Vajda Péter 18 évesen választott pályát.
Szakmai körökben manapság egyre többször kerül középpontba – szerencsére – a termőtalaj, annak állapota és ehhez kapcsolódóan a mikrobiológia, a talajbaktériumok szerepe. Beszélgetőtársunk Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója volt, vele tekintettük át a saját, illetve a cége és a termékek múltját, a baktériumkészítmények hazai és nemzetközi megítélését, valamint a termelők ezzel kapcsolatos hozzáállását.
– Miért éppen a mezőgazdaság lett az a terület, amelyre az elmúlt több mint két évtizedét feltette? Van családi kötődés e mögött a döntés mögött?
– A szakma iránti érdeklődésem kettős. Nagyszüleim almatermesztéssel foglalkoztak, így gyermekkoromban az ehhez kötődő munkák ízére rá tudtam érezni. Édesapám pedig egy csengeri ISV-sertéstelep vezetőjeként szintén ebben az ágazatban dolgozott. Ezek azonban még nem fordították alapvetően a mezőgazdaság irányába a figyelmemet, középiskolában elsősorban a gazdasági érdeklődés dominált bennem.
– A középiskola befejezése után jött egy fordulópont, amikor édesapám már az akkori Agrimpexnél dolgozott terménykereskedőként. Sokszor segítettem neki, többször én voltam a sofőrje, rengeteget mesélt nekem erről a munkáról, így beleláthattam az egész rendszer működésébe, megismerhettem ezt az ágazatot.
– Édesapám hallott arról, hogy a Phylaxia nevű cég előadást fog tartani, és felvetette, hogy én is hallgassam meg. Érdekes és markáns változást hozott ez a szakmai nap – már ott eldöntöttük, hogy a mezőgazdaság irányába kell a tanulmányaimat folytatni, és a Phylazonittal kell foglalkozni! 18 évesen jött a döntés, most 41 vagyok – az elmúlt 23 év azt mutatta, hogy jók voltak a meglátásaink.
Saját korát megelőzve
– Mik voltak ezután a főbb lépések?
– A gyöngyösi főiskolát mezőgazdasági gazdasági szakon távoktatással elvégeztem, majd jelentkeztem Debrecenbe, az Agráregyetemre, ahol általános agrármérnöki diplomát szereztem – mindezeket valódi munka mellett. Ezután volt még egy kis kitérőm, 2004ben, az MVH megalakulásakor 3 évig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hivatal intervencióért felelős szakembereként dolgoztam.
– 2007 tavaszától részben gabonakereskedelemmel is foglalkoztam egy helyi nagyvállalatnál, majd 2009 februárjától már kizárólag a Phylazonithoz kapcsolódott a fő tevékenységem. Több fontos részébe is belekóstoltam tehát a szakmának, de igazából ma azt csinálom, ami szerelem volt első látásra… A mezőgazdaság ma életcél, szakmai elhivatottság számomra, mind a termelésre, mind annak a gazdasági oldalára van rálátásom.
– A Phylaxia kicsit megelőzte a korát termékeivel, szemléletével.
– Valóban. A Phylazonit már 1978ban létezett szabadalmaztatott termékként Magyarországon. (Egyébként 1918 környékéről találtam olyan újságcikket, ahol a szerző a talajban lévő baktériumok jelenlétéről és szerepéről értekezett). Pont az a szemlélet tetszett meg már a legelején, hogy nem kemikáliáról van szó, hanem egy természetes, a talajban is meglévő komponensről.
– A talajból indul ki minden – ez a közeg kapcsolatban áll az ivóvízzel, a növényekkel, amelyekből a táplálékot nyerjük. Így, ha a talajt jó állapotban tartjuk, az pozitív hatással van ránk, emberekre is. Véleményem szerint élelmezési szempontból nagy problémák vannak, és nem jó a szemléletünk.
– Az egészséges növény tele van ásványi anyagokkal, megfelelő tápértéket képvisel – és ez az igazán fontos az ember számára. Nem az a lényeges, hogy egységnyi területről ötegységnyi élelmiszert hozzunk létre, mert 2-3 egységnyi élelmiszer is elég lenne, ha annak a beltartalmi értékei megfelelőek! Ne csak a mennyiség-előállítás legyen fókuszban, hanem a minőség is!
– A Phylaxia termékei milyen lépések során kerültek a mai rendszerbe?
– 1996-ban mi megyei forgalmazók voltunk, 2006-ban azonban már megvásároltuk a Phylazonit gyártási jogait, a védjegyet és a know-how-t.
– Érdekesség, hogy az első „irodánk” az én gyerekszobámban volt… Aztán ahogy teltek az évek, terjeszkedtünk, és építettünk egy fermentációs üzemet 2008-ban Beszterecen, amely mai napig is nagy büszkeségünk.
– 2010-re kialakítottuk az országos hálózatunkat, elindultak a termékfejlesztések, megalkottuk a Phylazonit Talajoltó, Tarlóbontó, Talajregeneráló és Szója termékeket. Ezek már új törzsek, minden komponensében mások, mint a Phylaxia termékei. (Érdekesség, hogy a régi törzsek még a Szovjetunióból származtak, az új termékben jelenlévő baktériumtörzsek pedig a hazai talajokban megtalálhatóak.)
– A mostani törzsek hatékonysága messze felülmúlja a korábbiakét. Visszatérve a cégtörténethez: 2017-ben a korábbi tulajdonosoktól megvásároltuk a tulajdonrészeket, így kizárólagos családi tulajdonban van a vállalkozás. Ma már 45-en dolgozunk a cégben, ebből 27-en a területi kollégák, a többi pedig a gyártást és az irodai hátteret viszi.
– Milyen kutatási rendszer áll a cég mögött?
– Két fő elemet emelnék ki, nem is feltétlenül csak a kutatásról szólva. Egyrészt tavaly indítottak a Phylazonit Akadémiát, a képzést erősítve, ugyanis nem terméket szeretnénk eladni, hanem szemléletet, gondolkodásmódot. Ha valaki nem érti ennek a termékkategóriának a működési mechanizmusát, az nem tudja kihozni belőle azt, ami potenciálisan benne van.
– Egy gazdasági éven belül is tudunk eredményeket felmutatni, de ez a szemlélet folyamatos, hosszú távú gondolkodást igényel. Ha a kutatási, kísérleti kérdésre visszatérek, az üzemünkben van egy 140 m2–es laboratóriumunk, amely a magyar magánvállalkozások viszonylatában kifejezetten fejlettnek tekinthető.
– A laborban minden alapkutatáshoz szükséges feladatot el tudunk látni. Van még egy mini fermentorunk, amivel bármit meg tudunk mérni, tudjuk a baktériumok szaporodási folyamatait modellezni.
Egy gazdasági éven belül is tudunk eredményeket felmutatni, de ez a szemlélet hosszútávú gondolkodást igényel
Idén lett készen a fitotronunk – ez egy növénynevelő kamra; magáncég kezében Magyarországon nincs másik ilyen, csak Martonvásáron, Debrecenben, Szegeden van kutatóintézeteknél, egyetemeken.
A tudáshiány a legfőbb korlát
– Hogyan látja napjainkban a gazdák felkészültségét a talajjal, illetve a talajbaktériumok használatával kapcsolatban?
Szakmai megbeszélés Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóval
– Termelői oldalon egyre nagyobb elfogadottsággal és nyitottsággal találkozunk. Persze, nehéz sokszor egy 40-50 éves, kizárólag műtrágyára és növényvédő szerekre alapozott beidegződést megváltoztatni, ezt egyébként a jelenlegi oktatási rendszer sem igazán segíti. Nagyon kevés tudásanyag van a közép- és felsőoktatási intézményekben a talajról, arról, hogy mi a talajoltás, a talajállapot-javítás.
– Van talajtan, de az csak a talaj fizikális tulajdonságaival foglalkozik, és van növényélettan, de csak a növény működésével kapcsolatos tudásanyaggal. A tananyag minimálisan mikrobiológiával is foglalkozik, de annak a szintje azért, valljuk meg őszintén, nem elegendő.
– Éppen ezért dolgozunk most egy középiskolásoknak szánt tankönyvön, mert szeretnénk a komplex gondolkodásmódot jobban megalapozni. Fontos ez, hiszen jelenleg a legmarkánsabb hátráltató tényezőt a tudás, illetve annak hiánya jelenti.
– A Magyar Talajbaktérium Gyártók és Forgalmazók Szakmai Szervezete, minisztériumi és szakiskolai oldalról sokat dolgozik azért, hogy az oktatásban nagyobb szerepet kapjon a talajról, talajéletről, abban lévő mikrobiológiáról szóló tudásanyag átadása.
– Korábbi beszélgetésünkben említette, hogy több országban is jelen vannak. Lát-e lényeges különbséget a különböző országok termelői felkészültsége, hozzáállása között?
– Érdekes kérdés. Ukrajnában nagyon szép eredményeket értünk el, bár ott a politikai helyzet most nem feltétlenül a legoptimálisabb. Szlovákiában sokkal előrébb járnak a talajközpontú gondolkodással, mint mi, Romániában pedig ezen a téren fordított a helyzet. Hollandiában nagyon népszerűek a termékeink, pedig az ottani költség- és árviszonyok miatt jóval drágább ezek használata.
– Mit lát ma fő problémának a mezőgazdaságban?
– Én a megszokotthoz képest talán máshová teszem a prioritást. Természetesen nagy gond a támogatások esetleges csökkenése, a növényvédelmi hatóanyagok egy részének kivonása, a növényvédő szerek hamisítása. De ennél komolyabb gondnak látom a talajok állapotának leromlását és az éghajlatváltozást.
– Ha ez utóbbi két ténnyel nem kezdünk el aktívan foglalkozni, akkor komoly bajok következnek. Ma az alapvetően jó adottságú magyar termőterületek több mint 50%-a savanyú kémhatású, már egy löszháton is megjelennek a szétesett szerkezetű, tömörödött talajok. Ha megnézzük az idei eredményeket, mondjuk gabonában: csökkenő termésátlagok és jelentős toxinszennyezettség.
– Emiatt az átlagárak is csökkennek, így komoly gazdasági kár is lehet belőle. Persze ma még a támogatások nagyon sokat tudnak ezen a veszteségen kompenzálni, de gondoljuk el, hogy e nélkül milyen lenne a jövedelmezőség? Komoly probléma még, ha a KSH adatait átnézzük, hogy az elmúlt 10-15 évben a fontosabb növényeinknél nem igazán növekedtek a terméshozamok.
– Ez persze nem minden gazdaságra igaz, de a nagy átlagra sajnos igen. Három tényezőre pedig nagyon oda kell figyelni: a megfelelő, okszerű talajművelésre, a tápanyag-utánpótlásra, és ha már nagyon kevés a szerves trágyánk, akkor a talajbaktériumok ésszerű használatára. Ez a három tényező együtt kezelendő.
Közösen – eredményesen
– Milyen együttműködések segítik a szakmai munkát?
– Nekünk fontos együttműködő partnerünk például gépes területen az Axiál Kft., mert tudjuk, mennyire fontos a megfelelő talajművelés, a jó kijuttatástechnika. A baktériumkészítményeket igazából a rossz kijuttatással lehet elrontani, ha nem megfelelő időben és nem jó helyre kerülnek. Nyáron sem az aszállyal van gond, hanem hogy rendesen be tudom-e juttatni a készítményt a talajba. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége is hagyományosan jó partnerünk, valamint a Magyar Növényvédelmi Szövetséggel is együttműködünk.
A cég fermentációs üzemét 2008-ban adták át Beszterecen
– Szóba került itt a szakmai szervezet. Mi a tapasztalat, együtt tényleg könnyebb?
– Négy éve alakult a szövetség, és mára igazán jól sikerült összehangolni a közös munkát. Félre tudtuk tenni az egyéni érdekeket, így szakmai oldalról közelítve egyöntetűen tudtunk dönteni közös kommunikációról, közös konferenciákról, rendezvényekről.
– Az egyik eredmény, ami talán a legfontosabb, az a NÉBIH-hel folytatott négyéves együttműködés, amelynek során bebizonyítottuk, hogy a kontrollterülethez és az üzemi kezelést kapott területhez viszonyítottan az összes baktériumkészítménnyel kezelt terület jobb termésátlagokat hozott. Ez azt mutatja, hogy a baktériumkészítményeknek komoly létjogosultságuk van a mezőgazdasági növénytermesztésben.
– 23 éve dolgozik ezen a területen. Mi okoz a mindennapi munkában továbbra is örömet, mi ad hajtóerőt?
– A folyamatos szakmai kihívások nagy lendületet adnak, és azért alapvetően változatos a mindennapi munka, hiszen foglalkozni kell termékfejlesztéssel, kijuttatástechnológiával, precíziós gazdálkodással, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
– Szeretek az emberekkel találkozni, együttműködni, segíteni a termelőknek – nálam inkább úgy merül fel a kérdés; egyáltalán csinálhatnék-e mást, mint ezt? Ráadásul egy olyan csapattal dolgozhatok együtt, amelynek minden tagja hasonló gondolkodással bír, és nagyon jó emberi kapcsolatokat ápolunk egymással
