Az agrárium és az élelmiszeripar nem egyszerű gazdasági ágazat, hanem stratégiai kérdés, küldetés és komoly felelősség – erről beszélt Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottsága előtt. A jelölt szerint a tét jóval nagyobb annál, mint hogy mennyi búza, tej, hús vagy zöldség kerül le a földekről és az üzemekből. A magyar agrár- és élelmiszergazdaság 9,5 millió ember élelmiszerbiztonságát határozza meg Magyarországon. Ez pedig olyan felelősség, amely túlmutat a napi piaci árakon és az aktuális támogatási vitákon.
Klíma, munkaerő, gazdasági nyomás: egyszerre jön minden
Bóna Szabolcs szerint az ágazatnak egyszerre több fronton kell helytállnia. A klímaváltozás már nem távoli veszély, hanem a gazdálkodók mindennapi valósága: aszály, szélsőséges időjárás, változó termelési feltételek és egyre nagyobb kockázat jellemzi a mezőgazdaságot.
Ehhez társul a gazdasági környezet átalakulása, a munkaerőpiaci feszültség és a demográfiai nyomás. Magyarul: nemcsak azt kell megoldani, hogyan termeljünk többet vagy jobban, hanem azt is, hogy ki fog termelni, milyen tudással, milyen technológiával és milyen feltételek között.

(Fotó: Facebook / Bóna Szabolcs oldala)
Őszinteséget ígér az agráriumban
A miniszterjelölt keményen fogalmazott az elmúlt időszakról is. Szerinte az agrártársadalomban sokszor hiányzott a problémák feltárásához szükséges őszinteség. Ez azért fontos mondat, mert az ágazatban régóta vannak olyan feszültségek, amelyeket nem lehet tovább szőnyeg alá söpörni. Ide tartozik a klímaalkalmazkodás, a generációváltás, a technológiai lemaradás, a feldolgozóipar helyzete, a munkaerőhiány és az is, hogy a szabályozás mennyire szolgálja valóban a termelőket.
Társadalmi vita nélkül nincs jó szabályozás
Bóna Szabolcs arról is beszélt, hogy a jogszabályalkotáshoz társadalmi vitára van szükség. Ez különösen érzékeny pont az agráriumban, ahol egy-egy szabályváltozás közvetlenül befolyásolja a földhasználatot, a termelést, a beruházásokat és a gazdaságok jövőjét. A gazdák számára nem mindegy, hogy a döntések íróasztal mögött születnek-e, vagy valóban figyelembe veszik a termelők, feldolgozók és vidéki szereplők tapasztalatait. A mezőgazdaságban rossz szabályozással évekre el lehet venni a beruházási kedvet, jó döntésekkel viszont új pályára lehet állítani egy teljes ágazatot.
A tudás lehet a túlélés egyik kulcsa
A miniszterjelölt szerint az új kormány fontosnak tekinti a rendelkezésre álló tudás hasznosítását. Ez nem hangzatos részletkérdés: az éghajlati kihívásokra, a piaci versenyre és a munkaerőhiányra tudás nélkül nincs válasz. A magyar agrárium korábban többször bizonyította, hogy képes alkalmazkodni. Most viszont az alkalmazkodás tempója döntő lehet. Aki időben vált technológiát, javítja a talajállapotot, hatékonyabban bánik a vízzel és erősebben kapcsolódik az élelmiszeriparhoz, az előnybe kerülhet. Aki viszont a régi reflexekben bízik, könnyen lemaradhat.
A bizottság támogatta a jelölést
Bóna Szabolcs kinevezését a bizottság 7 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett támogatta. A meghallgatás alapján az agrárium és az élelmiszeripar összekapcsolása, az élelmiszerbiztonság erősítése, a klímaváltozásra adott válaszok és a társadalmi vita ígérete kerülhet a következő időszak agrárpolitikai fókuszába.
forrás: MTI
MezőHír Tudástár: agrárminiszter – Az agrárminiszter a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az élelmiszerbiztonság kormányzati irányításáért felelős szakpolitikai vezető, akinek feladata az agrárgazdaság szabályozása, a termelők érdekeinek képviselete, a klímaalkalmazkodás és az ágazati versenyképesség erősítése.



