Üzemi szinten bizonyít a Flavo Plant

Hajtatott paprikában elért eredmények

Cikksorozatunkkal mutatjuk be a Flavo Plant használati lehetőségeit, különböző technológiákban mutatott eredményességét; hajtatott paprikában az alábbiakban leírtakat tapasztaltuk.

 

Flavo Plant hatásvizsgálata hajtatott paprikában, 2018 (Nébih, Csongrád megye)

 

Hajtatott kultúrák esetében a mesterséges környezet ellentételezi a kedvezőtlen abiotikus hatásokat, de tudjuk, hogy nem csökkenti a biotikus hatásokkal szembeni kitettséget. A természet önmagában képes segíteni a növényeinket, mely támogató szerepre a fóliasátrakban vagy üvegházakban kevésbé számíthatunk, így növényvédelmi kitettségünk nagy, az alkalmazott technológia eredményessége gyorsan visszaigazolódik.

2018-ban a Nébih által Felgyőn elvégzett vizsgálat figyelemre méltó eredményekkel zárult hajtatott paprikában. A Flavo Plant penkonazollal és egy aminosav-, illetve betaintartalmú – ismert és elismert – növénykondicionálóval került összevetésre.

A Flavo Plant-kezelés a paraméterek mindegyikében (növénymagasság, bogyók száma, bogyótömeg, termésmennyiség) szignifikáns eltérést produkált, és kórtani szempontból is egyértelműen növelte a paprika betegségekkel (lisztharmat) szemben mutatott ellenálló képességét. Darázs fajtával januári telepítés történt, rövid hajtatási időszakkal.

Az eredményeknek köszönhetően 2019-ben az Árpád Agrár Zrt. szegvári telephelyén 2,5 hektáron került sor a Flavo Plant üzemi felhasználására hajtatott paprikában. Előre kell bocsátanunk, hogy a hazai hajtatásban általánosan elterjedt a fertőzést követő, kontrolláló (kuratív és eradikatív) növényvédelmi gyakorlat.

Ezzel szemben alapvetően más – a tudatosan végzett növénykondicionálásra, a prevencióra hangsúlyt fektető – szemléletet kíván a Flavo Plant használata. Mégis hogyan tudott akkor a technológia részévé válni a Flavo Plant Szentesen?

Január 9-10-én került betelepítésre az SV9702 fajtájú fehér paprika. A kémiai gombaölő szeres kezeléseket az első lisztharmattünetek megjelenését követően, március 21-én kezdték el. A fertőzés mértéke difenokonazol+ ciflufenamid, miklobutanil, azoxistrobin, illetve kén hatóanyagú készítmények különböző kombinációjának nyolc alkalommal történő használata ellenére május végére kritikussá vált.

Április folyamán az állomány erőteljesen túlkötött. A leterhelt növények növekedése lelassult. A fertőzés terjedésének üteme túlhaladta az új növekmények fejlődésének sebességét. Ennek következtében elvétve volt új kötés, és május végére szinte a teljes lombfelületre kiterjedt a fertőzés.

A telep szakemberei próbáltak változtatni a tápoldat összetételen (a nitrogénmennyiség megemelésével), módosították a klímabeállítást és a párásítást, de jelentős javulás nem jelentkezett. Ezen a ponton, kvázi „ultima ratio-ként” kezdték el alkalmazni a Flavo Plantot 2% koncentrációban a szisztémikus növényvédő szerek mellé.

Május 31-től július 24-ig összesen négy alkalommal, hozzávetőlegesen kéthetes fordulóközöket tartva juttatták ki a készítményt.

 

A Flavo Plant-kezelés a paraméterek mindegyikében szignifikáns eltérést produkáltA növények a kombinált kezelések hatására fokozatosan kinőtték a fertőzést

 

A növények a kombinált kezelések (és az optimálisabb terhelés kialakításának) hatására fokozatosan kinőtték a fertőzést. Az augusztus 8-i szemlén az állomány gyakorlatilag tünetmentes volt. Kielégítő vegetatív állapot mellett ismét szép kötések mutatkoztak. Az állapotok rendeződése után egy hónapig nem került sor növényvédelmi kezelésre.

A szeptember derekán jelentkező újabb fertőzést két kombinált kezeléssel elfogadható szinten tudták tartani. Ezt követően az állomány még két szintetikus kezelésben részesült. A sokáig kétséges, 22 kg/m2-es hozamcélt végül sikerült teljesíteni.

Erről így nyilatkozott Halászné Bognár Zsuzsanna, a szegvári telep növényvédelmi vezetője: „Végkövetkeztetésként, mivel más lombtrágyát vagy kondicionáló szert nem alkalmaztunk, a Flavo Plant hatásának tudjuk be az állomány visszazöldülését és az elvárt termésmennyiség elérését. Szerintem az alkalmazott lisztharmatölő szerek hatékonyságát is növelte a Flavo Plant.”

 

A Flavo Plant hatásának tudják be az állomány visszazöldülését és az elvárt termésmennyiség elérését

 

A Flavo Plantot a szegvári telep mellett megelégedéssel használták az üzem szentlászlói telephelyén és Felgyőn, a Grow Group Kft. palántanevelő üzemében is. A bemutatott példák egymás mellé helyezve jól szemléltetik a Flavo Plant készítmény eredményességét önálló használatban, több ismétléssel és kisparcellás kísérleti kiértékelés szabályai szerint, valamint szerkombinációkban betöltött szerepét nagyüzemi körülmények mellett.

Tekintettel arra, hogy a felhasználhatóságnak nagy a variálhatósága, érdemes keresni kollégáinkat az adottságokhoz illesztett hatékony kezelési mód kiválasztásához.

 

A Flavo Plant sikeresen használható:

  • önállóan a fertőzések megelőzésére
  • tápanyagokkal az anyagcsere-folyamatok stimulálására
  • szerkombinációban adjuvánsként
  • tapadásfokozásra
  • kontakt szerek hatástartam-növelésére
  • ökogazdálkodásban
  • a környezetterhelés csökkentésére konvencionális termelésben

 

Védje növényeit Ön is a természet erejével! Keresse a Flavo Plantot szaktanácsadóinknál, viszonteladóinknál! Dolgozzunk együtt 2020-ban!

 

SZERZŐ:
DANKÓ RÓBERT OKL. NÖVÉNYVÉDELMI AGRÁRMÉRNÖK

+36302287435

GOMBOS GERGELY KERTÉSZMÉRNÖK

+36307855276

SZŐKE TAMÁS OKL. AGRÁRMÉRNÖK

+36309449552

Flavo Plant lisztharmat növény növénytermesztés ökogazdálkodás