A gabonavetési módszerek sokszínűsége

Címke: , , , ,
Kategória: Technika

A SZEGÁNA Kft. gabonavetőgép-kínálatát áttekintve több gyártót és még többféle gabonavetőgép-kialakítási rendszert találhatunk. A forgalmazott márkák közt van a dán Fiona, az olasz MASCAR és a szlovák Pneusej Accord. Az alábbi cikkből olvasóink ízelítőt kaphatnak arról, hogy melyik gyár milyen kialakítású gabonavetőgépeket gyárt, és ezek milyen felszerelésekkel, különlegességekkel rendelkeznek.

Fiona Seedcom Super Nova direktvetőgép

Fiona

A dán gyár mechanikus és pneumatikus vetőgépeket állít elő, 3-6 m munkaszélességben. A vetőgépek nagy része a menetszám csökkentése érdekében talajművelő géppel van összeépítve. Ilyen kombináció a mechanikus vetőgép forgóborona (Orion, Apollo), a mechanikus vetőgép kombi-nátor (Seedcom XR) és a pneumatikus vetőgép tárcsa, amelyek használatával akár a szántás, mint alapművelés is kihagyható, így ez a gép pénzt és gépidőt takarít meg a gazdájának. Ezek a gépek a vetés mellett a műtrágya kijuttatására is alkalmasak, tartályméretük elérheti a 4.600 litert. Már a hagyományos, 3-4 m-es kivitelű mechanikus vetőgépekből is kapható a függesztett mellett vonatott kivitel (Orion XR), hogy még kisebb traktorral is el lehessen végezni a gabonavetést. Aprómagvető mechanikus egységeket is készít a gyár különféle méretben, amelyeket akár utólag talajművelő gépekre lehet szerelni.

Mascar Oregon pneumatikus vetőgép

Mascar

A bálázóiról és szemenkéntvető-gépeiről híres olasz gyár hosszabb tesztidőszak után, kb. 6-7 évvel ezelőtt gabonavetőgépek előállításával bővítette termékpalettáját. Az újdonságnak számító Mascar Arizona mechanikus vetőgép 2.5, 3.0 és 4.0 m munkaszélességgel készül, elődjéhez képest masszívabb kialakítású, és magtartálya akár 1000 liter feletti is lehet.

Csúszó- és kéttárcsás csoroszlyával is rendelhető a gép; utóbbihoz magnyomó kerék is tartozhat. A Mascar Dakota 3-4 m munkaszélességű mechanikus vagy pneumatikus vetőgép, amely előtt két sor csipkés tárcsa (akár 610 mm-es tárcsaátmérővel), valamint tarajos henger dolgozik. A tárcsalapok egyenként csapágyazottak, és felfüggesztésük gumiágyas felfogatású. E vetőgép használatával külön munkamenetet lehet megtakarítani, ami üzemanyag- és üzemóra-takarékos talajművelést eredményez. A Mascar Oregon pneumatikus gabonavetőgép különlegessége, hogy több magadagolója van; minden magadagolóhoz tartozik egy magelosztó, amiből egyenlő hosszúságú csöveken jut el a mag a csoroszlyákig, vagyis a talajba. Ez a rendszer pontosabb tőtávolságtartást eredményez, a fokozatmentes hajtómű pedig precíz magadagolást tesz lehetővé az aprómagvaktól a szójáig, babig -minden méretű vetőmagnál.

Pneusej Accord

A szlovákiai volt Accord gyár Kver-neland rendszerű pneumatikus vetőgépeket gyárt. A gépek központi magadagolóval rendelkeznek, a vetési mennyiség 2-350 kg/ha között állítható. A vetőgépek csúszó-, kéttárcsás és DXD tárcsás csoroszlyával rendelhetőek. A DXD tárcsa hasonló, mint a kéttárcsás csoroszlya, csak a tárcsák kissé eltolva helyezkednek el egymáshoz képest, így a két tárcsa munka közben szépen tisztítja egymást, nehezebben tömődik el. A DXD tárcsás csoroszlyához magnyomó kerék is rendelhető, amely a mag felett a talajt jobban megnyomja; tömörít, és precízebb mélységtartást tesz lehetővé, így a gabona szebben, egyenletesebben kel.

A vetőgépből 6 m munkaszélességig függesztett kivitel vásárolható, amely hidraulikusan 3 m-re felcsukható. Az ennél nagyobb munkaszélességű gépek merev vázasak, akár több magtartállyal is rendelkezhetnek, a szállítást pedig a gép egyik végéről történő vontatással lehet megoldani. A talaj-művelés-vetés munka menetszámának csökkentésére a Pneusej Accord MKC vetőgépek Celli forgóboronával szerel-hetőek fel, munkaszélességük 3.0, 4.0 vagy 4.5 m lehet.



Ez a cikk a MezőHír 2011/09 - szeptemberi számában jelent meg.

SAATEN-UNION ŐSZI KALÁSZOSOK – 2015-BEN IS TÖBB TERMÉS, NAGYOBB TERMÉSBIZTONSÁG

Az éghajlat és a piaci környezet változásának következményei a hazai növénytermesztőket is új kihívások elé állítják. A hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése mellett az évjáratok közötti különbségek is rendkívül széles határok között változhatnak. A hosszabbodó aszályos periódusok mellett az enyhe telek által kiváltott, erőteljesebben jelentkező betegségnyomás veszélyezteti leginkább a hozamok további növelését, illetve a termésbiztonság és a jövedelmezőség fenntarthatóságát.

A növénynemesítők vándorgyűlése

Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE). Amint Dr. Bóna Lajos, az MNE elnöke elmondta, az idei szakmai rendezvény fő témája a Nagojai Jegyzőkönyv néven ismert nemzetközi jogi szabályozásról szóló ismertetés, illetve az ehhez kapcsolódó teendők, feladatok megvitatása. Ezután, mint más években is, a résztvevők a vendéglátó intézet szakmai munkájába kaptak bepillantást, az ott dolgozó kutatók előadásai révén.

Selyemkóró elleni védekezés 2014–2015-ben

Az özönnövény elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a megfelelő védekezési lehetőségek hiánya okozza. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a selyemkóró terjedését nem lehet egyszerű totális gyomirtó szerrel megállítani, azt szükséges valamiféle felszívódó és mélyen ható, pl. hormonhatású gyomirtó szerrel kiegészíteni.

Fajtákról, minőségről, intenzitásról – Kalászosbemutató Szegeden

Június 2-án, több mint háromszáz érdeklődő részvételével kezdődött a hagyományos búzatanácskozás és bemutató Szegeden, a Gabonakutató Nonprofit Kft. nagyelőadó teremmé átalakított magtárcsarnokában.

Augusztus a földeken

Minden évben így kezdődik a szezon a kereskedők, felvásárlók és a termelők között, de az idei esztendő megelőző elemzései sem kecsegtettek jó árakkal. A mezőgazdasági termények/termékek rég nem látott hosszúságú és mértékű árcsökkenési tendenciája a világméretű túltermeléssel függ össze leginkább. A készletek több terméknél is történelmi csúcson vannak. A mezőgazdaság képes ellátni a növekvő létszámú emberiséget élelemmel, az állandósult elosztási problémákról pedig nem igazán tehet. Szerencsére az éhezők száma is csökken, hiszen – az ENSZ adatai szerint – a tíz évvel ezelőtti szintnél 167 millióval vannak kevesebben: 795 millióan.

RAPOOL: Gazdaságosság a repcetermesztésben

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre változékonyabbá válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.

SAATEN-UNION KALÁSZOSOK – ÉRTÉK ÉS INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN

A termelői igényekhez illeszkedő, körültekintő nemesítői munka és az egyedülállóan széles genetikai bázison alapuló, regionálisan elhelyezett adaptációs kísérletek, valamint a termelőkkel közösen folytatott tapasztalatgyűjtés együttes eredménye a SAATEN-UNION kalászosainak hazai térhódítása.

Gabonatartósítási módszerek: szárítás vagy szerves sav

Az állattartó gazdálkodók keresik a számukra biztonságos és gazdaságos tartósítási lehetőségeket. Köztudott, hogy a betakarított terményekben a természetes biológiai folyamatok nem állnak le, csak nagymértékben lelassulnak. A biológiai folyamatok hatására a takarmányokban lévő fontos tápanyagok egy része bomlásnak indulhat, így a termény táplálóanyag-tartalma romlik. A megfelelő tartósítás segítségével nemcsak a biológiai folyamatokat tudjuk megállítani, minimalizálni, hanem a penészgombák gátlásával a raktározás során keletkező mikotoxin-terheltsége is némileg csökkenthető a takarmányunknak.

A gabona hibridizáció története

A kalászosok termesztése i. e. 10 000 körül kezdődött; a növény nemesítése végigkísérte az emberiség történelmét, egészen napjainkig. Az 1850-es évektől jelentek meg a tudatos ivaros úton keresztezők; módszerük a kiválogatás volt, majd a 19. század második felében alakult ki a széleskörű, tudatos növénynemesítés szerte Európában és az USA-ban. A 20. század második felére kialakult az a fajtaválaszték, amelyik lehetővé tette az áttérést az extenzív termesztésről az intenzívre. Az 1910-es években pedig felfedezték a heterózishatást az idegentermékenyülő növényeknél, és ezzel elkezdődik az USA-ban a kukorica hibridnemesítése.

Ott folytattam, ahol abbahagytam

A lázadás korszaka, a saját egzisztencia megteremtése iránti vágy, a saját lábon állás igénye minden fiatal életében eljön egyszer. Lehet ebben itthon következő próbálkozás, de a külföldi munkavállalástól is sokan remélnek nagy lehetőségeket. S a kérdés, hogy ezt ki hogyan éli meg, tanul-e belőle, a szerzett tapasztalatokat tudja-e jól kamatoztatni? Azt válaszolhatjuk: bizonyosan, hiszen minden változás a fejlődést szolgálja.


Tovább...

36721