Különleges célú esőztető öntözés

Az esőszerű öntözési mód használatával nem csak a növények vízpótlását tudjuk megoldani, ugyanis kertészeti növények termesztésénél más agrotechnikai célok megoldására is kiépíthetjük az öntözőtelepet.

 

Fagyvédelmi öntözés

 

Az ültetvényt károsító lehűlésnek két fő megjelenési formája van a tenyészidőszakban. A szállított (advektív) fagyok jellemzője, hogy az adott területre hideg légtömeg (pl. északi-sarki eredetű) áramlik be, és kiszorítja az ott található melegebb levegőt. Amennyiben ezt jelentősebb légmozgás kíséri, a hőtermelésre vagy a hőkisugárzás mérséklésére alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok.

Ha hiányzik a terület fölött a melegebb légréteg, úgy a légkeveréses módszerek is hatástalanok. Az előzőek miatt nehéz vagy egyes esetekben lehetetlen védekezni ellene. Szerencsének mondható, hogy 6-7 tavaszi fagyból szállított fagy általában egyszer fordul elő.

A kisugárzási (radációs) fagyok kialakulásának oka az, hogy a földfelszín sokkal több hőt veszít, mint amennyit napközben a sugárzó nap átadott, így az alsó légrétegek kisebb-nagyobb mértékben 0°C alá hűlnek. Általában jellemzője a „tökéletes szélcsend”, valamint az, hogy csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, de fölötte (5-20 m magasságban) 0°C feletti, de legalábbis az ültetvény levegőjénél jóval magasabb hőmérsékletű légréteg található.

Ennél fogva a kisugárzási fagyok ellen a hőtermelésre alapozó módszerek – jobb vagy rosszabb hatásfokkal – felvehetik a versenyt.

A fagyvédelmi öntözés azon a zikai tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok, sók hatására -1 és -3oC között van. A víz fagyáspontja kb. 0oC-nál van, és a jég kristályosodása során jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a jégbe zárt növény hőmérsékletét.

A hő felszabadulásán túl a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Gyakorlatban öntözéssel kb. 7oC hőmérséklet-különbséget tudunk kiegyenlíteni.

 

A kisugárzási fagyok ellen a hőtermelésre alapozó módszerek – jobb vagy rosszabb hatásfokkal – felvehetik a versenyt