A növényvédőszer-maradékok jelenléte az élelmiszerben érthető módon a fogyasztók figyelmének középpontjában áll. Európa biztonságos helynek számít az élelmiszerminőség szempontjából, Magyarország pedig még inkább. Ezt a kereskedelmi partnereknek is tiszteletben kell tartaniuk. Íme, a tények!
Legendás a magyar szigor
Hazánkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2025 nyarán tette közzé a 2022–2024 közötti növényvédőszer-maradék vizsgálatok legfrissebb összefoglalóit. Ebben hazai és importált termékek egyaránt szerepelnek, és az derül ki belőle, hogy alig akad olyan termék – legyen az spanyol mandarin, etióp bab vagy ukrán kukorica –, amelyik ellen kifogást lehet emelni. Európa kereskedelmi partnerei ugyanis nagyon gyorsan megtanulták, mit várnak el tőlük a megrendelőik, a magyar szigor pedig legendás az importtal szemben.
Szigorú a kontroll, kevés a jogsértés
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is tavaly hozta ki legfrissebb jelentését. Eszerint 2022–2023 folyamán több mint 146 ezer mintát vizsgáltak uniós szinten. A 2023‑as minták közül 70%-a nem tartalmazott kimutatható növényvédőszer‑maradványt, míg 28%-a egy vagy több, a megengedett szint alatti maradékot tartalmazott. Itt tesszük hozzá, hogy a mérési technikák precizitása évről évre javul, tehát egyre kisebb mennyiséget jelent az, hogy „kimutatható”. A random vizsgálatban a megengedett maximális maradékszinteket a minták 2%-a lépte túl. Egy szűkebb, célzott vizsgálat szerint már a minták 3,7%-a haladta meg a maximális maradékszintet, és 38,3%-a tartalmazott határérték alatti szermaradékokat.
A háromévente ismétlődő mintavételi program alapján a fokozottan figyelt termékekben (alma, spenót, saláta, gabonafélék, bor stb.) folyamatosan csökken a kimutatható szermaradék. A civil szervezetek kritikája újabban arra irányul, hogy még nem ismerjük eléggé a többféle növényvédőszer együttes jelenlétének hatásait („koktél-effektus”), ezért könnyen lehet, hogy a határérték alatt mért, többféle peszticid együtt már valós veszélyt jelent a fogyasztóra nézve. Ebből a szempontból aggasztó, ha a termékek 20−40 százalékában legalább egy hatóanyag jelen van.
Magyarország nagyon biztonságos hely
Az élelmiszer-biztonság szempontjából Magyarország jobb hely, mint amit az uniós átlag mutat. A Nébih vizsgálatai szerint a hazánkban tesztelt élelmiszerminták több mint 99%-a nem haladja meg a megengedett peszticid-határértéket. Összehasonlítva az uniós szintű vizsgálati eredményekkel, elmondható, hogy Magyarországon két-háromszor kisebb az esélye annak, hogy szermaradékot együnk, mint általában az EU-ban. Mindezt úgy, hogy a hatósági rendszerünk erősen leromlott az utóbbi két évtizedben.
Mennyire féljünk Brazíliától?
Európa tehát érzékenyen figyel az élelmiszer-biztonságra, és ezt a kereskedelmi partnereinek is tiszteletben kell tartaniuk. Akár spanyol, akár macedón, akár ukrán az adott termék, nem lépheti át az EU-ban elvárt szermaradék-szinteket. Brazília számára is ezek a játékszabályok, nincs különbség. Amikor a fogyasztókat élelmiszer-biztonsági kockázatokkal riogatják, az a félelemkeltés tudatos eszköze. Normális hatósági ellenőrzéssel ezzel továbbra sem lesz gond hazánkban.
A hazai termelés igazi problémája az újabb versenyhelyzet, amin csak kicsit tompít az, hogy az EU munkajogi, környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat fogalmaz meg Brazíliával (és a többi dél-amerikai állammal) szemben. A brazil éghajlattal, üzemméretekkel, bérekkel és üzemanyagárakkal nem tudunk versenyezni.
Lásd még a témában:
Gúzsba kötve járunk kötéltáncot? A Mercosur veszélyei
Mercosur: lehet még tenni valamit ellene?
MezőHír Tudástár: Növényvédőszer-maradék határérték (MRL) – Jogszabályban rögzített maximális növényvédőszer-maradék szint élelmiszerekben; betartását hatósági mintavétel és laborvizsgálat ellenőrzi (véletlen és célzott programokban), a túllépés forgalomból kivonást és szankciót indokol; az EU-ban azonos elvárás hazai és import tételeknél.
