Új szerkezetben működik tovább az agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom Magyarországon. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet alapján hivatalossá vált, hogy a korábbi, egységesebb irányítás helyett megosztott feladatkörök mentén dolgozik tovább a két érintett terület. A változás lényege egyszerűen összefoglalható: az agrárium termelési, élelmiszer-gazdasági és támogatási ügyei az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz kerülnek, míg a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és erdészeti feladatok az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnál összpontosulnak.
Külön kézben a termelés és a természeti erőforrás
Az új struktúra legfontosabb kérdése az lesz, hogy a két tárca mennyire tud majd összehangoltan működni. A gazdálkodók mindennapjaiban ugyanis a termelés és a környezetvédelem nem válik el élesen egymástól. Egy öntözési kérdés, egy vízvédelmi előírás, egy erdőgazdálkodási szabály vagy egy támogatási feltétel közvetlenül érintheti a termelést is. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium élére Bóna Szabolcs került. Agrármérnök, mezőgazdasági vállalatvezető, aki a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezetőjeként az állattenyésztés, a tejtermelés és a növénytermesztés területén szerzett gyakorlati tapasztalatot.
(Fotó: Shutterstock.com)
Ezek maradnak az agrártárcánál
Az agrárminiszter feladatköre a rendelet alapján több klasszikus agrárterületre terjed ki. Ide tartozik az agrárpolitika, az élelmiszerlánc-felügyelet, az élelmiszeripar, a földügy, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet, valamint a halgazdálkodás és a vadgazdálkodás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdák számára legközvetlenebb ügyek jelentős része továbbra is az agrártárcához kötődik. Ide sorolható a termelés szabályozása, az ágazati döntések előkészítése, a földügyi kérdések jelentős része és az élelmiszerlánc-biztonság klasszikus területe is.
Új tárca a környezet ügyeire
Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot Gajdos László vezeti. Kaposváron szerzett állattenyésztő üzemmérnöki diplomát, és közel három évtizede irányítja a Nyíregyházi Állatparkot, amely az ország egyik legismertebb vidéki állatgyűjteményévé vált.
Az új minisztériumhoz kerül az erdőgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaság, a környezetvédelem, a természetvédelem, a vízgazdálkodás, a vízvédelem, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vízügyi igazgatási szervek irányítása.
A gazdák számára az együttműködés lesz a kulcs
A kettéosztott hatáskörök önmagukban nem jelentenek sem könnyítést, sem nehezítést. A kérdés az, hogy az új rendszerben mennyire lesz gyors és egyértelmű az ügyintézés, illetve mennyire sikerül összehangolni az agrártermelés és a környezeti szabályozás érdekeit.
A következő időszakban különösen fontos lesz, hogy a gazdálkodók számára világos legyen: melyik ügyben melyik minisztérium az illetékes. A termelés, a támogatások, a földügy és az élelmiszerlánc-biztonság az agrártárcánál marad, míg a víz, az erdők, a természetvédelem és a környezetvédelmi szabályozás az új környezetügyi tárcához tartozik. Az átalakítás nagy lehetőség is lehet, ha a két minisztérium nem egymástól elszigetelten, hanem egymásra építve dolgozik. Az agrárium jövője ugyanis egyszerre múlik a versenyképes termelésen és a természeti erőforrások megőrzésén.
Forrás: NAK
MezőHír Tudástár: agrárirányítás – Az agrárirányítás a mezőgazdaságot, élelmiszer-gazdaságot és a kapcsolódó természeti erőforrások kezelését szabályozó állami intézményrendszer és döntéshozatali folyamatok összessége; feladata az agrárpolitika, a támogatások, a földügy, az élelmiszerlánc-biztonság, valamint a környezeti és vízgazdálkodási szabályozások összehangolása a fenntartható termelés érdekében.
