Két év múlva jobb lesz szerződni?

A mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítókat védené a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól az Európai Unió legkésőbb 2021. november 1-jétől alkalmazandó irányelve. Többek között a túl hosszú fizetési határidők, az utolsó pillanatban lemondott megrendelések, az egyoldalú szerződésmódosítások, a beszállítók értékesítéséhez nem kapcsolódó kifizetésekre kötelezése, valamint kereskedelmi megtorló intézkedésekkel fenyegetések is egyaránt feketelistára kerültek.

Dr. Sükösd Péter, a DLA Piper Magyarország versenyjogi praxisát vezető szenior ügyvéd szerint bár a jelenlegi magyar szabályozás hasonlóan szigorú, ennek ellenére fontos eltérésekre is készülni kell.

2019. április 17-én fogadták el az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/633 Irányelvét a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról. Az úgynevezett UTP (unfair trading practices, azaz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok) irányelv az egész Európai Unió területén, a korábbinál sokkal szélesebb körben védené a beszállítókat a vevők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataitól.

A tagállamoknak 2021. május 1-ig kell elfogadniuk és kihirdetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és ezeket a rendelkezéseket legkésőbb 2021. november 1-től alkalmazniuk is kell.

A szabályozás által érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közül a legjellemzőbbek a túl hosszú fizetési határidők, az utolsó pillanatban lemondott megrendelések, az egyoldalú szerződésmódosítások, a beszállítók értékesítéséhez nem kapcsolódó kifizetésekre kötelezése, valamint kereskedelmi megtorló intézkedésekkel fenyegetések.

Dr. Sükösd Péter, a DLA Piper Magyarország vezető versenyjogi ügyvédje elmondta: a jelenleg alkalmazott hazai szabályrendszer, elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény nagyban átfedést mutat az irányelvvel, illetve számos esetben annál szigorúbban rendezi a lefedett kérdésköröket.

Ezzel együtt azonban számos fontos lényegi különbség is van a két jogszabály között, az uniós irányelv például egyértelműen kiterjed a viszonteladóknak értékesítő nagykereskedőkre is. Emellett a magyar szabályozás az Irányelvvel ellentétben rendelkezik például a bónuszok alkalmazásának jogszerű kereteiről, a beszerzési/önköltségi ár alatti értékesítés, a diszkriminatív árképzés, valamint a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának tilalmáról is.

A fekete- és szürkelistás tevékenységek listája, valamint a szabályozással kapcsolatos további részletek ebben a cikkben találhatóak.

 

Hirdetés

Ezeket olvasta már?

A rendezvény célja, hogy a meghívottak megismerjék az AgIT FIEK projekt kiemelt kutatási területein 2017-2019 között elért eredményeket és a további célkitűzéseket.
Először tudjuk meg, hogy mit nem tudunk – induljon végre az adatalapú gabonatermesztés!
A vezető vállalkozások túlnyomó többsége már most az információkat tartja a legértékesebb erőforrásnak.
Előnyök és korlátok: mit tudnak és tudhatnának a drónok?