Az elmúlt 10 év tapasztalatait tekintve elmondható, az időjárási körülmények nem járnak mindig a gazdák és a mezőgazdasági termelők kedvében. Minden év hoz magával szokatlan és extrém időjárási anomáliát, amit a legnaprakészebb és legtudatosabb gazdálkodó sem feltétlenül tud megakadályozni vagy megelőzni.
Sok éves tapasztalat alapján vannak olyan törekvések, melyek mérsékelni próbálják a jég vagy extrém hideg időjárás okozta termelési problémákat, de ehhez gyakran költséges eszközökre van szükség, ill. még inkább e gépek megfelelően időzített alkalmazására.
Az időjárási körülmények igényeink szerinti alakítására nincs lehetőség, azonban a termelők anyagi biztonságuk kockáztatása nélkül egy „védelmi hálóval” boríthatják be a megélhetésüket szolgáló területeket, annak érdekében, hogy a váratlan, kockázatot jelentő és nagy anyagi veszteséget okozó események se okozhassanak végzetes problémát számukra, időjárási katasztrófa esetén is elkerüljék az anyagi csődöt.
A kedvezőtlen időjárási körülmények okozta veszteségek enyhítésére Magyarországon 2006-ban alakult meg a Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszer, ami állami szerepvállalással kiegészülve nyújtott kárenyhítést az anyagi veszteséget elszenvedő termelők számára.
2012-ben ezt a rendszert fejlesztették tovább, aminek eredményeképpen az árvíz- és felhőszakadáskár kezelésének lehetősége is beépítésre került. Ezzel a rendszerben részt vevő termelők száma duplájára emelkedett, valamint a kárenyhítő juttatás forrása is megkétszereződött.
2017-es adatok alapján a legtöbb mezőgazdasági kárt a tavaszi fagy, jégeső, aszály, téli fagy okozta Magyarországon. Ebben az évben 12 000 káresemény került bejelentésre, ami 193 718 hektárt érintett. Ebből az összes, a kárenyhítő juttatás alapját szolgáló, károsodott terület nagysága 53 304 hektár volt. Mindezekből a jogosan megigényelt kárenyhítő összeg 7 160 millió forint volt.
A károk nagy része ültetvény- és szántóföldi növénykultúrákban okoztak jelentős károkat. Fontos említést tenni arról, hogy a kifizetett több mint 7 milliárd forintnál lényegesen magasabb összeg is kifizethető lett volna, a gazdák nagy részének azonban nem volt öngondoskodás céljából kötött egyéb biztosítása, így mint azt a táblázatban is kiemeltük, nem voltak jogosultak a megállapított teljes kárösszeg kifizetésére, csak annak az 50%-ára.
A legnagyobb összegű kárenyhítést,2 263 millió forintot tavaszi fagykárra fizettek ki, ami 31 ezer hektárt érintett. Legnagyobb területen a jégeső okozott veszteséget a termelők számára, 71 000 hektáron jelentettek be kárt. Az érintett terület nagyságát tekintve a második helyen az aszálykár áll. E káresemény esetében 1 970,9 millió forint biztosító szolgáltatási összeg került kifizetésre, az érintett 51 000 hektárra.
Ugyan az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján a tél enyhén alakult, azonban előfordultak szokatlan körülmények. Erre jó példa a 2017-es év, ami rendkívüli hideg téllel kezdődött. A januári országos középhőmérséklet -5,8°C volt, ami lényegesen az előző évek éghajlati normálértéke alatti hőmérséklet. A hónap leghidegebb estéjén, január 8-án -28,1°C-ra csökkent a léghőmérséklet.
A kárbejelentések száma 14,1%-kal, a bejelentett károsodott terület nagysága 47,2%-kal nőtt, meghaladta a27 000 ha-t 2017-ben. Az ebben az évben jogosan igényelt kárenyhítő juttatás 7,2 milliárd forintból téli fagyra
1. ábra. Kárenyhítési hozzájárulás járásonként 2017-ben (forrás: AKI)
984,3 millió Ft kártérítési összeg került kifizetésre az érintett gazdák részére. A teljes kárenyhítő juttatás 31,6%-át a tavaszi fagyra, míg 13,7%-át téli fagykárra fizették ki. A bejelentett káresemények 22%-át kitevő téli fagykár 27,3 ezer hektáron pusztított. Az április végén bekövetkező késői fagy a bejelentések harmadát tette ki, azaz 31,3 ezer hektárra terjedt ki.
A mikro- és középvállalkozások körében nőttek a befizetések a kárenyhítési hozzájárulásba, a nagy- és kisvállalkozások esetében viszont kis mértékben ugyan, de csökkentek. Ezzel szemben a kárenyhítő juttatás minden méretkategória esetében növekedést mutatott a 2016-os adatokhoz képest.
Jelentős kifizetésiösszeg-emelkedés azonban a nagyvállalkozásoknál volt tapasztalható, ugyanis ennél a kategóriánál megháromszorozódott a juttatás mértéke, ami az aszálykárnak és az üzemi szintű hozamérték-csökkenés felső határa változtatásának tudható be.
Biztosítási szempontból téli fagyról akkor beszélünk, ha nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúrái a téli fagy következtében kipusztulnak, valamint az ültetvényben a termőrész, valamint a növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódik a termelő számára hozamcsökkenés.
A talajszinttől számított 2 m magasságban mért -15°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet esetén van szó téli fagyról.
Tavaszi fagyról akkor beszélünk, ha téli nyugalmi periódus végén megjelenő fagy okán, a kockázatviselés helyén termesztett növényben következik be olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. Tavaszi időszakban a talajszinttől számított 2 m magasságban mért -2°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet okoz kárt.
Mezőgazdasági árvíz akkor történik, mikor a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilép a víz. Árvízkár esetén a biztosított növények befulladnak, ennek hatására elpusztulnak, esetleg részleges károsodást szenvedhetnek, előfordulhat, hogy terméshozó képességük sérül.
Ezenkívül a már beérett termés közvetlen a vízborítástól vagy annak következtében nem lesz aratható, vagy olyan mértékben roncsolódik, hogy végül semmilyen célú felhasználásra nem lesz alkalmas.
2. ábra. Országos havi csapadékösszeg eltérése a sokévi (1981-2010) átlagtól 2017-ben (forrás: AKI)
3. ábra. Országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010) átlagtól 2017-ben (forrás: AKI)
Aszálykár esetén adott területen a növény vegetációs idejében 30 egymást követő napon keresztül a lehullott összes csapadék mennyisége nincsen 10 mm, vagy a hullott csapadék ugyan 25 mm, azonban a napi maximum hőmérséklet meg- haladja a 31°C-t legalább 15 napon keresztül.
Jégesőkár biztosítási szempontból jégszemcsékből és képződményeikből álló csapadék, ami között elkülönítünk tőkiveréses, súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárt is. A jégverés messze a legnagyobb kárt jelentő kockázati esemény évről évre. A mezőgazdasági kockázatok kezelésének történeti alapja is a jégkárok fedezetéről szólt, s a mai napig a legtöbb kifizetés mind az MKR-rendszerben, mind pedig a biztosítások tekintetében jégverés után adódik. Éppen ezért a Dél-dunántúli NEFELA egyesülés eredményeit és nemzetközi példákat látva a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK) 2018-ban kiterjesztette, országos lefedettséget épített ki a talajgenerátoros jégesőmérséklő rendszer (JÉGER) bevezetésével. A technológia közel sem mindenható, egy szupercella mozgása, intenzitása emberi eszközökkel nem befolyásolható, legfeljebb a jégverés intenzitása csökkenthető, jó időben történő beavatkozással.
Viharkárról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyéül szolgáló területen a termesztett növényben a legalább 20 m/sec-os szélsebességet elérő vihar a gyümölcsösök termésleverését okozza, szántóföldi növények esetében pedig szemkiverést, termésletörést, ill. az állomány olyan szintű megdőlését okozza, mely nem teszi lehetővé a kultúra betakarítását. Belvízkár esetén azoknak a folyóknak, patakoknak a vízelvezetését szolgáló mesterségesen létrehozott csatornákat értjük, amik a magas vízszintből eredően átszivárognak, felszíni vízborítást eredményeznek, valamint magas vízállás során belvízi öblözetben kialakuló belvizekkel, az elvezető csatornák elégtelenné válásával növénypusztulást vagy részleges károsodást okoznak. Továbbá a lefolyástalan területeken a lehullott csapadék következtében kialakult felszíni vízállások is ide tartoznak.
4. ábra. Kárenyhítési hozzájárulás megoszlása méretkategória szerint 2017-ben (forrás: AKI)
5. ábra. Téli fagykárra kifizetett kárenyhítő juttatás járásonkénti alakulása 2017-ben (forrás: AKI)
6. ábra. Jégkárra kifizetett kárenyhítő juttatás járásonkénti alakulása 2017-ben
Kárenyhítő juttatásra azok a termelők, cégek jogosultak, akik tagjai a törvény szerinti kockázati közösségnek; a káreseményt meghatározott időn belül bejelentették; a kultúrában a hozamcsökkenés meghaladja a 30%-ot, a hozamérték-csökkenés pedig a 15%-ot, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja is, valamint a kárenyhítési juttatás határidőben rendezésre is került.
Az önálló biztosítás ezt a hézagot is hivatott pótolni, ugyanis az öngondoskodás céljából kötött növénybiztosítás a 30% hozamcsökkenés határ alatti kárt is megtéríti, amennyiben az I-es pillérben foglalt káresemények közül sújtotta valamelyik a biztosított területet.
Az elmúlt évek adatai alapján a magyar termelők egyre inkább tudatosok a saját megélhetésüket szolgáló gazdaságukkal kapcsolatban, és kötnek öngondoskodás céljából mezőgazdasági biztosítást, ugyanis a statisztikák szerint a biztosítások száma évről évre egyre emelkedik. Ennek eredményeképpen hektáronként alacsony költséggel tudják saját maguk számára garantálni a fix termést és ezzel a bevételüket.
SZERZŐ: KÁLMÁN ANNA LÉDA NÖVÉNYORVOS
