Mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy van ugyan megoldás a teljes gyommentességre fél költséggel, a precíziós gyomszabályzással, de a kritikus időben, amikor a siker szinte órákon múlik, kint kell lenni a táblán – hangsúlyozza a hazai növényvédelem egyik legismertebb alakja.
Dr. Reisinger Péter prof. emeritus – akit megkérdeztünk a globális glifozátvitában beállt fordulatról is – sürgeti például egy új összefoglaló növényvédelmi útmutató megalkotását, továbbá hatékonyabbnak látja az agrár-felsőoktatásban a posztgraduális növényvédő szakmérnök képzést.
Logaritmikus gyomirtózás
– Sokan a szakmában a korát folyamatosan megelőző kutatóként, szakemberként emlegetik önt. Mi vezérelte eddigi pályája során, hogy ezeket a jelzőket kiérdemelte?
– A kérdés megválaszolása kapcsán elkerülhetetlen elmondanom, hogy Mosonmagyaróváron születtem, sokgyermekes polgári családból. Jó tanuló voltam a gimnáziumban, emiatt mindenképpen tovább szerettem volna tanulni, de a család anyagi lehetőségei csak arra voltak elegendőek, hogy a helybeli Agrártudományi Főiskolára jelentkezzem. Annak ellenére, hogy korábban semmi kötödésem sem volt a mezőgazdasághoz, jól vettem az akadályokat, nagy ösztöndíjban részesültem, amiből még a gazdászvirtus gyakorlására is futotta.
Tanulmányaim végeztével Baranya megyébe helyeztek gyakornoknak, az akkori Növényvédő Állomásra. Alig telt el néhány hónap, amikor meghirdették az Ujvárosi professzor által vezetett egyéves ösztöndíjat országjárással és vácrátóti bentlakással. Kollégáim általában megállapodott, családos emberek voltak, így örömmel vették jelentkezésemet a tanfolyamra. Ujvárosi professzor, a magyar agrobotanika tudományának megteremtője nagy hatással volt rám. Lenyűgözött hatalmas munkabírása, tudása, példamutató személyisége, és a nagy korkülönbség ellenére szinte barátjává fogadott. Szakmai kapcsolatunk egyre szorosabbá vált, gyakran találkoztunk, és éjszakákon át vitattuk az előttünk álló feladatokat.
Úgy gondolom és hiszem, hogy a Teremtő irányítása volt, hogy Ujvárosi professzor hatására egy városi gyerekből néhány éven belül országosan ismert herbológus lettem. Ez nem túlzott öndicséret, hiszen két évvel a felsőfokú tanulmányok befejezése után egy országos pályázaton első díjat nyertem, közel száz ismert szakember pályázó közül. Mindig is érdekeltek a mezőgazdaság határterületéhez kapcsolódó műszaki, botanikai, logikai – ma úgy mondanánk: interdiszciplináris – megoldások. A nyertes pályázat is a gyomirtó szerek logaritmikus dozírozásának módszerfejlesztéséről szólt, ami 1971ben különlegességnek számított. Ebben az időszakban jelentek meg a központi nagy számítógépek, és kezdtem keresni a kapcsolatokat a gyomtérképezés számítógépes megoldására. A gyomfelvételezések feldolgozásának módszer tanával közel 40 éven át foglalkoztam. Végigjártam az iskolát, a lyukkártyás inputokat fogadó számítógépektől az okostelefonos applikációkon át a gyomfelvételező robotig. A mai napig is számos új lehetőség gondolata jár a fejemben, rengeteg a megoldásra váró feladat. Úgy látom, hogy a kutató típusú ember nemcsak munkaidőben kutat, hanem egész napon keresztül forgatja a fejében a gondolatokat, az ébredéstől az elalvásig.
„Fertőző” eszmék
– Az egyik ilyen nagyszabású munkája a szintén egyik első hazai, nagy precíziós elkötelezettségű gazdasághoz kötötte, Farkas Lászlóéknál. Úgy tudom, ott annak idején a ma már egyre gyakrabban emlegetett, de akkor még sok helyütt újdonságnak számító zónaszintű gyomfelvételezés alapján tervezték a növényvédelmet. Mi kellett ahhoz, hogy egy olyan összetett eljárásban, mint a növényvédelem, egy új szemlélet helyet tudjon kapni?
– Egy szerencsés véletlen során ismertem meg Farkas Lászlót, aki a gazdaságát már korábban a precíziós szemlélet figyelembevételével alakította ki. Nála minden precíziós technika rendelkezésre állt, és szakembereket keresett ennek működtetéséhez. Ha jól emlékszem, mindez 2006-ban történt. Én akkor már készen álltam a kalászos gabonák precíziós gyomszabályozásának folyamatszervezési modelljével, és kerestem azt a helyet, ahol ezt kipróbálhatom. Elkezdődött egy tíz évig tartó fejlesztés, melybe később Borsiczky István is bekapcsolódott. Összeállt a team, amelyben Farkas Laci, mint agrárközgazdász adta az ötleteket, biztosította a kísérletek helyszíneit, a gépeket és az összes infrastruktúrát, és vállalta a fejlesztés költségeit. Borsiczky Pista irigylésre méltó innovációs képességgel rendelkező agrármérnök, aki kiváló műszaki érzékkel rendelkezik, olyan ritka képességű szakember, akinek fejében összeállnak a legbonyolultabb digitális megoldások, de a zsebében ott van a csavarhúzó is, és ha kell: fizikálisan is megoldja a feladatot. Mindezeken túlmenően több nyelven beszél, és széleskörűek a nemzetközi kapcsolatai. A csapat harmadik tagja én voltam, aki képviseltem a precíziós „eszmét”, végeztem a terepi munkákat. Ebben nagy segítségemre volt Farkas Laci fia, Balázs is, akit sikerült „megfertőznöm”, és őt hamarosan növényvédő szakmérnökké avatják. A kérdésre a válaszom, hogy a precíziós megoldások kifejlesztéséhez egy interdiszciplináris csapatra mindenképpen szükség van. Szerencsés, ha ebben a teamben részt vesz a gazdaság szakmai vezetője. A precíziós módszerek kifejlesztését egyetemi alkotó közösségek végezhetik. A kutatás finanszírozása állami feladat kell, hogy legyen, mert a profitorientált cégfinanszírozás eltorzíthatja az egész folyamatot. Fájdalmas tény, hogy a Kuroli Géza professzor vezetésével 2000-ben létrejött Precíziós Doktori Iskola néhány éve megszűnt.
– Az előző kérdés azért is került szóba, mert sok szakember azt állítja, hogy a hazai agrárvilág még mindig lassan tanul, nehezen tör új utakra, például az integrált és precíziós növényvédelem terén. Ön mennyire elégedett azzal, amit e téren tapasztalt Magyarországon? Mennyire tartja a lépést a kor áramával a hazai korszerű növényvédelem?
– Nem hivatalos információim szerint minden EU-hoz kapcsolódó multinacionális növényvédőszer-gyártó cégnek ki kellett nevezni precíziós felelőst, aki keresi ebben az új irányzatban a lehetőségeket. A herbológia területén a precíziós megoldásokkal akár nullára, de általában 40-60%-kal csökkenthető a herbicidfelhasználás. Ezt konkrétan bebizonyítottuk a zimányi és a bicsérdi (Farkas Kft., Bicsérd Aranykorona Zrt.) kísérleteinkben.
Gazdasági tényező is az élelmiszer-biztonság
Elöljáróban el kell mondanom, hogy európai viszonylatban nincs a módszerfejlesztésben lemaradásunk. Mindenütt probléma a dolog interdiszciplináris jellege. Több külföldi és hazai kutató azt hiányolja, hogy a témakörben nincsenek standardizálható módszerek, és ez gátolja a nemzetközi együttműködést. A problémát két részre célszerű bontani.
A precíziós vagy más néven helyspecifikus megoldások egyik fő része a jelenségek (gyomok, talajtulajdonságok stb.) térinformatikai azonosítása, azaz a minta pontos földrajzi helyének meghatározása. Ezt a feladatot elvégzik a műholdvezérelt eszközök (DGPS), a jelek több módon és többféle minőségi mutatóval, ún. visszatérési pontossággal juthatnak el a felhasználóhoz. Ma a 2 cm-es pontosság már elérhető, és néhány növénytermesztési, növényvédelmi műveletnél követelmény is. Kutatásaink során meghatároztuk a mintavétel helyes módszerét, a mintasűrűséget, a mintavétel időpontját stb. A digitális technika fejlődését nyomon követtük, és módszereinket folyamatosan korszerűsítettük. A fenti adatok kiindulópontjai az egyes növénytermesztési vagy növényvédelmi folyamatok tervezésének és alapjai a precíziós folyamatvezérlésnek.
A precíziós megoldásokkal akár nullára, de általában 40-60%-kal csökkenthető a herbicidfelhasználás
A másik: a precíziós folyamatszervezés, ami az előbbinél sokkal bonyolultabb folyamat. A minták sokaságából kell eljutni a pontos (akár növényegyed szintű) kezelésig. Bármennyire is hihetetlen, ez utóbbira is van kidolgozott módszerünk.
A növényvédelmi tudomány kutatóinak is van bőven feladatuk. Az utolsó, növényvédelmi előrejelzéssel foglalkozó füzet a ’80-as években jelent meg. Azóta a világ digitalizálódott, és ez számos ponton érintette az előrejelzési módszereket. Jó lenne mielőbb kézbe venni egy új összefoglaló művet.
– A kérdésnek része az is, mennyire tartja stabilnak a növényvédelmi ágazatot? Mint egyetemi tanár, mennyire látja biztosítottnak az utánpótlást mezőgépész és informatikai felkészültségű fiatalokból, gyakorlati jártassággal is bíró növényorvosból?
– Vitathatatlan tény, hogy növényorvosokra szükség van. Ezt idővel majd más országok is belátják. Az élelmiszer-biztonság fontos gazdasági, népegészségügyi, környezetvédelmi, exportügyi és egyéb más tényező.
A jelenlegi növényorvos képzéssel kapcsolatban a véleményem eltérő attól, ami a jelenlegi gyakorlatban tapasztalható. A vitát azért merem felvállalni, mert részt vettem a graduális növényorvosképzésben is, és 21 éve szervezem és irányítom a posztgraduális növényvédő szakmérnök képzést.
Én a posztgraduális növényvédő szakmérnök képzést tartom jobb módszernek. Ugyanis egy okleveles agrármérnök alapvégzettség általános és széles körű ismeretet ad az egész agráriumról. Amennyiben ezt követi még néhány év gyakorlatban eltöltött idő, akkor a növényvédelemmel kapcsolatos kérdéseket pontosabban lehet értékelni vagy rangsorolni. Ne gondolja senki, hogy pl. az állattenyésztésnek nincs köze a növényvédelemhez! A termelésben eltöltött éveimből sok példát tudnék erről említeni. Más típusú oktatás valósul meg a növényvédő szakmérnöki képzésben; az előadások interaktívak, az előadóktól is naprakészebb és gyakorlatiasabb felkészülés várható el.
A graduális növényorvos képzésnek akkor van értelme, ha osztatlan a képzés, tehát az első évfolyamtól az ötödikig a tananyag nagy részét a növényvédelmi és ahhoz kapcsolódó tárgyak teszik ki, gazdaságban eltöltött gyakorlatok közbeiktatásával.
Az élelmiszer-biztonság fontos gazdasági, népegészségügyi, környezetvédelmi, exportügyi és egyéb más tényező
Kevesebb is elég, ha precíz
– Melyik szemlélet a meggyőzőbb ön szerint: az, hogy mennyit nyer egy gazdaság a digitális átállással vagy az, hogy mennyit veszít, ha nem vezeti be a precízebb megoldásokat?
– Nehéz a kérdésre választ adni. A hatások csak hosszú távon értékelhetők. Vegyünk néhány konkrét példát!
A sorkizárásos precíziós vetés jelentős vetőmag-megtakarítással jár. A táblán belüli, változó tőszámmal való vetéstől – az eddigi tapasztalatok szerint – nem várható lényeges eredmény. A talajvizsgálatokon alapuló precíziós tápanyagellátás növelheti vagy csökkentheti a P- és K-felhasználást abban az esetben, ha korábban ezt nem szakszerűen végezték. A korábbi, szakszerű alaptrágya-felhasználást végző gazdaságokban általában nem növekszik a felhasználás, hacsak az algoritmusokba nem építik be a forgalmazói szándékokat. A N-felhasználás szakszerűségét nagymértékben javíthatja az ún. NDVI-index alapján működő szenzorok alkalmazása a tavaszi fejtrágyázás idején. Legtöbb esetben ez sem jár többlet inputfelhasználással, inkább okszerűen megváltoznak a táblán belüli, lokális dózisok. Jól mérhetők a megtakarítások a gyomszabályozás területén. A nemzetközi adatok 40%-os herbicidmegtakarítással számolnak. Kilencéves vizsgálatok szerint búzában 51% volt a gyomirtószer-megtakarítás, a kukorica precíziós sávgyomirtása esetén ez a szám meghaladta a 60%-ot. Biokukoricában és bionapraforgóban nulla gyomirtószer-felhasználás mellett csaknem teljes gyommentességet értünk el a precíziós kezeléseknél, a termésátlag sem csökkent a konvencionális termeléshez képest. Természetesen a mechanikai védekezés is költségekkel járt, de lényegesen kevesebbel, mint a gyomirtó szeres kezelések.
A precíziós növénytermesztés jövedelmezősége függ a precíziós technikai eszközök beszerzési árától és az egész folyamat kiépítettségének szintjétől.
A kérdésnek vannak pénzben nem kifejezhető előnyei is. Ilyen a termelési folyamat nyomon követhetősége, ezzel összefüggésben a minőségbiztosítás, a gazdaságosságra való törekvés, a környezetvédelmi szándék, a gépvezetők munkájának megkönnyítése és a szakmai igényesség fokozása.
A kritikus napokban figyelemmel kell követni a gyomok fejlődését!
– A precíziós eljárások egy elemét hadd emeljem ki: ugrásra készen várja a dróntechnika, hogy betörjön a permetezésbe, és úgy tudom, ennek már technológiai akadálya nincs, csak légtérszabályzási. Mi a véleménye erről a technikáról?
– Mi is foglalkoztunk drónokkal, de nem voltak kedvező tapasztalataink pl. a gyomfelvételezéssel kapcsolatban. Valószínűleg a nagyobb, foltszerű jelenségeket jól lehet drónokkal detektálni, az apró, de fontos részleteket a drón nem „látja”. A drónoknak a növényvédelmi előrejelzésben lehet fontos szerepük. Ami a drónokkal való permetezést illeti, erre az esetre is vonatkoznak azok a korábbi vizsgálatok, melyek szerint a légi védekezéseknél a kijuttatott készítmények 40%-a nem éri el a célfelületet. Most úgy látom, hogy a drónoknál a műszaki megoldások kapnak nagyobb hangsúlyt, az elsodródás, a környezetvédelmi problémák kevésbé kutatottak.
Egyre több precíziós ökogazdaságot szeretnék látni
– Ma már a talajtól a kijuttatáson át a lombozatelemzésig szinte mindenre van precíziós megoldás. Ha egy jós szemével pillantana a holnap agrárvilágába, mit vélne látni?
– Van olyan érzésem, hogy a túlságosan sok növényvédő szert használunk, elkényelmesedtünk a hatásos növényvédő szerek birtoklása során. A viszonylagosan magas növényvédőszer-felhasználást nem nemzetközi statisztikák alapján értem, hanem magunkhoz képest. Magyarországon – egyedülállóan a világon – mintegy 4 ezer növényorvos, ill. növényvédő szakmérnök dolgozik. Tegyük fel magunknak bátran és őszintén a kérdést: van ennek hozadéka?
Egyre több precíziós ökogazdaságot szeretnék látni. Talán furcsának tűnik, hogy ezt én mondom, aki a vegyszeres növényvédelemben szocializálódott, és pályakezdő sikereit is a vegyszeres növényvédelemben szerezte.
– Mi a véleménye a nagy port kavart glifozátengedélyezési ügyről?
– Közismert tény, hogy valamely növényvédő szer évtizedeken át történő használatának előbb vagy utóbb megjelennek a káros hatásai. Erre számos példát lehetne felsorolni, ilyen a glifozát is. Amennyiben a szert a vegetáció kezdetén gyomszabályozásra használjuk, kevés a valószínűsége, hogy maradványai megjelennek a táplálékláncban. A probléma a deszikkálásra való felhasználásban keresendő, mert a hatóanyag közvetlenül érintkezhet a terméssel. A glifozát precíziós alkalmazásával pl. eredményesen védekezhetünk a más hatóanyaggal szemben rezisztens fenyércirok ellen a kukorica és a napraforgó sorközében védőlemezzel ellátott „pontpermetező” (Weed Seeker) okosszórófejjel, amelyre használható technológiát dolgoztunk ki.
A sorkizárásos precíziós vetés jelentős vetőmag-megtakarítással jár
A siker órái
– Untig halljuk, de örök viták kereszttüzében áll a folyamatos hatóanyag-kivonási politikai Európában. Az egyik oldal üdvözli a méhek, a biodiverzitás, a vegyszermentesség felé való törekvés miatt, a másik oldal attól tart: nemcsak még rosszabb kényszermegoldásokat szül ez a tempó, de még a versenyképességünk is odalesz. Ön mit gondol erről?
– Nagy figyelemmel szoktam tanulmányozni azokat a statisztikákat, amelyek az élelmiszerekben mért növényvédő szer hatóanyag-maradványokat szemléltetik. Nincs baj a megengedettnél magasabb minták esetében, mert azok száma elenyésző. A baj ott van, hogy a megengedettnél kisebb mértékű szermaradványok egész sorát, sokszor 6-8 különféle hatóanyagot tartalmazó élelmiszerminták tömegesen fordulnak elő a vizsgálatokban.
Tudjuk, hogy a kémiai anyagok hajlamosak a mutációképzésre. Ezt bizonyítják a mutáció során létrejött rezisztens vírusok, gombák, baktériumok, rovarok és gyomnövények. Miért lenne kivétel az emberi szervezet? A táplálékainkkal bevitt vegyszermaradványok megtámadhatják az immunrendszerünket, és rögtön bajba kerülünk. Talán ez volt az alapgondolata azoknak a döntéshozóknak, akik most sorra vonják ki a növényvédő szereket.
A növényvédő szerek visszavonásának politikájával részben egyetértek, de ennek feltétele az, hogy időközben ki kell dolgozni ugyanolyan jó hatékonyságú vegyszermentes megoldásokat. Ezt legkönnyebben a gyomirtó szerek esetében lehetne megvalósítani. Megoldottuk a 45 cm-nél szélesebb sortávolságú növények (kukorica, napraforgó, szója, cukorrépa, őszi káposztarepce) precíziós mechanikai gyomszabályozását, teljes gyommentességet biztosítva, fél költséggel. Igen ám, de a kritikus napokban ki kell menni a táblára, és figyelni a gyomcsírázást! A beavatkozás sikere szinte órákon múlik! Ezt a tényt mindenkinek javaslom figyelembe venni, aki precíziós módszerek bevezetésére szánja rá magát!
