HIBRIDBÚZA. ŐSZI BÚZA. ÁLLOMÁNYMUSTRA, JAVASLATOK A SZÜKSÉGES ÉS AJÁNLOTT TAVASZI BEAVATKOZÁSOKRA.

A mezőgazdaságban dolgozók hozzászoktak és kénytelenek elfogadni a tevékenységüket rendszeresen és igen változatosan befolyásoló időjárás okozta problémákat. A termesztési – agroökológiai – környezet dinamikus változásai ennek megfelelően évről évre sok feladatot adnak a gazdálkodóknak. Hiszen annak olykor kedvezőtlen hatásai a következtetések levonását, a valóban hatásos válaszlehetőségek gyors megfogalmazását és mérlegelését, majd pedig szakszerű beavatkozást, a problémák kezelését is megkívánják. Minden termelési ciklus tartogat kihívásokat – így a 2018. őszi, szélsőségesen száraz vetési és vegetációs időszak is, melynek nyomán hazánk számos régiójában az őszi kalászosokban és kiemelten az őszi búzában kedvezőtlen csírázási feltételek, elhúzódó kelés és gyengén fejlődő állományok alakultak ki, valamint a kitett területeken olykor fokozottá vált a vírusvektor-jelenlét a tél beállta előtt. Véleményünk szerint az ezekre a nehézségekre adható technológiai szintű válaszok megvitatása és az ezzel járó figyelemfelkeltés is segítheti a kora tavasszal elvégzendő munkafolyamatok magabiztos és hatékony megszervezését.

Tapasztalataink szerint a betelelő állományok mustrája – amely hibridbúza esetében nem maradhat el – minden esetben jó támpontot szolgáltat a szakszerű tavaszi beavatkozásokhoz. Helyesen jár el az a termelő, aki ezt a szemlét évről évre nem mulasztja el, és a valós helyzetről szerzett tapasztalatai alapján tervezi meg, hogy az őszi búzában tavasszal milyen teendők elvégzésére van szükség és milyen sorrendben. A Vetőmag Szövetség és Szakmaközi Szervezet (VSZT) által összefogott és a meghatározó kultúrák – így az őszi búza – esetében évek óta hivatalosan is közzétett, ún. betelelés előtti állapotminősítés eredményei is segítséget és megfelelő országos, regionális és megyei szintű összehasonlítási alapot szolgáltatnak mindehhez.

Mindezek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy bizony van mit tennünk az előttünk álló tél végi és a tavaszi időszak kezdetén őszibúza-állományaink elmaradt fejlődésének felgyorsítása érdekében, továbbá a búzahibridek potenciáljának kifejezésre juttatásáért. Célunk minden, a továbbiakban javasolt – gazdaság- és táblaszintű mérlegelést követően végrehajtott – kora tavaszi technológiai beavatkozással az, hogy az elérhető termésszint és termésbiztonság tekintetében az idei évjáratban is a lehető legtöbbet hozzuk ki állományainkból.

A száraz őszi időszakban – a hibridbúza-állományokban a hagyományos fajtákhoz viszonyítva genetikai alapon is – erősebben fejlődik a növények gyökérzete, amely a kisebb föld feletti vegetatív tömeg ellenére is képes lehet kellő nagyságú gyökértömeg kialakítására (1. kép). Hiszen a száraz, jelentősebb csapadék-utánpótlás nélküli talajban a fiatal növény a genetikai adottságokon túl is arra kényszerül, hogy gyökerei minél mélyebben elhelyezkedő, nedvesebb talajrétegbe hatoljanak és nagyobb tömegű közeget szőjenek át, így jutva vízhez és tápanyaghoz. Ez a nagyobb gyökértömeg a gyorsan melegedő és élettanilag aktivizálódó, egészséges talajokban a tavasszal meginduló vegetáció kezdetén elegendő felületet biztosít majd a kijuttatott tavaszi első fejtrágyaadagok gyors hasznosulásához, sőt jelentős a szerepe az állomány klímaérzékenységének csökkentésében is.

A zömében közepesen vagy gyengén fejlődött állományok esetében további fontos vezérelv, hogy most aztán valóban nem hagyhatjuk éhezni őszi búzánkat a műtrágyázás késlekedése miatt! Javaslatunk az első fejtrágya-kijuttatással kapcsolatban az, hogy a tervezett beavatkozás minél korábban (február közepe, február vége) – a növények fokozott igényét kiszolgáló módon – és nagyobb dózisban, nagy hatóanyag-tartalmú, lehetőleg a repce trágyázásában is használatos korszerű, granulált NS-műtrágya-formulációval valósuljon meg. Ugyanakkor tartsuk be a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat, közben ne tévesszük szem elől a termelési környezet változásait, és vegyük figyelembe a növények regenerálódásának ütemét. Az időben kijuttatott, komplex hatóanyag-tartalmú, korai tápanyag „csomaggal” a bokrosodási folyamatok és a fehérjeszintézis a növényekben jelentősen megtámogatható! Különösen alkalmas ez a szemléletű fejtrágyázási gyakorlat a hibridbúzák egyedi produkciójának növelésére, mivel ezeknek kiváló a kora tavaszi tápanyag-hasznosító képességük, aminek következtében megfelelő körülmények között kiugróan jól bokrosodnak.

Folytatva a kora tavaszi növénytáplálás menetét, a tavaszi tápanyagellátás során a megcélzott termésprodukció elérése szempontjából további fontos tényező lehet az, ha a tavaszra tervezett N-tartalmú második fejtrágyaadagot (granulált nitrogén vagy folyékony UAN-oldat) az első fejtrágyához képest kevesebb idő elteltével, a bokrosodás végi – szárba indulás eleji időszakban (március közepe, március vége) már kijuttatjuk. Ezzel a friss és könnyen elérhető tápanyaggal jelentősen segítjük majd a kalászdifferenciálódás folyamatát: a kalászorsó hosszának és a termékeny kalászpadkák számának zavartalan kialakulását a fejlődő növényekben. Javasoljuk, hogy már az ebben a fenológiai állapotban (bokrosodás vége, szárba indulás kezdete) nagyon aktív fotoszintézis megtámogatása érdekében – az idei évben vélhetően különösen felértékelődő tavaszi növényvédelmi beavatkozásokkal (tavaszi gyomirtás, tavaszi első gombaölő, tavaszi rovarölő szeres beavatkozás stb.) egy menetben – érdemes a fotoszintézis aktivitását fokozó keserűsó (magnézium-szulfát), egyéb komplex hatóanyag-tartalmú lombtrágyák (N, Cu, Mg, Fe) vagy akár biológiailag aktív aminosav-készítmények (úgynevezett stimulátorok, biológiai növénytápláló anyagok) kijuttatásával is tervezni.

Következetesen és kellő szakmaisággal

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!

agrotechnika hibridbúza kalászos növényvédelem őszi búza SAATEN-UNION termesztéstechnológia vetőmag