Hódmezővásárhelyen megnyílt a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár. A megnyitón elhangzott beszédek alapján az idei rendezvény fő üzenete egyértelmű: a magyar agrárium előtt álló kihívásokra csak tudással, együttműködéssel és valódi alkalmazkodással lehet választ adni.
Az állattenyésztők ünnepe
A megnyitón elhangzott: a hódmezővásárhelyi rendezvény hosszú évek óta a magyar agrárium egyik kiemelkedő találkozóhelye. Olyan esemény, ahol egyszerre van jelen a hagyomány és a megújulás, a szakmai tudás és a gyakorlati tapasztalat, valamint a gazdálkodói kitartás. A felszólalók szerint az Alföld mindig is meghatározó szerepet töltött be Magyarország mezőgazdasági életében, különösen az állattenyésztésben. Ez a vidék nemcsak földrajzi térség, hanem életforma is: a munka, a felelősség, a természet tisztelete és a közösség erejének jelképe.
Nem nyolctól négyig tartó munka
A rendezvényen hangsúlyozták: az állattenyésztés ma komoly kihívásokkal néz szembe. A változó gazdasági környezet, az időjárási szélsőségek, a piaci bizonytalanságok, az állategészségügyi kockázatok és a növekvő technológiai elvárások egyszerre terhelik az ágazatot. Az állattartás azonban több mint termelési ágazat. Élő lényekről való gondoskodást, felelősségvállalást, hosszú távú gondolkodást és generációkon át öröklődő szakmai kultúrát jelent. Ahogy a megnyitón elhangzott: aki állattartással foglalkozik, pontosan tudja, hogy ez nem 8-tól 4-ig tartó munka.
A tudás lett a legfontosabb termelőeszköz
A Debreceni Egyetem képviseletében elhangzott: az intézményben 158 éve folyik agrár-felsőoktatás, kutatás és fejlesztés. A gyorsan változó közgazdasági, biológiai és klimatikus környezetben ma már nem elég diplomát adni, olyan gyakorlati tudásra van szükség, amelyet a gazdák valóban használni tudnak. A felszólalás szerint a rövid képzések, szakirányú továbbképzések és a termelői igényekhez igazított tudásátadás egyre fontosabbak. A kutatásnak pedig nem szabad megmaradnia az alapkutatás szintjén: az eredményeknek a gyakorlatban is alkalmazhatóvá kell válniuk.
A földeken kell látszania az innovációnak
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részéről elhangzott: a 21. századi mezőgazdasághoz már nem elég a jó termőföld és a kedvező ökológiai adottság. Tudásalapú, együttműködésre építő rendszerre van szükség. A laboratóriumi eredményeknek meg kell jelenniük a szántóföldön, a gazdaságok tapasztalatainak pedig vissza kell hatniuk a kutatásra. A jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha az oktatás, a tudomány, az innováció, a gazdaságok és a döntéshozók nem egymás mellett, hanem együtt dolgoznak.
Kevesebb szántás, több alkalmazkodás
A megnyitón a klímaváltozás is hangsúlyos téma volt. Elhangzott: a magyar mezőgazdaságnak szakítania kell azokkal a berögzült gyakorlatokkal, amelyek 30–40 éve változatlanul terhelik az ágazatot. Példaként a talajművelés átalakítása került elő. A víz helyben tartása érdekében bizonyos helyzetekben kevesebbet kell szántani, vagy akár el is lehet hagyni a szántást. A cél az, hogy a gazdálkodás jobban alkalmazkodjon a klímaváltozás és a piaci bizonytalanságok okozta helyzetekhez.
Bóna Szabolcs keményen fogalmazott
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter beszédében úgy fogalmazott: „eljött az őszinteség kora”. Szerinte a gazdatársadalom azt üzente, hogy elég a hazugságokból, a megtévesztésből, a hitegetésből és a felelősség elkerüléséből. A miniszter partnerséget kért a gazdáktól, és hangsúlyozta: a magyar agrárium nem működhet együttműködések nélkül. Mint mondta, a minisztérium feladata nemcsak az agráriumból élő 170–200 ezer ember sorsának alakítása, hanem 9,5 millió magyar ember élelmiszeréről és élelmiszerbiztonságáról való gondoskodás is.
Merre tovább, magyar agrárium?
A miniszter szerint a jelenlegi kihívások – az aszály, a tejpiaci válság, a sertéshúságazat gondjai és a kereskedelmi problémák – nem oldhatók meg egyéni válaszokkal. Tudásra, lehetőségekre, alázatra és valódi együttműködésre van szükség. Bóna Szabolcs a rendezvényt a magyar állattenyésztés ünnepének nevezte, majd megnyitotta a kiállítást. A következő napokra tartalmas szakmai beszélgetéseket kívánt, és azt, hogy az ágazat szereplői közösen keressék a választ arra: merre tovább a magyar agrárium és a magyar élelmiszeripar?
MezőHír Tudástár: Tudásalapú gazdálkodás – A tudásalapú gazdálkodás olyan mezőgazdasági szemlélet, amelyben a termelési döntéseket nem megszokás, hanem szakmai adatok, kutatási eredmények, gyakorlati tapasztalatok és technológiai fejlesztések alapozzák meg. Klímaváltozás, piaci bizonytalanság és állategészségügyi kockázatok mellett ez segítheti a gazdaságok alkalmazkodását és versenyképességét.