Az EU broilertermelése
Az USDA Agrármarketing Szolgálata (AMA) által készített elemzés alapján az EU broilerhús-termelése 2010-ben legfeljebb 1 százalékkal növekszik, ami a globális pénzügyi válság utóhatásaira vezethető vissza.
Az amerikai szakértők szerint a fogyasztók jelentős része a sertés- és marhahúsról a baromfihúsra, mint a legolcsóbb fehérjeforrásra váltott át, a legalacsonyabb jövedelmű réteg azonban még a baromfihús-fogyasztást is kénytelen volt visszafogni, és nagyrészt tésztákkal vagy más olcsóbb élelmiszerekkel helyettesíteni. Az EU-tagországokban a broiler-fogyasztás ebben az évben várhatóan enyhén növekszik, a pulykahúsfogyasztás viszont azonos szinten marad.
A Közösség csirkehús exportjának továbbra is erős konkurenciával kell szembenéznie, különösen Brazília részéről, bár az eurónak a dollárral szembeni gyengülése az európaiaknak kedvez. Az EU-27 broiler exportjának legnagyobb felvevőpiaca továbbra is Oroszország marad, bár orosz részről a higiéniai és szer maradvány-erőírások 2009. évi szigorítása az ide irányuló exportot erősen visszavetette. Az EU további exportjának kilátásait erősen beárnyékolja az orosz baromfitartás erőteljes fejlesztése is, amelynek célja néhány éven belül az ország önellátottságának elérése. Tekintélyes mennyiségű európai csirkehúst vásárol még Szaúd-Arábia, Hong Kong és Benin is.
A baromfihús-forgalom érdekes fejleménye, hogy előkészített és főzött csirkehúsból az EU-27 importja a 2008. évi nulláról egy év alatt 3.800 tonnára emelkedett, és 2010-ben várhatóan eléri a 10.000 tonnát.
Az EU-27 baromfihús-termelésének, -fogyasztásának és külkereskedelmi forgalmának alakulását a táblázat mutatja.
A szója és a kukorica vetésterületének terjeszkedése
Vince Petersen, az USA Búzatermesztők Egyesületének elnöke az IGC által szervezett Gabonakonferencián kifejtette, hogy a legutóbbi 50 évben a szója vetésterülete a világban 300 százalékkal, a kukoricáé pedig 57 százalékkal növekedett, miközben a búza vetésterülete többé-kevésbé stabil maradt. A szakember véleménye szerint a vetésterületek arányainak eltolódásában a génmódosított fajták megjelenése, valamint az olajnövények és a kukorica egyre növekvő bioüzemanyag célú hasznosítása játszotta a fő szerepet. A bioüzemanyagok iránti rendkívül gyorsan növekvő kereslet főleg a kukorica versenyképességét és viszonylagos jövedelmezőségét javította.
Az USA Búzatermesztők Egyesülete a búza vetésterületének ösztönzésére törekszik, amire szerintük a legjobb módszer az, ha ezt az árarányok révén sikerül elérni. A búzaárak szójához és kukoricához viszonyított arányainak növekedése bizonyára a búza vetésterületének kiterjedése irányában hatna, ugyanakkor azonban csökkentené az agrárpiac stabilitását. Ezért Petersen a búzatermesztés költséghatékonyságának javítását tartaná a jobb megoldásnak.
A Nemzetközi Élelmiszer Információs Tanács megállapítását idézve Petersen rámutatott arra, hogy „a megkérdezett amerikaiak 77 százaléka olyan búzaalapú élelmiszereket vásárolna szívesebben, amelyet kevesebb peszticid felhasználással, génmódosított növényből állítottak elő, 80 százaléka viszont a hagyományosan termesztett búzát részesítené előnyben, oly módon, hogy kevesebb föld és kevesebb peszticid igénybevételével több embernek jusson táplálék”.
Az amerikai szakértő kifejtette továbbá, hogy az élelmiszer-kereslet egyre inkább a déli féltekére koncentrálódik, mivel a népesség szaporodása Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában a leggyorsabb. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb élelmiszerek és alapanyagok forgalma is ezekre a térségekre fog összpontosulni. A búzaliszt forgalma a világkereskedelemben a 2010/11. évi szezonban várhatóan 3 százalékkal növekszik, és eléri a 12,6 millió tonnás rekordot. A politikai jellegű beavatkozások (vámtarifák) – a korrupcióval együtt – erősen torzítják a kereskedelmet.
Az EU keveréktakarmány-termelése
Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) szerint a 2009-ben a tagországokban előállított keveréktakarmányok együttes mennyisége az előző évhez képest 3,8 százalékkal (147.574 tonnára) csökkent. A Közösség termelésének értéke 40 milliárd euróra becsülhető. A visszaesés a baromfitápok esetében 1, a szarvasmarhatápoknál 6, a sertéstápoknál pedig 5 százalékot tett ki. A FEFAC szerint a csökkenés a pénzügyi válságra vezethető vissza, amely elsősorban oly módon fejtette ki hatását, hogy a fogyasztói keresletet az olcsóbb hústermékek (baromfi) irányába tolta el. Ez tükröződik a baromfitápok felhasználásának viszonylagos stabilitásában, és maga után vonta a szarvasmarha- és sertéstápok iránti igény visszaszorulását.
A Szövetség szerint a keveréktakarmányok iránti igény ez év végéig várhatóan enyhén növekszik, ezt azonban az EU belső termelés nem követi. Az új termésű takarmánygabonák ára ugyanis előreláthatólag csökken, a szójáé pedig – a magas terméskilátások fényében – nem emelkedik. A (többnyire Dél-Amerikából származó) fehérje-alapanyagok árának csökkenését ellensúlyozza az euró árfolyamának az amerikai dollárral szembeni kedvezőtlen alakulása.
Mindezek alapján a baromfitáp-termelés ebben az évben az egy évvel korábbi szinten alakul, az egyéb keveréktakarmányoké pedig további 1 százalékkal csökken.
A FEFAC emellett hangsúlyozza, hogy az EU állattartásának és keveréktakarmány-gyártásának hatékonyságát az olcsóbb alapanyagok felkutatásával és azok ésszerűbb felhasználásával lehet és kell fokozni. Ennek egyik eszköze lehet az illetékes uniós hatóságok meggyőzése arról, hogy az importált takarmány-alapanyagokban bizonyos határértékig engedélyezzék a génmódosított komponensek jelenlétét.
Az EU-27 keveréktakarmány-gyártásának alakulását az alábbi táblázat mutatja.
A világ cukorfogyasztása
Az F.O. Licht által Brüsszelben szervezett Cukor Világkonferencián Stefan Uhlenbrok gazdasági elemző kifejtette, hogy a nyerscukor világpiaci ára a következő 15 hónapban várhatóan fontonként 10 cent körül stabilizálódik, és az ár ilyen mértékű csökkenése újból cukorhiányt idézhet elő a világban. Ugyanezen a konferencián a Nemzetközi Cukorszervezet (ISO) főközgazdásza, Leonardo Rocha évi 2 százalék fölöttire becsülte a világ cukorfogyasztásának növekményét. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás a jelenlegi 166,7 millió tonnáról 2020-ig 202,8 millió tonnára emelkedik, és a növekményből 10 év alatt összesen több mint 20 millió tonna jut a távol-keleti térségre és az indiai szubkontinensre.
Brazília cukornádtermése a 2010/11. évi szezonban várhatóan 660 millió tonnára növekszik, ami 70 millió tonnával meghaladja az egy évvel korábbit, és az ország cukortermelésének mintegy 4,5 millió tonnával történő növelését teszi lehetővé. Így a világ legnagyobb cukorellátója továbbra is Brazília marad, a teljes forgalom 60 százalékát tartva kezében. Brazília mellett a jelenlegi szezonban számottevően növeli nyerscukortermelését India (37%) és Pakisztán (24%) is. A világ második legnagyobb termelője, India a 2010/11. évi szezonban az egy évvel korábbi 19,9 millió tonnáról előreláthatólag 23-25 millió tonnára növeli kibocsátását, ami az ország belső szükségletét mindenképpen fedezni fogja.
Az ISO szerint a mesterséges édesítőszerek terjedése mellett a cukorfogyasztás dominanciája még sokáig fennmarad, és a növekedést a népesség növekedése, illetve életszínvonalának emelkedése diktálja.
Hírek az Európai Unióból
Írország
Az Agra Europe híradása szerint Írországban a termőföldeladások az utóbbi hónapokban számottevően meglendültek, mivel a farmerek kihasználják azt a helyzetet, hogy a spekulánsok gyakorlatilag kivonultak az ország földpiacáról. Ugyanakkor azonban a hektáronkénti termőföldárak a 2007. évi 50.000 eurós csúcsról ebben az évben 15 és 25 ezer euró közé süly-lyedtek. Elemzők szerint a korábban irreálisan magas földárak most a reális értékük közelébe estek vissza, ami ugyancsak a földügyletek ösztönzése irányában hatott. Az erdők iránti magasabb kereslet elősegíti egyes gazdáknak a mezőgazdasági termelésbe való visszatérését, mivel az eladók az erdők árából többnyire termőföldet vásárolnak.
Nagy-Britannia
Az Európai Bizottság megváltoztatta Nagy-Britannia besorolását a kéknyelvű betegség szempontjából, mivel az ország illetékes hatóságai döntő jelentőségű lépéseket tettek a betegség teljes felszámolása érdekében. Ugyanakkor az importált élőállatokat szigorú vizsgálatnak kell alávetni minden olyan ország esetében, ahol a kéknyelvű betegség jelen van. Ez azt jelenti, hogy az ilyen helyről importált állatokat védőoltásban kell részesíteni vagy megfigyelés alá helyezni.
Az INEOS Bio angol vállalat 7,3 millió font támogatást kapott Európa első olyan bioetanol-üzemének felépítésére, amely nem élelmiszeripari célra hasznosítható alapanyagokra, hanem hulladékokra alapoz. Az építkezésre maga a cég 52 millió fontot fordít. Az évi 24.000 tonna kapacitású üzem háztartási és irodai hulladékokból egy újonnan bevezetett, anaerób fermentáció útján állít elő robbanómotorok meghajtására alkalmas bioetanolt. Az új üzem előreláthatólag 2012-ben kezdi meg működését, az építés során 350 személynek biztosítva munkalehetőséget, 2015-ig pedig kapacitását tovább bővítik.
Németország
A német mezőgazdasági vállalkozók egyre több szezonmunkás munkájára tartanak igényt, ennek révén a németek a tavalyinál várhatóan több vendégmunkást fogadnak a közép- és kelet-európai országokból, amelyek ez év május közepéig több mint 180.000 ilyen igényt nyújtottak be. Az elmúlt évben 276.000 külföldi idénymunkás dolgozott a német mezőgazdaságban. Az ez évi igények 60 százaléka Lengyelországból, 34 százaléka pedig Romániából érkezett, miközben az előbbiből 2 százalékkal kevesebben, az utóbbiból 6,6 százalékkal többen jelentkeztek a tavalyinál. Ezenkívül Horvátországból, Szlovákiából és Bulgáriából is sokan jelentkeznek németországi mezőgazdasági munkára.
Olaszország
A június 18-án, Velencében rendezett „Zöld gazdaság” című nemzetközi fórumon Giancarlo Galan, olasz mezőgazdasági miniszter kifejtette, hogy a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárulhat az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentéséhez a biomassza energetikai hasznosítása és a bioüzemanyagok termelésének és alkalmazásának kiterjesztése révén. Ennek érdekében az agrártermékeket a fogyasztás helyeihez minél közelebb kell előállítani, és a mezőgazdasági üzemek által termelt energiát – kisméretű generátorok beiktatásával – helyben kell felhasználni. A bioüzemanyagok termelésének Olaszországban határt szab a korlátozott mértékben rendelkezésre álló termőföld, ezért inkább az élelmezési célra nem alkalmas biomassza energetikai hasznosítására kell koncentrálni.
A június harmadik hetében nyilvánosságra hozott adatok szerint Olaszország Kínából származó friss paradicsom-importja egy év alatt 173 százalékkal növekedett, amire ugyancsak a miniszter hívta fel a figyelmet, és egyben intézkedéseket helyezett kilátásba az olasz paradicsomtermelők védelme érdekében. Mivel a kínai import már a teljes olasz termelésnek mintegy 10 százalékát teszi ki, és Olaszországban feldolgozva a kínai paradicsom már olasz termékként jelenik meg, a miniszter felszólította az illetékes szerveket a minőségi ellenőrzés szigorítására és a címkézési előírások megtartására.
Szlovákia
A GTIS adatai szerint Szlovákia húsimportja ez év első negyedévében 13 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest (30.795 tonnáról 34.813 tonnára). Ez azt jelenti, hogy az ország most közel hétszer több húst importál, mint tíz évvel ezelőtt. Az ez évi húsimportnak több mint felét (19.723 tonnát) a sertéshús tette ki, amelynek egyharmada Csehországból, további egynegyede Németországból származott. Ezek az adatok bizonyítják, hogy Szlovákia önellátott-sága hústermékekből egyre romlik; jelenleg 58 százalékon áll, egyes elemzők szerint azonban ennél is alacsonyabb. A romló tendencia elsősorban az olcsó importnak és a szlovák állatállomány csökkenésének, illetve az állattartás gyenge teljesítményének tudható be. A pulykatartás pl. gyakorlatilag teljesen megszűnt az országban, a pulykahúst Magyarországról és Lengyelországból szerzik be.
Agrár Európa
