Tarlón hagyott milliók – avagy a kukorica szár- és gyökérmaradványának felhasználása
A tarló bontása ősszel, a nagyobb gyökér- és szármaradványokat hagyó kultúrák után ma már elengedhetetlen
A tarló bontása ősszel, a nagyobb gyökér- és szármaradványokat hagyó kultúrák után ma már elengedhetetlen
Méltatlanul kis arányt képviselnek világszerte a hüvelyes növények a vetésszerkezetben, holott jelentőségük és szerepük vitathatatlan a fenntartható mezőgazdasági termelésben, a klímaváltozás elleni küzdelemben, az egészséges táplálkozásban és nem utolsósorban a munkahelyteremtésben.
Napjainkban a nitrogénműtrágyák széles palettája áll a felhasználók rendelkezésére. A helyes termékválasztáshoz azonban ismernünk kell talajadottságainkat, hogy a legmegfelelőbb összetételű és nem utolsósorban kiváló minőségű, kedvező ár/érték arányú készítményt választhassunk.
A tápanyag-gazdálkodás talajbiológiai alapjai
A növények a vegetáció során a szemtermés mellett jelentős mennyiségű zöldtömeget állítanak elő, aminek nyersanyagai a víz, a talajból felvett tápelemek és a levegőből megkötött széndioxid.
A repce megítélése és a leszűkült vetésforgóban betöltött szerepe jelentősen megváltozott az elmúlt tíz évben.
Az olajos növények piaci pozíciója több év átlagában is jónak mondható a terménypiacon.
Mikor e sorok íródnak, a tavasz első napjaiban tél tábornok – remélhetőleg – utolsó támadása következtében még csendes a határ, az éjszakai fagyok húznak jégpáncélt az egyre növekvő belvizes foltokra.
A kukorica termesztésben is a vegetáció első fele meghatározó a termés szempontjából.