Dr. Takács András egyetemi docens integrált növényvédelemről, hézagos kommunikációról, permetezőgép-felülvizsgálatról
Miután itthon megfelelő végzettség nélkül is lehet földet művelni, vannak problémák a növényvédelmi, technológiai ismeretekkel, amik így az integrált növényvédelem, a talajkímélő eljárások vagy például a permetezőgép-felülvizsgálat kapcsán is megmutatkoznak. A Pannon Egyetem Georgikon Kar Növényvédelmi Intézetének egyetemi docensét arról is megkérdeztük, mit gondol a hatóanyag-kivonások kommunikációjáról, következményeiről.
Az igazi fenyegetés
– A klímaváltozás következményeként egy sor új növényfajta és kórokozó is érkezik hazánk területére, ami nyilván új növényvédelmi kihívásokat is jelent. Mennyire felkészült a hazai szakma, az oktatás és a kutatás ezekre a hatásokra?
– Valóban, a felmelegedéssel folyamatosan érkeznek észak felé új kórokozók, úgyhogy a felvetés jogos. De azt is tudni kell, hogy a klímaváltozás csak az egyik oldala ennek a kérdéskörnek – a másik oldala az, hogy a globalizálódó világban, ahol 24 óra alatt elérünk bárhová, gyors és határtalan a mozgás, rengeteg növényi termék áramlik egyik földrészről, országból a másikba, így Európába és hozzánk is. Idegen fajok, eddig itt jelen nem lévő kártevők jelennek meg. Ez persze régen is így volt, elég csak a filoxérára gondolni, csak korábban lassabb volt ez a folyamat.
– Ma nagyobb fenyegetés ez, mint a drasztikus időjárás-változás?
– Sokkal nagyobb. Ha megérkezik egy kórokozó, és kedvező feltételeket talál a túléléshez, a szaporodáshoz, akkor legfeljebb a hatósági intézkedések fékezhetik a terjedését. Sajnos arra nem lehet felkészíteni a hazai növényvédelmet, beleértve a kutatást, az oktatást, hogy mindenre előzetesen felkészült legyen. Nem lehet tudni, hogy „holnap” milyen kihívással fogunk találkozni.
– Amikor persze egy-egy károsító már közel jár, akkor hatékony a rendszer működése, emlékezzünk az almástermésűek tűzelhalásának megjelenésére, ami először tarolt, de aztán különféle intézkedésekkel, fajtaváltással sikerült úgy megfékezni, hogy ma már nem szerepel a karanténlistán.
Az integrált növényvédelemnek egyre nagyobb a szerepe, ezért egyre többen belátják az előnyeit és az indokoltságát
– A határellenőrzés nem megoldás…?
– …amikor például egy polgár jóhiszeműen behoz egy leandert Olaszországból? Tudatosítani kell a polgárokban, hogy mindezzel milyen veszélyeknek teszi ki a hazai mezőgazdaságot. Ehhez jelent segítséget a bevezetésre kerülő határellenőrzés.
– A kutatás nemzetköziesedése nem nyújt megoldást, kiszámítható előrelátást a távolról érkező fenyegetések megelőző kezelésére?
– A növényvédelem világa figyelemmel kíséri a globális problémákat. Vannak nemzetközi együttműködések, amelyek bővítik az ismereteinket és segíthetik az új károsítók leküzdését. A friss és a közeljövőt érintő ismereteket folyamatosan beépítjük a tananyagokba is, ezzel felkészítve a jövő szakembereit az új kihívásokra. – Nem szorosan növényvédelem, de egyre többeket foglalkoztató kérdés, hogy vajon milyen növényfajták felé terel majd bennünket az időjárás-változás.
– Feltérképezhető ez?
– Mindez növényvédelmi kérdés is, mert a fajtaválasztás az egyik legfontosabb szempont! Az új fajták nemesítése folyamatos, egyidős a növénytermesztéssel. Az ember alkalmazkodik a változáshoz, így régi fajták eltűnnek, és újak jelennek meg. Ma legfeljebb abban más ez a kérdéskör, hogy az integrált növényvédelemnek egyre hangsúlyosabb eleme a fajta megválasztása.
– Azt tanítjuk, hogy ez az első lépés. Ne a divat után menjen a termelő, amikor bevezet egy új fajtát, hanem vizsgálja meg alaposan a termőhelyi adottságokat, időjárási és talajviszonyokat. Ennek megfelelően válasszon rezisztens vagy ellenállóbb fajtát, mert akkor remélhetőleg könnyebb lesz a dolga a növényvédelemmel. Az integrált növényvédelemben a következő szelet az agrotechnikáé.
– Lehetőleg a növénytermesztési technológiával, talajművelési módokkal, eszközökkel előzzük meg vagy kezeljük a kártételt. A fő cél az, hogy csak a legvégső, legszükségesebb esetben – és akkor természetesen előjelzésre alapozva a megfelelő módon –kerüljön sor a növényvédő szerek bevetésére.
– Az, hogy ezt a szemléletet fontosnak tartja hangsúlyozni, azt jelenti, hogy mindez itthon még nem evidens, azt jelenti, hogy a gazdálkodók átlagánál nem ment át ez az ismeret?
– Vannak profi gazdálkodók, törekvő és odafigyelő gazdák, de nem akarok megbántani senkit, sajnos vannak olyanok is, akiknél nagyon komoly hiányosságok vannak a szakmai ismeretek terén. Ez annak is a következménye, hogy Magyarországon egyszerű általános iskolai végzettséggel is lehet földet művelni, miközben a legtöbb szakma műveléséhez valamilyen szakmai végzettség szükséges.
– Több országban felsőfokú végzettséghez kötött a mezőgazdasági tevékenység végzése. Ha a tulajdonos nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel, akkor alkalmaznia kell ilyen szakembert. Nálunk e szakismerethiány okoz néha problémákat főleg a kisebb gazdaságokban.
Óévbúcsúztatón, munkatársi körben. Dr. Horváth József akadémikus, Dr. Takács András egyetemi docens, Dr. Kazinczi Gabriella és Dr. Gáborjányi Richard egyetemi tanárok
Hatóanyagügyek és integrált növényvédelem
– Igen, sokan a tonna-per-hektár bűvöletében élnek, pedig kevesebb inputanyag-ráfordítással ugyanolyan jövedelmező lehet egy kisebb termésátlag is.
– Így van, a gazdaságban a sikert nem az dönti el, hogy 6 vagy 9 tonna lett a búza, hanem hogy a jövedelmezőség hogyan alakult, ha a ráfordítás kevesebb.
– Örülök, hogy kitérünk erre, mert a hatóanyag-kivonásokról is akartam kérdezni, amiben politikai, szakmai és gazdasági vélemények ütköznek, és sokan azt mondják: a legnagyobb baj, hogy rosszul kommunikálják ezt a súlyos kérdést. Ön mit gondol?
– Ez két külön dolog. Tény, hogy szakmai kérdésekben sokszor nem szakemberek, szakmai műhelyek hoznak végső döntést, hanem különböző politikai testületek, amelyek különféle szervezetek nyomása alatt állhatnak. Ezek sokszor átpolitizált döntések és nem minden esetben esnek egybe a tudomány álláspontjával. Nem mérlegelik azt, hogy egyes hatóanyagok kivonásának mi lehet a következménye.
– Volt rá példa, hogy egy hatóanyag kivonásával drasztikusan megemelkedett egy másik sokkal kevésbé környezetkímélő hatóanyag felhasználása. Másik kérdés mindennek a kommunikálása. Mi itt, Európában megtehetjük, hogy szigorítunk a növényvédő szerek használatán, mert van annyi pénzünk, hogy megfizessük a drágábban előállított kenyeret. De ezt illene a hatóanyag-kivonások eldöntésekor a közvélemény tudomására hozni, hogy innentől fogva emelkedni fog a gabona és ezáltal a kenyér ára, mert a búzát is drágább lesz megtermelni.
– És akkor még mindig nem vagyunk a célnál, mert vannak olyan növényvédelmi szakterületek, ahol nem is tudunk bizonyos hatóanyagokat pótolni. Például senki sem akarna toxinokkal szennyezett élelmiszert enni vagy adni az állatainak, de bizonyos gombákat egyelőre nem tudunk máshogy kordában tartani, ezt ezen az égövön tudomásul kell venni. Akkor mi fontosabb? Az emberi egészség vagy az úgynevezett környezetvédelem?
– Néha úgy érzékelem, hogy a hatóanyag-kivonások negatív előjelű témájáról több szó esik a sajtóban, mint a pozitív előjelű integrált növényvédelem eszközrendszeréről.
A cél az, hogy csak a legszükségesebb esetben kerüljön sor növényvédő szerbevetésére
– Ezt nem jól érzi. Az integrált növényvédelemnek egyre nagyobb a szerepe, és azért egyre többen belátják az előnyeit és az indokoltságát. Ezt jelzi az is, hogy milyen sok vitatott részletkérdés merül fel. Például szabad-e tarlót égetni? Szabad-e egyoldalúan felhagyni a szántással?
– De abban mindenki egyetért, hogy az integrált növényvédelem alapvetően arra a modellre épül, amit már beszéltünk: első az adott vidéken jól védhető és termeszthető, ellenálló vagy rezisztens fajta megválasztása, utána a megfelelő agrotechnika és a talaj tápanyag-szolgáltató képességének kialakítása megfelelő szervesanyag- és makro-, mikro- és mezoelemek utánpótlásával, és csak a szükséges esetben és mennyiségben vessük be a kémiai növényvédelmet.
– A hézagos kommunikáció tényleg tetten érhető itt is, például a forgatásnélküli, talajtakaró növényeket alkalmazó eljárásokkal kapcsolatban is inkább hitviták vannak; mintha nem lenne mindenkinek meggyőző, amit a mintagazdaságokban a saját szemünkkel látunk.
– Talán azért, mert itt különösen érvényes a szakmai ismeret. A biológia nem hazudik. Szóval, a technológia nem hit kérdése, attól függ a válasz: mit akarok. Magyarországon a 2,5 millió hektáros gabona- és kukorica-termőterület meg a többi kultúra mellett sok helyen nem lehet rendes, négy-ötéves vetésforgót alkalmazni.
– Lehet kukorica után búzát vetni vagy fordítva, de ha a tarlómaradványban a talaj felszínén ott marad a fuzárium, az következő évben kedvező időjárási körülmények között súlyos problémát okozhat nem csak a terméseredményekben, hanem leginkább a toxinszennyezettségben. Ha aláforgatom, akkor ez a fenyegetés jelentősen csökkenthető. A forgatás nélküli művelés egy jó vetésforgóban nagyon is hasznos lehet!
Van, aki el sem indul…
– Nyáron bejött a permetezőgép-felülvizsgálat új szabályzása, aminek szintén vannak növényvédelmi, élelmiszer-biztonsági aspektusai…
– … és egyszerű: szükség van rá! Ugyanúgy, ahogyan a gépjárműveknél sem kérdéses, hogy kellenek az időszakos műszaki felülvizsgálatok.
– … de vannak, például kamarai szakemberek, akik attól tartanak, hogy ügyetlen a jogszabály, nem garantál valódi erélyt, és félő, hogy csak „matricaosztogatás” lesz a vége.
– Nézze, csalni mindenütt lehet, így lehet, hogy matricaosztogatás lesz a vége. Lehet, hogy pont az ellenkezője. Hogy Magyarországon kell-e, az nem lehet vitás: ha megfelelő lenne a műszaki alaposságunk, a beidegződéseink, akkor talán nem kellene, de ma kell. Van gazda, aki el sem indul a géppel, ha csepeg, ha nem kifogástalan a működése, más gazdát az sem érdekel, ha pontatlan a szóráskép.
– Pont azért kell az ellenőrzés, mert a végén azt esszük meg, amit ezekkel a gépekkel permeteztek! De ha a gép pontatlan, akkor honnan fogja tudni a gazda, hogy mennyi növényvédő szert kapott a növény? Másrészt az a pártízezer forint elhanyagolható még az egy hektárra egy szezonban kijuttatott permetlé árához képest is. Ha jól működik a gép, akkor egy szezonban megtérül a megspórolt növényvédő szer árán. Mint a személyautónál: ha jó műszaki állapotban van, akkor kevesebbet fogyaszt és nem mellesleg biztonságosan közlekedhetünk vele.
– A szobája falán (a beszélgetést a Növényvédelmi Intézet docensi helyiségében rögzítettük – KZ) vadnyugati tájaktól, magyar népi motívumos hímzéstől japán legyezőig sokféle kultúra termékei láthatóak. Ez személyes érdeklődésről árulkodik, vagy a szakmai utazásai nyomai?
– A westernfotók egy diáknapon készültek, amikor a főpraxi jelölt umbrájaként öltöztem be cowboynak. Mindez nálunk hozzátartozik az egyetemi élethez, hogy a hallgatói rendezvényeken az oktatók is tevékenyen részt vesznek. Nekünk is szerepünk van abban, hogy a hallgatóink jól érezzék magukat, és egy összetartó közösség részei legyenek.
– Így a falon látható emlékek nemcsak külföldi konferenciák, hanem leginkább az egyetemi élet emlékei, amelyek közül többet külföldi hallgatóink vagy vendégoktatóink hoztak magukkal. Egyetemünkön indult el először az angol nyelvű növényorvosképzés, jelenleg is több mint 20 külföldi hallgató folytat tanulmányokat nálunk.
