagy segítség lehet a termelőnek többek közt a kelesztő öntözésnél.
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre, legfeljebb – megszakítás nélkül – egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez csatolni kell a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (a területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy útmutatót készített, amely elérhető a köztestület portálján, a „Kézikönyvek, Tájékoztatók” menüpont alatt.
A rendkívüli öntözéshez gyors megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállításhoz pedig a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése. Számításba jöhetnek továbbá a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, az öntöző konzolok, illetve a szalagos öntözőcsövek, valamint a gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek.
Forrás: NAK
