A helytelen növényvédőszer-használat és a méhészeket ért károk idén is számos példát szolgáltattak arra, hogy sok még a tennivaló ezen a területen. Az előírások betartásával, több odafigyeléssel, egymás érdekeinek és szempontjainak figyelembe vételével és elfogadásával mindkét tábor életét könnyebbé tehetnénk.
A MezőHír áprilisi számában az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által vezetett környezetterhelési monitoring vizsgálatok eredményeiről már közreadtunk egy elemzést, amelyben áttekintettük a tavaly ősz óta tapasztalt, rendkívüli időjárási körülmények hatására bekövetkezett méhpusztulások okait. Az eredmény egyértelműen mutatta, hogy az esetenként regionális méretű méhpusztulások mögött méhegészségügyi (nem ritkán méhészeti tartástechnológiai) okok húzódnak meg, amelyek következményeként kénytelenek voltunk szembenézni a hazai állományok 20%-ának, közel 200.000 méhcsaládnak a téli elvesztésével.
2009 szeptembere óta 74 méhészetben tettünk látogatást, aminek során közel 300 mintát vettünk különböző kórtani elemzések céljából. Az eredmény lesújtó: az atka (Varroa destructor) 33 méhészetben okozott súlyos gondokat, az új és a régi típusú nozémás megbetegedések tekintetében (Nosema ceranea, valamint a N. apis) pedig együttesen 26 méhészet mutatott erős vagy közepesen erős fertőzöttséget. Az említett ágensek együttesen is súlyos fertőzési szinten jelentkeztek további 8 méhészetben. A virológiái vizsgálataink mindegyike pozitív eredményt mutatott.
A fentebb említett pusztulási adatok mellett igen komoly következménnyel jár az a tünetegyüttes, amikor a méhész repcevirágzás elején repülésre képtelen méhek tömegét találja reggelente a fűben. Ezeket a méheket megvizsgálva majdnem minden esetben komoly nozémafertőzést detektált az illetékes laboratórium, így felmerül a kérdés, hogy mindezt mi válthatja ki? Nem kizárt, hogy esetleg egyes növényvédő szerek káros mellékhatásaként jelentkezik ez a tünet – állítják egyesek -, ugyanakkor ezt cáfolni látszik, hogy a „mászkáló méhek” időszakos feltűnése a méhészetek környékén akácvirágzás idején is gyakorta előfordul… A kérdést mindenesetre a továbbiakban még vizsgálnunk kell.
Szakszerűtlen vagy tiltott növényvédőszer-használat
A szaklap áprilisi számában megjelent cikkben összefoglaltuk az elmúlt három év növényvédelmi szempontból jelentős eseményeit is. Ezek némelyike igen komoly méretű károkat okozott (ld. a már többször emlegetetett ricsei méhmérgezést 2009-ben vagy a Németkéren 2006-ban tapasztalt igen súlyos pusztulást).
Az említett írásban a növényvédelmi szezont megelőzően annak a reményünknek adtunk hangot, hogy bízva a növényvédelem és a méhészet ütközőpontjait ismertető szakmai propagandánkban, talán csökken a panaszok és a szakszerűtlen permetezésből fakadó károk mennyisége és mértéke. A tavaszi növényvédelmi szezon elmúltával már látható, hogy ez az elképzelésünk csak részben vált valóra.
A továbbiakban konkrét példák bemutatásával szeretnénk ismertetni, hogy mit is tapasztaltunk ebben az évben?
Először is néhány szó az időjárásról. Idén az elhúzódó, hosszú tél és az igen szeszélyes tavaszi időjárás nemcsak a méhészek, hanem a gazdálkodók életét is megnehezítette. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsfák és a repce virágzását megelőzően beköszöntött hideg, szeles, esős időben nem lehetett elvégezni a virágzás előtt esedékes permetezéseket. A jó idő beálltával néhányan viszont nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a virágzás előtt biztonsággal használható hosszú hatástartamú szereket le kellene cserélni olyanokra, amelyek méhveszélyessége lehetővé teszi a későbbi kijuttatást. Lássuk a tudomásunkra jutott eseteket, sorjában:
1. A Csongrád megyei Bordány település közelében gyümölcsöst permetezett valaki klórpirifosz hatóanyagú szerrel, amelynek következménye 70 méhcsalád legyengülése és pusztulása.
2. Tiszakécskén virágzó szilvát permeteztek dimetoáttal; az eset kapcsán több mint 200 család károsodott.
3. Tolna megyében, Pincehely térségében három méhészetet ért kár. Itt repcét permeteztek valószínűleg megkésve. Szintén klórpirifosz hatóanyag volt a pusztulásért felelős.
4. Nagykőrösön dimetoátot juttatott ki valaki gyümölcsösben, aminek következtében egy 100 családos méhészet szenvedett jelentős kárt.
5. Belecskán szintén klórpirifoszt mértünk be méhhullákban. A kár itt is jelentős.
6. Győr-Moson-Sopron megyében, Jánossomorján repcét permeteztek, szintén klórpirifosszal. Az okozott kárt peren kívüli egyezség formájában azonnal kifizette a károkozó.
7. Zalaudvarnokon 200 ppb klotia-nidint mutattunk ki méhhullákban. Itt egy 100 családos méhészet szenvedett igen jelentős kárt. A méhekben mért magas hatóanyagdózis arra enged következtetni, hogy a készítmény nem csávázószer elsodródás, hanem virágzó növénykultúra permetezése következtében kerülhetett kapcsolatba a méhekkel.
8. Egy esetben az Alföldön dimetoát-tal permetezték a borsót, és az sodródott rá a szomszédban virágzó repcére. A gazdálkodó becsületére legyen mondva, hogy azonnal kifizette az okozott kárt az érintett méhészeknek.
9. Igen elszomorító az az eset, ami április végén Nagyrécse térségében (Zala megye) történt. A méhészek a virágzó repcében permetező traktorostól a Bulldock 25 EC dobozát kobozták el. Az esetről feljegyzés készült a helyi polgármesteri hivatalban. A károsult méhészetekben, valamint a permetezett növényállományból vett minta elemzése után minden esetben igazolható volt a szer hatóanyagának (béta-ciflutrin) jelenléte. Az esettel kapcsolatosan bejelentést tettünk a helyileg illetékes növény-egészségügyi hatóságnál. Részükről a vizsgálat már folyamatban van.
10. Végül, de nem utolsósorban néhány szó az Abonyban (Pest megye) bekövetkezett sajnálatos méhpusztulásról. A repcevirágzás elején bekövetkezett súlyos veszteségekért elsősorban fipronil (!) illegális kijuttatása tehető felelőssé. A permetezett terület tulajdonosa, a hatósági mintavételezések lefolytatását követően feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mondván: „valaki egy éjszaka titkon lepermetezte a repcéjét…” Úgy gondolom, hogy a felelősség elhárítása és a védekezésnek ez a fajtája már túlmegy azon, amit etikusnak nevezhetnénk. Az esetet természetesen jelentettük a területileg illetékes hatóságnak.
Sajnos az imént említett eseteken kívül több alkalommal tapasztaltunk olyan méhelhullásokat, amikor a méhkímélő technológia be nem tartásából (pl. méhekre mérsékelten veszélyes szerek hajnali vagy 23.00 óra utáni) kijuttatásából fakadtak pusztulások. Ezekben az esetekben a mintavételek a szerek gyors lebomlása vagy a kár mértékének alacsony volta miatt meghiúsultak.
A fentiekből kitűnik, hogy viszonylag rövid a károk okozásáért felelős hatóanyagok listája, ugyanakkor az is látszik, hogy a szakszerűtlenül (sok esetben megkésve) elvégzett növényvédelmi munkák egyes esetekben komoly veszteségeket okoztak termelőinknek.
A továbbiakban szeretnénk hangot adni abbéli félelmünknek, hogy az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) imágói ellen a kukorica és egyben a napraforgó virágzásakor elvégzendő védekezések során a korábbiaknál is fokozottabb odafigyelésre van szükség, ugyanis a gazdálkodók körében nem általános az az ismeret, miszerint a házi méh igen gyakran gyűjt virágport a kukoricáról. A bajok elkerülése érdekében javasoljuk a méhveszélyességi szempontból nem jelölésköteles készítmények, valamint a méhkímélő technológiában kijuttatható szerek alkalmazását.
Jogszabályváltozások
Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. FVM-rendelet hatályát veszítette, és helyébe a 43/2010. (IV 23.) FVM-rendelet lépett, aminek 15.§-a foglalkozik a különböző méhveszélyességű készítmények felhasználási szabályaival. Ezek közül az egyik legfontosabb változást az jelenti, hogy méhekre kifejezetten veszélyes szerrel ezentúl még a legkivételesebb esetekben sem szabad permetezni sem virágzó növénykultúrát, sem virágzó gyommal fertőzött kultúrát, sem pedig virágzó növényekkel szegélyezett területet. Ez utóbbi lehet gyom, facsoport vagy egy másik növénykultúra. Lássunk ezekre néhány példát: nem használhat a gazdálkodó méhekre kifejezetten veszélyes szert gabonatáblákon, akkor sem, ha abban virágzik a pipacs vagy mellette virágzó akácos vagy virágzó repceföld található. Ugyancsak tilos az ilyen szerek használata abban az esetben is, ha a méhek valamilyen egyéb okból látogatják a kultúrnövényeket. Ilyen esetnek számít, ha a levéltetűvel erősen fertőzött napraforgót a mézharmat miatt virágzás előtt járják a méhek, vagy a másik ugyanilyen eset, amikor a körtét a levélbolhák felszaporodása esetén lepik meg az említett rovarok, ugyancsak a mézharmat gyűjtése céljából. Természetesen felmerül a kérdés, hogy mit tehet ilyenkor a gazdálkodó?
Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre egyértelmű a válasz: vagy alternatív megoldást, tehát ilyen esetben a jogszabálynak megfelelő szert kell választani, vagy számítva a fertőzés eszkalálódására, a kártevők támadásának első fázisában preventíven kell megoldani a védekezést.
A fentiek helyes alkalmazása esetén logikus, hogy okafogyottá válik az a fajta kiértesítési kötelezettség, amit a korábbi, 5/2001. FVM-rendelet az ilyen esetekre előírt. Persze hozzá kell tennünk azt is, hogy a gazdálkodó és a méhész közötti folyamatos információáramlásra a továbbiakban is szükség van. Sőt, ha lehet ilyet mondani, akkor ennek a jelentősége a korábbinál is hangsúlyosabban jelentkezik.
A méhkímélő technológia és a méhveszélyességi szempontból nem jelölésköteles szerek felhasználási szabályai nem változtak.
írásunk végén szeretnénk egy pozitív tapasztalatról is beszámolni: az ország több területéről kapunk telefonokat, amelyben az aggódó méhészek vagy növényvédelmi szakirányítók (!) kérnek információt bizonyos permetezésekkel kapcsolatosan. Néhányszor olyan szerek tervezett felhasználását jelentik be, amelyek nem férnek bele az új jogszabályi környezetbe, ennek megfelelően ezek alkalmazása veszélyt jelent számunkra. Ilyenkor rendszeresen egyeztetünk a kérdésben, és eddig minden esetben sikerült a problémás munkáért felelős szakirányítót rábírnunk a mindenki számára megfelelő megoldás elfogadására. Megértésüket ezúton is tisztelettel köszönjük.
Tóth Péter
OMME szaktanácsadó
Veszprém megye
