Az agrárdigitalizációé a jövő

Digitális Információ Szolgáltatás és Technológia Fejlesztés címmel tartott konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Gödöllőn, a Szent István Egyetemen.

 

Kép forrása: Nógrád- Hont

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik fő céljának tekinti, hogy a technológiai fejlődés élére álljon, és segítse az új, innovatív megoldások, digitális technológiák megismertetését és elterjedését a mezőgazdaságban, hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Az agrárium jelenleg a gazdaság egyik legkevésbé digitalizált szektora, ugyanakkor az agrárdigitalizáció nagy kiugrási lehetőség az ágazat számára: növeli a hatékonyságot, optimalizálja a jövedelmezőséget, erősíti a versenyképességet és mérsékeli a termelési kockázatot.

A NAK igyekszik tájékoztatást nyújtani az agrárium szereplőinek a kamara „Digitálisinformáció-szolgáltatók és technológia fejlesztők, innováció” munkacsoportja segítségével is a technológiai újításokról, amelyeket az agrárdigitalizáció magában hordoz.

A globális népesség-növekedés miatt egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel, amellett, hogy a termőterületek korlátozottak, így elengedhetetlen a hatékonyabb termelés. Az éghajlatban bekövetkező anomáliák, a termelési környezet megváltozása min újabb kihívásokat szül a hazai agráriumban is, melyek precíziós technológiákkal enyhíthetők.

A humánerőforrás-hiány megoldására is lehetőség a digitális rendszerek alkalmazása.

Azonban a precíziós eszközök, szenzorok és IT-megoldások önmagukban nem túl sokat érnek: hatásos alkalmazásukhoz megfelelő tudás és képzettség szükséges. A gazdálkodóknak tekintettel kell lenniük saját gazdaságuk méretére és a jelenleg alkalmazott, illetve alkalmazható technológiai megoldásokra.

A precíziós gazdálkodásra áttérés nem egyetlen lépés, lényeges, hogy a folyamatosság elve alapján épüljön fel a rendszer. A legelső az adatgyűjtés legyen. A megfelelő precíziós talajmintavétel lehetővé teszi később a táblaspecifikus tápanyag-utánpótlási rendszerek kialakítását, a zónákra alapozott tápanyag-gazdálkodási terv kidolgozását.

Ezáltal hatékonyan alkalmazhatók a GPS-alapú rendszerek adta lehetőségek, úgy mint a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás, a differenciált tőszámú vetés, automata kormányzás, vagy épp a hozamtérképezés. A térinformatika segítségével a termelőknek lehetőségük nyílik objektív módon, különféle szenzorok segítségével a növényfiziológiai folyamatok monitorozására.

agrárdigitalizáció Digitális Információ Szolgáltatás és Technológia Fejlesztés NAK precíziós gazdálkodás tápanyag-utánpótlás