A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok nemcsak az embereket, hanem a termesztett növényeket is komoly stressznek teszik ki. A saláta különösen érzékeny a magas hőmérsékletre: ilyenkor gyorsan magszárba indul, levelei megkeserednek, így piaci értéke jelentősen csökken. Egy holland kutatás azonban új lehetőséget kínál arra, hogy a jövőben olyan salátafajták szülessenek, amelyek jobban ellenállnak a szélsőséges időjárásnak.
Az Utrechti Egyetem kutatója, Esther van den Bergh öt éven át vizsgálta, miként befolyásolja a hőmérséklet és a fény a saláta fejlődését. A kutatás célja az volt, hogy feltárják azokat a genetikai tényezőket, amelyek segítségével a növény lassabban reagál a hőstresszre, így tovább megőrzi jó minőségét.
A hőség keserűvé teszi a salátát
Magas hőmérsékleten a saláta úgynevezett magszárképzésbe kezd. A növény ilyenkor a túlélés érdekében a levelek fejlesztése helyett a virágzásra és a magképzésre összpontosít. Ennek következtében a levelek megkeményednek és keserű ízűvé válnak, ami jelentősen rontja az értékesíthetőségüket.
A probléma a klímaváltozás miatt egyre nagyobb jelentőségű, hiszen a hőhullámok már Európa mérsékelt égövi térségeiben is rendszeressé váltak.

A vadsaláta segíthet a nemesítésben
A kutatók nemcsak termesztett salátafajtákat, hanem a közönséges vadsalátát (Lactuca serriola) is vizsgálták. Ez a szúrós, keserű növény ugyan nem fogyasztási célra szolgál, de genetikai állománya olyan tulajdonságokat hordozhat, amelyek értékesek lehetnek a jövő salátáinak nemesítésében.
A kutatás során mintegy 400 különböző termesztett és vad salátafajtát elemeztek. A szakemberek összevetették, mely növények indultak gyorsabban magszárba, majd genetikai vizsgálatokkal azonosították azokat a DNS-szakaszokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a hőtűréssel.
A laboratóriumi kísérletek során a kutatók mesterségesen idézték elő a hőstresszt. A klímakamrákban emelt hőmérséklettel és hosszabb megvilágítással figyelték meg, mely gének aktiválódnak a magszárképzés során.
Az eredmények alapján sikerült több olyan genetikai régiót azonosítani, amelyek kulcsszerepet játszanak a növény hőmérsékletre adott válaszában. Ezek a felfedezések hosszú távon felgyorsíthatják a hőtűrő salátafajták nemesítését.
A vertikális gazdálkodásnak is kedvezhet
A kutatás nemcsak a szabadföldi termesztés szempontjából fontos. Egyre nagyobb szerepet kap a vertikális gazdálkodás is, ahol a növényeket zárt térben, polcrendszereken termesztik. Ezekben a rendszerekben kevesebb természetes fény áll rendelkezésre, a növényeket pedig sűrűbben ültetik, ami szintén a szár megnyúlását idézheti elő.
A kutatók 200 salátafajtát vizsgáltak gyenge fényviszonyok között is. Bár a folyamat genetikai háttere összetettnek bizonyult, sikerült kimutatni, hogy egy növényi hormon és egy fényérzékelő receptor egyaránt fontos szerepet játszik a szár megnyúlásának szabályozásában.
Hosszú út vezet az új fajtákig
A kutatás jelentős előrelépést jelent a salátanemesítésben, de a gyakorlati hasznosítás még időt vesz igénybe. A szakemberek szerint akár 10–15 év is eltelhet, mire az új genetikai ismeretek alapján kifejlesztett, hőtűrő salátafajták megjelennek a termesztésben és a boltok polcain.
A mostani eredmények azonban fontos alapot teremtenek ahhoz, hogy a jövő mezőgazdasága sikeresebben alkalmazkodjon a klímaváltozás kihívásaihoz, és a fogyasztók a hőhullámok idején is jó minőségű salátát találjanak az üzletekben.
Forrás: uu.nl
MezőHír Tudástár: hőstressz – A hőstressz a növényeket érő tartós vagy szélsőségesen magas hőmérséklet okozta élettani terhelés, amely rontja a növekedést, a termésképződést és a termés minőségét. Salátában például felgyorsíthatja a magszárképződést és keserűvé teheti a leveleket, ezért a hőtűrő fajták nemesítése egyre fontosabb a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

