Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
A magyar kukoricatermesztés új korszakba lépett. A klímaváltozás, a termelési költségek növekedése és a nemzetközi piaci verseny egyaránt arra kényszeríti az ágazat szereplőit, hogy újragondolják a korábbi gyakorlatokat. A szakértők szerint a jövő nem feltétlenül a termőterületek növelésében, hanem a termelés hatékonyságának javításában rejlik. És ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarországon tartósan csökken a kukorica vetésterülete. Míg korábban az egymillió hektárt is meghaladta a termőterület nagysága, ma már mintegy 600–700 ezerhektáron termesztenek kukoricát. Ez azonban nem feltétlenül jelent veszélyt az ország ellátásbiztonságára.
A szakmai tapasztalatok szerint a megfelelő termőhelyeken, korszerű technológiával és tudatos vízgazdálkodással továbbra is versenyképesen lehet kukoricát termeszteni. A hangsúly egyre inkább a precíziós gazdálkodáson, a talajállapot megőrzésén és a termelési folyamatok optimalizálásán van.
Ebben a folyamatban kiemelt szerepet töltenek be a feldolgozóipari vállalatok, amelyek egyszerre jelentenek stabil felvevőpiacot a termelők számára és fontos kapcsolatot a nemzetközi piacok felé. A Hungrana Kft. Európa egyik legjelentősebb kukoricafeldolgozó vállalataként egész évben teljes kapacitáson működik, az aratás kezdetétől nedves, majd a betakarítás végeztével száraz kukoricát dolgoz fel. A vállalat termékei az élelmiszeripartól a papírgyártáson át a bioüzemanyag-gyártásig számos ágazatban jelen vannak.
A feldolgozás teremti meg az értéket
A hazai agrárium jövője szempontjából alapvető kérdés, hogy Magyarország milyen szerepet kíván betölteni a nemzetközi élelmiszer-gazdaságban. Reng Zoltán szerint hosszú távon nem lehet cél, hogy az ország elsősorban alapanyag-exportőrként legyen jelen a világpiacon. A valódi versenyképességet ugyanis a feldolgozás és a hozzáadott érték előállítása teremti meg. Egy tonna kukorica önmagában alapanyag, feldolgozva azonban olyan termékek alapja lehet, amelyek az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a papíriparban vagy akár a bioüzemanyag-gyártásban is megjelennek. Ez nemcsak nagyobb exportárbevételt jelent az országnak, hanem magasabb szintű tudást, innovációt és stabilabb gazdasági teljesítményt is.
A Hungrana működése éppen ezt a szemléletet képviseli: a magyar mezőgazdaság értékteremtő képessége akkor növelhető érdemben, ha a megtermelt alapanyag minél nagyobb része hazai feldolgozás után, magas hozzáadott értékű termékként jut el a külpiacokra.
A vállalat ugyanakkor nemcsak feldolgozóként, hanem innovációs szereplőként is meghatározó. A Hungrana hosszú évtizedek óta a folyamatos fejlesztés híve, működését a technológiai korszerűsítés, a hatékonyság növelése és a fenntarthatósági szempontok együttes figyelembevételével alakítja. Ez a szemlélet különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyaránt komoly alkalmazkodási kényszer előtt áll.
Hosszú távú stratégia nélkül nincs versenyképesség
Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója szerint az agrárium és az élelmiszeripar sikere csak közös gondolkodással és hosszú távú stratégiával biztosítható. Úgy véli, az ágazat szereplőinek nem rövid távú ciklusokban, hanem akár húszéves perspektívában kell meghatározniuk céljaikat és fejlesztési irányaikat. A vezérigazgató fejlesztési szemléletét jelentős iparági tapasztalatok alapozzák meg. Pályafutása során meghatározó szerepet vállalt egy hazai feldolgozóipari gyár létrehozásában, az előkészítéstől a kivitelezésig. Az ilyen volumenű beruházások során szerzett tapasztalatok ma is meghatározzák gondolkodását: a versenyképesség alapja a tudatos fejlesztés, a modern technológia és a hosszú távon fenntartható működés.
A hazai kukoricapiac ugyan továbbra is érzékenyen reagál az időjárási és piaci változásokra, de a magyar agrárium következő évtizedének egyik legfontosabb kérdése éppen az lesz, hogy sikerül-e a mennyiségi szemlélet helyett a hatékonyságra, a tudásra és az innovációra építeni. Ebben a folyamatban a feldolgozóipar meghatározó szerepet játszhat, hiszen egyszerre közvetíti a piaci elvárásokat és ösztönzi a termelőket a folyamatos fejlődésre. Magyarország versenyképessége szempontjából pedig ez ma már nem lehetőség, hanem szükségszerűség.
SZERZŐ/FOTÓ: HUNGRANA.HU
MezőHír Tudástár: hozzáadott érték – A termék értékének növekedése, amely a feldolgozás, az innováció, a technológiai fejlesztések vagy a magasabb minőségi szint révén jön létre. A mezőgazdaságban a nyers alapanyagok hazai feldolgozása növelheti a gazdasági versenyképességet, az exportbevételeket és a termelők számára elérhető jövedelmet, miközben erősíti az élelmiszeripar és a kapcsolódó ágazatok fejlődését.