Magyarországon és Európában is idősödik a gazdatársadalom, miközben a mezőgazdaságban továbbra is férfi többség látszik.
Nem csak a föld, az ember is fogy
A mezőgazdaság jövőjéről gyakran a klímaváltozás, az öntözés, a gépesítés vagy a támogatások kapcsán beszélünk, pedig van egy legalább ennyire fontos kérdés: ki fog gazdálkodni tíz-húsz év múlva? A friss európai és magyar adatok alapján az agrárium egyik legsúlyosabb szerkezeti problémája ma a gazdatársadalom idősödése és a nemek közötti egyenlőtlenség.
A KSH 2026-ban is elindította az Agrárium 2026 gazdaságszerkezeti összeírást, amely május 15. és július 15. között gyűjt naprakész adatokat a magyar mezőgazdaság szerkezetéről. A felmérés egyik fontos területe a munkaerő, vagyis az, hogy kik dolgoznak és kik irányítják ma a gazdaságokat.
Magyarországon 58 év felett jár az átlag
A legutóbbi teljesen feldolgozott hazai adatkör az Agrárium 2023 összeírásból érhető el. A KSH végleges adatai szerint 2023-ban a magyar gazdaságirányítók átlagos életkora 58,2 év volt. A férfi gazdaságirányítók átlagosan 57,5 évesek, a nők 59,9 évesek voltak.
Ez önmagában is beszédes, de a korcsoportos megoszlás még erősebb képet mutat. A KSH elemzése szerint a gazdaságirányítók 60 százaléka 55 évesnél idősebb, a 65 évesek és annál idősebbek aránya pedig 37 százalékra nőtt. Tíz évvel korábban ez még 29 százalék volt.
A fiatalok aránya ezzel szemben alacsony. A KSH adatai alapján a 35 év alatti gazdaságirányítók mindössze 4,9 százalékot tettek ki 2023-ban, míg 2013-ban még 5,6 százalék volt az arányuk. Számuk tíz év alatt 42 százalékkal csökkent.
A férfiak dominanciája továbbra is erős
A nemek arányában sem történt áttörés. A KSH végleges Agrárium 2023 adatai szerint 2023-ban tíz magyar gazdaságirányítóból hét férfi volt. A női vezetők aránya ugyan lassan növekszik, de a mezőgazdasági döntéshozatal továbbra is erősen férfi többségű. Érdekes részlet, hogy 2013 óta a férfi gazdaságirányítók által vezetett gazdaságok száma nagyobb mértékben csökkent, mint a női irányítóval rendelkezőké. A KSH szerint előbbiek száma 38 százalékkal, utóbbiaké 18 százalékkal esett vissza. Ez nem azt jelenti, hogy a nők hirtelen többségbe kerülnének, de azt igen, hogy a női gazdaságirányítók szerepe lassan láthatóbbá válik.
Európában sem jobb a helyzet
Az európai kép nagyon hasonló. Az Eurostat 2026 májusában frissített, 2023-as adatokon alapuló elemzése szerint az EU-ban 8,4 millió ember dolgozott a mezőgazdaságban, ami az összes foglalkoztatott 3,9 százalékát jelentette. A Eurostat Farmers and the agricultural labour force című 2026-os összefoglalója szerint azonban a gazdálkodók köre ennél bonyolultabb, mert sok családtag, részmunkaidős segítő és szezonális munkaerő is részt vesz a termelésben. A döntéshozó gazdálkodók, vagyis a farmmenedzserek körében az idősödés uniós szinten is egyértelmű. A Eurostat 2026-os elemzése szerint 2023-ban az EU gazdaságirányítóinak 61 százaléka legalább 55 éves volt, és mindössze 10,7 százalékuk tartozott a 40 év alatti fiatal gazdák közé. A legkevesebb fiatal gazdaságirányító Cipruson és Portugáliában volt, míg Ausztriában, Franciaországban és Luxemburgban jóval magasabb volt a fiatal gazdák aránya. Ugyanez az adat azt is mutatja, hogy a 65 év feletti gazdaságirányítók több országban rendkívül magas arányt képviselnek: Cipruson és Portugáliában már többségben vannak, de Olaszországban, Máltán, Romániában és Spanyolországban is kiugróan magas a részarányuk.
Az EU-ban is férfi szakma maradt a gazdálkodás
A nemek szerinti megoszlásban Európa sem mutat kiegyensúlyozott képet. A Eurostat 2026-ban közzétett adatai szerint 2023-ban az uniós gazdaságirányítók 68,5 százaléka férfi volt, vagyis a nők aránya 31,5 százalékot tett ki. A nők jelenléte országonként nagyon eltérő. A Eurostat összeállítása szerint Hollandiában különösen alacsony volt a női gazdaságirányítók aránya, mindössze 6,2 százalék. Finnországban, Írországban, Dániában és Németországban is alacsony maradt a női vezetők részaránya. A legkiegyenlítettebb kép Lettországban és Litvániában látszik, ahol a női farmmenedzserek aránya 43 százalék felett volt, de egyetlen uniós tagállamban sem kerültek többségbe a nők.
A fiatal gazdák képzettebbek, de kevesen vannak
A korösszetétel nemcsak utánpótlási kérdés, hanem versenyképességi ügy is. A Eurostat elemzése szerint az EU-ban a fiatal gazdák nagyobb arányban vezetnek közepes és nagy gazdaságokat, mint az idősebb korosztályok. Emellett a 40 év alattiak körében magasabb a teljes mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők aránya is. Ez azért fontos, mert a következő évek agráriuma egyre inkább technológiai, pénzügyi és alkalmazkodási tudást igényel. A precíziós gazdálkodás, az öntözésfejlesztés, az adatvezérelt döntéshozatal vagy a klímakockázatok kezelése már nem kezelhető pusztán megszokásból. A fiatalabb, képzettebb gazdák jelenléte ezért nem statisztikai apróság, hanem a termelés jövőbeli biztonságának egyik feltétele.
Magyarországon a tudás is átrendeződik
A magyar adatokban is látszik a képzettségi szerkezet változása. A KSH Agrárium 2023 végleges adatai szerint 2023-ban a gazdaságok 55 százalékát mezőgazdasági képzettség nélküli, illetve csak gyakorlati tapasztalattal rendelkező irányítók vezették. A gazdaságok 34 százalékát legfeljebb középfokú, 11 százalékát felsőfokú mezőgazdasági képzettségű irányítók vezették. Ez egyszerre jelent problémát és lehetőséget. A gyakorlati tudás továbbra is óriási érték, de az ágazat gyors változása miatt egyre nagyobb szükség lesz szakmai képzésre, digitális tudásra és üzleti felkészültségre is. A generációváltás nemcsak arról szól, hogy ki veszi át a gazdaságot, hanem arról is, milyen tudással viszi tovább.
Miért baj, ha öregszik az agrárium?
Az idősödő gazdatársadalom több szinten okozhat gondot. Nehezebb lehet az új technológiák bevezetése, lassulhat a beruházási kedv, bizonytalanabbá válhat a gazdaságok átadása, és egyre több területen merülhet fel a kérdés: lesz-e, aki folytassa a termelést? A gond nem az idősebb gazdákkal van. Sok esetben éppen ők tartják fenn a termelést, ők őrzik a gyakorlati tudást és a helyi tapasztalatot. A probléma ott kezdődik, ha ez a tudás nem talál utódot, vagy ha a fiatalok számára a mezőgazdaság nem kínál vonzó, kiszámítható és jövedelmező életpályát.
A női szerepvállalásban is van tartalék
A női gazdaságirányítók alacsonyabb aránya szintén kihasználatlan lehetőséget jelez. A mezőgazdaság ma már nem kizárólag fizikai erőre épülő ágazat. A szervezés, pénzügy, marketing, feldolgozás, közvetlen értékesítés, agrárdigitalizáció és vidékfejlesztés területén egyre több olyan feladat van, ahol a női szerepvállalás erősítheti a gazdaságok működését.
Magyarországon és Európában is látszik némi elmozdulás, de áttörésről még nem lehet beszélni. Az ágazat utánpótlása szempontjából nem engedhető meg, hogy a potenciális szereplők jelentős része kívül maradjon a döntéshozáson.
A következő évek tétje: vonzóbbá tenni a gazdálkodást
A 2026-os adatgyűjtések és friss európai elemzések alapján egyértelmű: az agrárium munkaerő- és vezetői szerkezete legalább akkora kihívás, mint az időjárás vagy a piac. Magyarországon az új Agrárium 2026 összeírás adhat majd frissebb képet arról, hogy változott-e a gazdaságirányítók kora, neme és munkaerőhelyzete a 2023-as adatokhoz képest.
A trend azonban már most világos. A mezőgazdaság öregszik, a fiatalok aránya alacsony, a nők szerepe lassan, de még mindig korlátozottan erősödik. Ha az ágazat versenyképes akar maradni, nem elég gépet, öntözést és technológiát fejleszteni. Olyan jövőképet is kell adni, amelyben a fiatalok és a nők számára is valódi lehetőség a gazdálkodás. A föld nem műveli meg önmagát. A következő évek egyik legfontosabb agrárkérdése az lesz, hogy lesz-e elég ember, aki akarja, tudja és megéri neki továbbvinni.
MezőHír Tudástár: öregedő agrárium – Az öregedő agrárium a mezőgazdasági gazdaságirányítók és munkaerő korösszetételének kedvezőtlen eltolódása, amikor magas az idősebb termelők aránya, kevés a fiatal utánpótlás, és ez a generációváltást, a technológiai megújulást, a beruházási döntéseket és a termelés hosszú távú folytonosságát is befolyásolja.
