Újabb lépést tett előre a hazai drónos növényvédelem: a Nébih április 17-i közlése szerint már nyolc készítmény juttatható ki pilóta nélküli légi járművel Magyarországon. A hatóság szerint néhány héttel azután, hogy újabb négy szer kapott drónos engedélyt, most egy újabb termékkel bővült a kör.)
A jelenleg engedélyezett körben a Mospilan 20 SG, a Coragen 20 SC, az Amistar Sun 325 SC, a Mimic, a Mospilan 120 SL, a Pictor Active és az Elatus Era mellett immár a Laminex LP-45 is szerepel. A Nébih kiemeli, hogy ez utóbbi nem növényvédő szer, hanem növényvédő szernek nem minősülő, növényvédelmi hatású termék.
Új engedély, szűk célfelhasználás
Az újonnan bevont készítmény felhasználása nem általános, hanem nagyon is célzott: őszi káposztarepcében a pergési veszteség csökkentésére alkalmazható. A Nébih tájékoztatása szerint a kijuttatás időpontja a becősárgulás időszaka, várhatóan a betakarítás előtt 3–4 héttel, amikor a becők mintegy 30 százaléka már érett. Ez azt jelenti, hogy a mostani bővülés ugyan fontos, de továbbra sem arról van szó, hogy a drónos technológia minden kultúrában és minden helyzetben szabadon használható lenne.
A szám nő, de a szabályozás továbbra is feszes
A Nébih szerint a drónnal végzett permetezéshez továbbra is szigorú technológiai és munkavédelmi feltételek kapcsolódnak. A pilóta nélküli légi jármű legfeljebb 3 méter magasságban repülhet a kultúra felett, maximális sebessége 15 km/h lehet, és a kijuttatott permetlé cseppek 50 százalékos térfogati átmérőjének legalább 200 mikrométeresnek kell lennie. Emellett 50 méteres védőtávolságot kell tartani, és a művelet legfeljebb 2 m/s szélsebesség mellett végezhető.
Drónozni nem elég tudni, jogszerűen is kell
A hatósági szabályozás szerint a jogszerű drónos kijuttatáshoz nemcsak megfelelő készítmény, hanem megfelelő eszköz és személyi háttér is kell. Az alkalmazott drónnak típusminősítéssel kell rendelkeznie, a drónpilótának pedig szerepelnie kell a Nébih drónpilóta-nyilvántartásában. A hatóság külön hangsúlyozza, hogy a drónnal végzett permetezés továbbra is légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető. Ezt a 44/2005-ös rendelet is rögzíti. A szabályozás másik fontos eleme, hogy a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától. A Nébih 2025-ös összefoglalója részletesen is ismerteti, hogyan kérelmezhető a drónos kijuttatás, és a jogszabály szerint kijuttatási tervre is szükség lehet.
A területet is le kell zárni
A hatósági előírások szerint a munkavégzés megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv határán jól látható figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. A kötelező felirat egyértelmű: drónnal történő permetezés folyik a területen, ezért oda belépni veszélyes és tilos. Ez is jól mutatja, hogy a drónos növényvédelem Magyarországon nem könnyített eljárás, hanem szigorúan szabályozott légi művelet.
Ez már nem kísérlet, de még nem tömegtechnológia
A mostani bővülés azért fontos, mert néhány héten belül hétre, majd nyolcra nőtt az engedélyezett készítmények száma. Ez egyértelműen jelzi, hogy a drónos növényvédelem kimozdult a bemutatók és pilotprojektek világából, és egyre inkább tényleges gyakorlati alkalmazási térbe lép át. Ugyanakkor az engedélyezési, műszaki és jogi feltételek alapján továbbra is világos, hogy ez még nem a korlátlanul használható mindennapi technológia szintje.
Forrás: Nébih
MezőHír Tudástár: drónos növényvédelem – növényvédő vagy növényvédelmi hatású készítmények pilóta nélküli légi járművel végzett, hatóságilag szabályozott kijuttatása, amely csak engedélyezett termékekkel, minősített drónnal, nyilvántartott drónpilótával és növényorvosi felügyelet mellett alkalmazható meghatározott technológiai feltételek szerint.
