Számvetés és latolgatás

Ha az ember nemcsak a mának él, és szeretne az orránál tovább látni, az év végéhez közeledve nem kerülheti meg, hogy a jelen felleltározott valóságának talaján elgondolkodjon a folytatás esélyeiről.

Az időjárás viszontagságainak kitett mezőgazdaságban ilyenkor, az ez évi termés betakarításának végeztével mi mással lehetne kezdeni a morfondírozást, mint a természet áldásainak és leckéztető szeszélyeinek számbavételével. Persze kiegészítve azzal, hogy az ember a szabályozókon és a piac működésén, annak spekulációs folyamatain keresztül mi jót vagy rosszat tett ahhoz. Íme, a november közepi pillanatfelvétel.

Szántóföldön

„Az idei őszi betakarítási és vetési munkák lényegében befejeződtek. A termésátlagok jobbak, mint az elmúlt öt éves átlag, így aztán biztosított az ország ellátása, sőt, kivitelre is jut – mondta el Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár, a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után.

A legtöbb, ilyenkor magtárba kerülő gazdasági növényünkre – így a kukoricára, a napraforgóra, szójára, burgonyára és cukorrépára is – igaz, hogy az országos termésátlag a tavalyi rekordértékeket ugyan nem érte el, de az ötéves átlagot meghaladta. A termények minősége jó. A gazdák jól haladnak az őszi vetésekkel is: a repce a rozs és az őszi árpa vetőmag már a földbe került, de az őszi búza és a tritikálé vetésével is végéhez közelednek a gazdák. Az időben elvetett területeken a kelés és fejlődés megfelelő.

A világ más részein meglehetősen hektikusan alakultak a termésátlagok. ... A világ gabonakészletei az előző évihez képest csökkenni fognak, aggódni azonban nem érdemes, hiszen az év végi készletek még így is viszonylag magasnak mondhatók, ami az elmúlt négy év készlethalmozódásából adódik.

A termények árait a világpiac határozza meg. A nemzetközi piaci árak búzánál és kukoricánál is emelkedtek az utóbbi hetekben, ezzel együtt is az árak jellemzően 4-8%-kal az egy évvel ezelőtti szintek alatt állnak. A kőolaj világpiaci árának emelkedése további drágulást vetít előre. A hazai piaci árak az elmúlt néhány hétben nem változtak lényegesen. Érdemes tudni, hogy országos átlagban – a támogatásokkal kiegészítve – minden szántóföldi kultúra esetében meghaladják a várható bevételek a költségszintet, azaz a termelés jövedelmező”

Kertészetben

A gyümölcstermesztők a közepesnél valamivel jobb, a zöldségtermelők viszont jó évet zártak 2017-ben – mondta Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke az MTI-nek az ágazat évzáró, kecskeméti szakmai konferenciáján. „Március végéig úgy tűnt, hogy a gyümölcstermesztés rekord közeli évet zárhat, de az áprilisi fagyok 25-30 százalékos kiesést okoztak, elsősorban a meggy- és almatermést sújtva. Őszi- és kajszibarackból ezzel szemben az elmúlt évekhez képest több termett. A gyümölcstermesztők nagyjából 850-900 ezer tonna gyümölcsöt szedtek le az idén, ebből a legnagyobb – 520-530 ezer tonna – az alma mennyisége volt. Megjegyezte: az ipari meggy és alma ára lényegesen magasabb volt az idén, mint más években, és az étkezési alma ára is 1520 százalékos emelkedést mutat. Az öntözésnek köszönhetően az aszálykárok kevésbé sújtották a zöldségágazatot, és a klíma is kedvező volt. Nagyon jó minőségben sikerült betakarítani főleg a hagymaféléket és a gyökérzöldséget. A szabadföldi növények közül nagyon jó évet zárt a csemegekukorica, de a káposztaféléknek nem volt jó évük.

Szólt arról, hogy az idén nagyon korán jelent meg a magyar dinnye, de hiába volt jó a minőség és a hozam, hiába alakult kedvezően a fogyasztás is júliusban, az exportot ebben az időszakban a „spanyolok uralták”. A Magyarországon maradt dinnye ára így jelentősen lecsökkent.

A hajtatott zöldségek esetében a megtermett mennyiség megfelelő volt, a hozamok 5-6 százalékos növekedést mutatnak, de a minőség valamennyivel elmaradt a tavalyitól.

A paprikafélék közül a TV és a hegyes jó évet zárt, a kápia – a dinnyéhez hasonló okok miatt – viszont rosszabbat. Az elnök szerint a paradicsomtermelőket érte talán a legnagyobb veszteség. Hiába nőtt a hozamuk 5-6 százalékkal, ennek ellenére az árak 10-15 százalékkal alacsonyabbak maradtak. A számos beruházásnak is köszönhetően bizonyos időszakokban a belföldi piac már nem tudja felvenni a teljes paradicsommennyiséget, viszont az exportpiacok még nem alakultak ki.”

A szőlőhegyen

Az utóbbi évek legjobb szőlő- és bortermése várható az idén – mondta el az agrárgazdaságért felelős államtitkár egy soltvadkerti szüreti rendezvényen. „Az idei évben is komoly időjárási kihívásokkal kellett megküzdeniük a szőlőtermelőknek, ennek ellenére borszőlőből a várható országos termésátlag az előzetes becslés alapján 6,3 tonna/hektár lehet, amelyből várhatóan 2,9 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe. Jó hír a szőlőtermelőknek, hogy a növekvő termésmennyiség ellenére sikerült megőrizni a tavalyi szőlőárakat. Ezért aztán az alacsonyabb növényvédelmi költségek és a magasabb terméshozamok miatt a gazdák jövedelme több lehet a tavalyinál. A pincészetek munkáját az is segítette, hogy a szaktárca idén megalkotta a kisüzemi bortermelői regiszter, aminek köszönhetően jelentősen csökkentek az 1 000 hektoliternél kevesebb bort előállító üzemek adminisztrációs terhei. 2013-ban megkezdődött a Nemzeti Borkiválósági Program is, amelynek célja, hogy a borászatoknak ingyenes megjelenési és promóciós lehetőséget biztosítson, valamint a fogyasztók vásárlási döntéseinek megkönnyítésére kalauzt adjon a kézbe.

A szőlő- és borágazat munkáját a jelenlegi támogatási időszakban (2014-2018) 145,5 millió euró támogatás segíti. Ilyen jelentős mértékű támogatással az ágazat a rendszerváltás óta nem számolhatott.”

Felvázolt jövő

A magyar mezőgazdaság Európa leggyorsabban fejlődő mezőgazdasága, és az a cél, hogy ez a jövőben is így maradjon – mondta Fazekas Sándor a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Agrárium-vidékfejlesztés helyzete című konferenciáján.

„A földművelésügyi miniszter kiemelte, ehhez szükség van a pályázati támogatások minél hatékonyabb felhasználására, megfelelő hitelezési rendszerre, kutatási, tudományos és egyetemi háttérre. Hozzátette, a magyar mezőgazdaságban generációváltás zajlik; egyre több helyen tűnnek fel olyan jól képzett szakemberek, akik már kiválóan használják a modern technológia kínálta lehetőségeket.

Fazekas Sándor az előadásában hangsúlyozta, ahhoz, hogy az ágazat minél több munkahelyet kínáljon, valamint egyre komolyabb bevételforrás legyen, a gazdáknak élelmiszer-gazdasági szemléletre kell áttérni. Egy mezőgazdasági vállalkozás jóval eredményesebb tud lenni, amennyiben a megtermelt alapanyagot feldolgozva, termékként juttatja a piacra. Emellett szükséges a magyar élelmiszer presztízsének helyreállítása, mint mondta, ebben már lát előrelépéseket. A miniszter utalt arra is, hogy amíg 2010-ben a falvakban gyakorlatilag nem volt munkalehetőség, ma a mezőgazdaságban munkaerőhiány tapasztalható, a minőségi termékek előállításához ugyanis több munkáskézre van szükség, szemben a tömegtermeléssel. Fontosnak nevezte a klímaváltozásra való felkészülést, amelynek során a víztakarékos és öntözéses művelési módokra való áttérést szorgalmazta.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója kijelentette, hogy vidékfejlesztés alatt a vidék gazdaságának fejlesztését kell érteni, ugyanis nem azért szükséges támogatni a vidéket, mert gyenge és elmaradott, hanem éppen ellenkezőleg, azért, mert gazdag, és tele van lehetőségekkel. Hozzáfűzte, az agrárium kérdését szokás összekapcsolni a vidékfejlesztés problémakörével is. ’Pénzt kell vinni vidékre, fejleszteni kell, csökkenteni kell a vidék elmaradottságát a városokkal szemben – mondta Márton Péter.”

SZERZŐ: TSZI.

Ezeket olvasta már?

Érték és Minőség Nagydíjat kapott az Agrova Kft.
A 2018-ban megszűnt Magyar Termék Nagydíj után az Érték és Minőség Nagydíj pályázat kitüntető címeit idén második alkalommal adták át.
Magyarország sikerének záloga a vidék megerősödése
Olyan szakképzés kell, aminek legfontosabb kompetenciái a teljesítmény és a versenyképes tudás.
Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019
A mezőgazdaság ágazati kihívásai közül az egyik legfontosabb a klímaváltozás.
Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019
A mezőgazdaság ágazati kihívásai közül az egyik legfontosabb a klímaváltozás.