Módosuló külpiaci hangsúlyok

Borítókép

Különleges évet hagytunk magunk mögött. A tavaszi munkák megkezdését nehezítő, elhúzódó, de enyhe tél után drasztikus késő tavaszi fagy tizedelte a gyümölcsöseinket, majd száraz, csapadékszegény tavasz nehezítette a szántóföldi kultúrák indulását.

Az időjárási szélsőségek szinte az egész vegetációs időszakot jellemezték. Aszály, majd viharokkal, néhol jégesőkkel tarkított, özönvízszerű esőzések nehezítették a növényvédelmi munkálatok elvégzését, hátráltatták a növények fejlődését, ami mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében nyomot hagyott a termésen. Kár lenne persze tagadni, hogy helyenként és kultúránként adódtak szerencsés körülmények, de ezek a pozitív kivételek sem feledtethetik azt a tényt, hogy a 2018. évi időjárási anomáliák összességében szerényebbre szabták az exportárualapjainkat, ami tükröződik a kivitel alakulásán.

Míg az élelmiszer-gazdasági kivitelünk az év elején még stagnálni látszott, ami a tavalyi, 9 milliárd euró közelébe jutott, rekord bázisszint árnyékában akár bizakodásra is okot adhatott volna, addig az év közepe felé már egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a drasztikusan visszaeső – ma már a bázis szinthez képest 2,5 millió tonnával kevesebb – gabonaexport javuló értékesítési kondíciók mellett is behozhatatlan hátrányt képez. A háromnegyed évi statisztikai adatok fényében bizton állítható, hogy ilyen körülmények között nem hogy elérni, de megközelíteni sincs már mód és lehetőség a 2017-es exportszintet.

Jóllehet az exportvisszaesés összességében eddig nem bizonyult túlzottan jelentősnek, hiszen az év első felében még csak alig haladta meg a 2%-ot, a háromnegyed évi lemaradás pedig nem érte el a 3%-ot, de az exportárualapok hiánya jó néhány termékkörünk, mint például a szántóföldi kultúrák, a zöldség- és gyümölcstermékek esetében gátat vet az export bővülésének.

Szerkezeti változások

Kivitelünk szerkezete a visszaeső feldolgozatlan mezőgazdasági termékhányad részarányának csökkenése révén javulást mutat. A feldolgozott termékek térnyerésével a kivitel hozzáadottérték-tartalma nő, ami akár kedvezőnek is lehetne tekinteni, mégsem állítható, hogy a kiviteli szerkezetünk ilyen egyszerű, kényszer szülte javulására vágyunk. Nyugat-Európában 2018-ban aszály tombolt, ami megtizedelte az ottani termést. Következésképp a magyar gabonára, növekvő értékesítési átlagárak mellett fokozott igény mutatkozott volna. Az export árualapok elégtelen volta azonban emelkedő gabonaexportárak mellett sem mozgatta meg túlzottan a készleteinket, így nagyobb mértékben nem élhettünk a kínálkozó lehetőséggel.


A gabonaexport visszaesése önmagában közel 360 millió eurónyi hiányt okozott

A feldolgozatlan mezőgazdasági termékek exportunkon belüli visszaszorulása és a feldolgozott termékek térnyerése jelentős külpiaci átrendeződések előszelét keltve megbolygatta a külpiaci sorrendet is. Legjelentősebb felvevő piacaink exportpiacainkon belüli jelentősége halványodott, a korábban prosperáló piacok lendülete megtört, más piacok pedig előretörtek.

Háromnegyed évi látlelet (2018)

Az év kilenc hónapját tükröző, legfrissebb statisztikai adatokból kitűnik, hogy mintegy 188 millió eurónyi exportárbevétel hiányzik az előző évi, azonos időszaki szint eléréséhez. Bár számos termékcsoport esetében csökkent a kivitelünk, de a legjelentősebb kiesésért a gabonaexport árualaphiány miatti drasztikus csökkenése kárhoztatható, hiszen pusztán a gabonaexport-kiesés önmagában közel 360 millió eurónyi hiányt okozott. Az ennél lényegesen kisebb összesített hiány arra utal, hogy a kisebb hatásfokú csökkentő tételek (lásd cukor, hal, gyümölcs, zöldség, olajosmag, növényi és állati olaj és zsír vagy a tejtermékek kivitele) mellett jelentős nagyságrendet képeznek a bővülő exportot mutató termékkörök. Anakronizmusnak tűnhet, hogy míg 2017-ben az exportot a gabonaexport, elsősorban a gabonakivitel mennyiségi bővülése húzta leginkább, addig 2018-ban ellenkező hatás érvényesült, és a jelentősen javuló gabonaértékesítési árak csökkenő exportmennyiséggel párosultak.

1. táblázat. Uniós exportunk alakulása (2017-2018, 1-9. hónap) a teljes agrárexport tükrében és a gabonaexport unió-piaci meghatározottsága

1. grafikon. Csökkenő kivitelt mutató termékek, termékkörök 2018 I-III. negyedévében

Ha nem néznénk a változások hátterét, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy jó irányba mennek a dolgok, hiszen javul az exportszerkezet, bővül az exportszerkezeten belül a magasabb hozzáadott értékű termékek kiviteli részaránya, és csökken a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek súlya. Következésképp a magyar munka külpiaci értékesülése magasabb szinten valósul meg, mint korábban. A gond csupán annyi, hogy elsősorban az elsődleges feldolgozottsági fokú termékeink kivitele bővül, és nem a magasan feldolgozott termékek exportja.


Mintegy 30 százalékot javult az export és import átlagárak közötti különbség

Tükröződik ez az összefüggés az export és import átlagárak eltérésében is, hiszen az export átlagárunk 2017-ben csak alig fele volt az import átlagárnak. Az exportszerkezet-javulás, vagyis a feldolgozott termékek irányába történő elmozdulás az export-import átlagárak közötti rés szűkülését hozta, ugyanis mintegy 30 százalékot javult az export és import átlagárak közötti különbség. Az exportszerkezet említett javulása némiképp átrendezi a külpiaci sorrendet is, jóllehet a nagy összefüggések térképén lényeges elmozdulás nem tapasztalható. Az Európai Unió belpiaca évtizedek óta a legjelentősebb agrárpiacunkként funkcionál. A nagyságrend önmagáért beszél, hiszen az exportmennyiség 94%-a mellett az exportérték 85-86%-a az EU-piacokra kerül. Az Európai Unió belpiaca egyértelmű determinációt jelent számunkra mind a teljes magyar agrárexport, mind a gabonakivitel tekintetében. Ez utóbbi esetében még erőteljesebb a piaci orientáció, ami a földrajzi közelségből is adódik. Az EU-n kívüli piacok, legyenek azok a földrajzi Európán belül vagy kívül, tartósan mindössze 15%-os szerepet játszanak csak a magyar agrárexportban.

2. táblázat. Bővülő exportot mutató termékkörök

3. táblázat. Frekventált külpiacaink, külpiaci relációink fogadókészségének alakulása 2017-18 1-9. hónapjában

Ez a realitás, ami persze nem jelenti azt, hogy a magasan feldolgozott élelmiszertermékeink vagy nagy értékű mezőgazdasági terményeink, termékeink harmadik piacokon történő értékesítésére nem lenne érdemes törekednünk. Gondolhatunk itt elsősorban például a szaporítóanyagainkra (lásd hibridkukorica-vetőmag külpiaci értékesítése, amit az ukrán és az orosz piac bőven visszaigazol vagy a világ minden fontosabb országába eljutó naposcsibeexportunk). Nem különben a delikátesz termékeinkre, például a hízott libamájra, eredetvédett borainkra vagy madártollra és pehelyre, a szárított zöldségekre, esetleg a mangalicatermékekre vagy a sajátos fogyasztói igényeket kielégítő sajtféleségeinkre, amik a közel-keleti piacokon is sikert sikerre halmoznak, hogy csak néhány fontos termékünket említsem.

A közeli és távoli jövőt tekintve sem kínálkozik más alternatíva számunkra. A földrajzi közelségből adódóan mind a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeinkre, mind az elsődleges feldolgozottságú élelmiszertermékeinkre tartós kereslet az EU tagállamaiban mutatkozik. Az integráció különleges előnye számunkra, hogy szemben a „harmadik piacokkal”, itt nem korlátozzák vámok és nem vám jellegű kereskedelmi akadályok, esetleges embargók az áruk szabad mozgását, és politikai kockázattal sem terhelt a kereskedelem, nem is beszélve az áruk és személyek szabad mozgását biztosító keretfeltételekről. Nem éppen mellesleg, fizetőképes kereslet is itt mutatkozik leginkább a termékeink iránt. Hátrány persze, hogy a magasan feldolgozott termékeinkre meglehetősen visszafogott Nyugaton az érdeklődés, de ez részben élelmiszeriparunk relatív fejletlenségéből is adódik.

A gabonakivitelből származó árbevétel az előző évi szint 70,5%-án áll úgy, hogy 4,1 millió tonnás export mellett mintegy 2,5 millió tonnával kevesebb gabona hagyta el az országot az év háromnegyed részében. A már említett mintegy 360 millió eurónyi exportárbevétel-kiesés 13,6%kal javuló exportátlagár mellett következett be. Emellett visszaesett a növényi- és állatizsírexport, az olajosmag-kivitel, a tejtermékek, a zöldség- és gyümölcsfélék kivitele és a halexport is, azonban az itteni kiesés összesen alig éri el a 130 millió eurót, ami a gabonaexport-beli kiesés alig egyharmada. A visszaeső kivitelt mutató (24-ből) nyolc termékkör közül a gabonafélék képezik a legfajsúlyosabb tételt, így még plasztikusabbá válik a magyar agrárexport gabonapiaci kitettsége, jóllehet az exportszerkezeten belül, átlagos években a gabonatermékek súlya 20%-nál nagyobb exportárbevételi arányt soha nem képezett.

Némi részlettel is szolgálva érdemes néhány pillantást vetni az I-III. negyedévi gabonaexport szerkezeti jellemzőire:

  • a búzaexport értékben egyharmaddal, mennyiségben 37%-kal csökkent. A 2,7 millió tonnás, 2017. évi 1-9. havi export 2018 azonos időszakára 1,7 millió tonnára esett vissza;
  • árpaexportunk 42%-os értékbeli visszaesését az exportmennyiség 48%os visszaesése kísérte. Az árpakivitel a korábbi 804 ezer tonnáról 421 ezer tonnára csökkent;
  • kukoricakivitelünk a bázis szint szerinti 3,1 millió tonnáról 2 millió tonnára esett vissza. Az exportárbevétel pedig a korábbi 657 millió euróról 489 millió euróra mérséklődött;
  • ami pedig az olajos magok kivitelét illeti, itt egyedül a repcemagexport esett vissza: a 226 millió eurós korábbi árbevétel, 14%-kal csökkenve, 194 millió euróra, az exportmennyiség pedig 578-ról 524 ezer tonnára mérséklődött. Ezzel szemben a napraforgómag-export meglódult! A kivitt mennyiség, közel 60%-kal bővülve, 239 ezer tonnáról 381 ezer tonnára, az exportárbevétel pedig 134 millió euróról 165 millió euróra nőtt;
  • szójababkivitelünk ugyanakkor megharmadolódott. Az exportárbevétel 34 millió euróról 12 millió euróra csökkent, miközben a kivitt mennyiség a korábbi 83 ezer tonnáról 29 ezer tonnára esett vissza. A 2018. évi agrárexport alakulását pozitív irányba befolyásoló termékkörökre is érdemes némi figyelmet szentelni.

2. grafikon. Főbb exportpiacaink, csökkenő exportsorrendben, 2017-18 I-III. negyedévében, forrás: KSH, 2018

Amennyiben a prosperáló kivitelt felmutató termékek, illetve termékkörök agrárexportunkon belüli súlyát nézzük, akkor közel 70%-os súlyarányt kapunk. Áttekintve a táblázatba került, növekvő exportú termékkörök listáját megállapítható, hogy zömében a feldolgozott mezőgazdasági termékek köre adja a meghatározó hányadot.

Fő felvevőpiacaink 2017-18 1-9. hónapjában

Az Európai Unió belső piaca 201718-ban is meghatározó jelentőséggel bírt a magyar agrár- és élelmiszeripari termékek exportjában. Jóllehet 2,2%-kal csökkent az uniós exportunk, benne az új uniós tagok (EU-13) piacain nőtt, a régi tagok piacain (EU-15) pedig csökkent a kivitelünk, és az unión kívüli európai és az ázsiai piacokon is csökkent az exportunk, addig az amerikai és az afrikai piacokon növekedett a kivitelünk. A csökkenés hátterében, főleg az európai piacokon jórészt a már említett gabonaexport-visszaesés húzódik meg.

A magyar agrárexport frekventált, 12 legjelentősebb agrárkülpiaca a 2018. I-III. negyedévi agrárkivitel 78%-át reprezentálta, de ezen belül az első öt legjelentősebb piacunk a kivitelünk közel felét kötötte le. A román piacon 755 ezer, az olasz piacon mintegy 725 ezer, a német piacon 378 ezer, a lengyel piacon 127 ezer és az osztrák piacon 63 ezer tonnával kevesebb gabonát adtunk el 2018 I-III. negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Ez önmagában 2 millió tonnás exporthiányt képez, ami 286 millió eurós exportárbevételi kiesést vonz. Hozzá kell tenni, hogy a 2017-es gabonabőség idején ezek a piacaink lendületesen fejlődtek. A legjelentősebb gabonafelvevő piacunknak számító olasz piac mintegy 30,7%-kal bővült, most pedig közel 8%os csökkenést mutat. A legjelentősebb agrár- és élelmiszer-felvevő piacunknak számító német piac a mostani 7,5%-os csökkenéssel szemben 2017-ben 15%-kal bővült. A lengyel piac pedig a mostani 7%-os csökkenéssel szemben 2017-ben, a némethez hasonlóan, 15%-kal nőtt, miközben az osztrák piac is közel 11%-os bővülést mutatott, a mostani 3%-os visszaeséssel szemben.

SZERZŐ: SZABÓ JENŐ AGRÁRKÖZGAZDÁSZ

no