A kajszibarack kártevői és kórokozói

Hazánkban a csonthéjasok közül az egyik legjelentősebb gyümölcsfaj a kajszi. 2017-ben 5 000 ha feletti területen termesztették, mezőgazdasági nagyüzemi és házi kerti jelentősége egyaránt számottevő.

 

kajszi
1. kép. A fitoplazma (ESFY) megjelenése esetén a kajszi menthetetlen (fotók: internet)

 

Az ültetvény kondíciójának és egészségi állapotának fenntartása nagyon fontos feladat. A kajszi számos betegségre érzékeny faj, így a jó kondíció meggátolhatja az erős fertőzéseket. Tápanyagigénye – sok más csonthéjaséhoz hasonlóan – nagy, a kajszi reagál legjobban a káliumtúlsúlyos műtrágyázásra. Megfelelő káliumellátottság esetén fája életerősebb, bőségesen virágzik, és a terméshozama is magasabb.

Fontos, hogy ősszel és tavasszal legyen meg a lemosópermetezés, így gyéríthetjük az áttelelő kórokozó- és a kártevőképleteket. A növényvédelem szempontjából nagyon fontos a metszés időzítése. Mindig a gyümölcsérés utánra időzítsük, mert a gutaütést is okozó kórokozó gomba (Cytospora cicnta) és a fitoplazma (ESFY) (1. kép) kora tavasszal aktív.

Ilyenkor vihető át egyik fáról a másikra mindkét kórokozó. A jól fertőtlenített metszőolló alapkövetelmény. A fitoplazma kiváltotta tünetek könnyen összetéveszthetők a gutaütéssel, ami több kórokozó (Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium, Cytospora cicnta gomba) fertőzésének és abiotikus tényezők együttes jelentkezésének a következménye, és a kajszibarack gyors pusztulását okozza.

 

gutaütés tünetegyüttes
2. kép. A gutaütés tünetegyüttest több kórokozó és az abiotikus tényezők okozzák

gyümölcsmoly
3. kép. A keleti gyümölcsmoly nagy károkat tud okozni

 

A gutaütés (2. kép) ellen az őszi, a közvetlen lombhullás előtti időben történő rezes lemosópermetezés hatásos. A baktérium- és gombabetegségek elleni védekezés alapvető fontosságú, ehhez a tavaszi lemosópermetezést a rügypattanást megelőzően kell elvégezni. A csonthéjasok moníliás virág- és hajtásfertőzésének a megakadályozására nagy gondot kell fordítani. A kórokozó a virágzáskor a bibéken és a virágszirmokon, valamint a csészeleveleken keresztül fertőzi meg a kajszit. A kórokozótól először a virágok hervadnak el, majd a vesszők és az ágak. A rezes lemosópermetezésen és a lombosodás előtti kontakt kezeléseken kívül érdemes virágzáskor és utána felszívódó készítmények valamelyikével permetezni. Csak a virágzás kezdetén, fővirágzásban és sziromhulláskor kijuttatott felszívódó fungicidekkel végzett permetezéssel tudjuk megvédeni a kajszit.

A kajszi fő kártevői a gyümölcsmolyok:
– a keleti gyümölcsmoly (3. kép),
– a barackmoly (4-5. kép).

 

barackmoly
4. kép. A barackmoly a termésen kívül a hajtást is károsítja

 

Az utóbbi években felszaporodott a téli araszoló is, és az erdő közeli ültetvényekben, kertekben súlyosabb kárt is tud okozni. Mindhárom kártevő lárvái ellen hatásosak a Bacillus thuringiensis kurstaki alapú készítmények. A barackmoly nemcsak a gyümölcsöt károsítja, hanem az ágakat is, ahol a hernyó áttelel. Metszéssel ezek a hernyók eltávolíthatók.

Évente 3 nemzedéke van. A nyári nemzedék hernyói a gyümölcsöt károsítják az érést közvetlenül megelőző időszakban, ezzel utat nyitva a moníliának. Szexferomonos csapdával jól időzíthető a védekezés már az első nemzedék ellen is.

A keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) nagyon veszélyes, sok problémát adó kártevő. Évente 4-5 nemzedéke van, fejlett lárvaként telel védett helyeken. Kártétele hasonlít a barackmolyéhoz, a gyümölcskártétel jellegzetes, erősen ürülékes, szennyezett a gyümölcs belső része. A szexferomonos rajzásmegfigyelés itt is fontos. Mindkét faj esetében a rajzáscsúcstól számított 8–10. napon permetezni kell. Fontos kártevő még az eperfapajzstetű, a májusi cserebogár, az aranyos rózsabogár. A májusi cserebogár esetében nemcsak az imágók (levél- és gyümölcskárosítás), hanem lárvák is nagy károkat tudnak okozni a gyökerek megrágásával. Fontos, hogy mindenképpen pajormentes területre telepítsük az ültetvényt. A pajorok felmérésére használható térfogati kvadrát módszert a nyár végén végezzük el! A talajfertőtlenítést mindig a telepítés előtt kell elvégezni. Az imágók rajzása a gyümölcsfák virágzásával egy időben történik, ezért ekkor már csak méhkímélő technológiával védekezhetünk. A sodrómolyok közül a kajsziban az almailonca, a dudvasodrómoly és a rügysodró tükrösmoly lárvái károsítják a fejlődésben lévő barackokat. A kéregmoly (6. kép) ugyan nem a termést károsítja, de az idős fák törzsében okoz károkat. A gyomos ültetvényben gyakoribb. A magas törzsű, szilvaalanyra oltott fákon kártétele a törzsön nem jelentkezik. Ezen kívül a taplógombákat terjesztheti, így a fák idő előtti pusztulását okozhatja.

 

levél
5. kép. A talajfertőtlenítést mindig a telepítés előtt kell elvégezni

 

Felhívjuk a kedves Olvasó figyelmét, hogy a kajszi virágzása esetén a méhkímélő technológia alkalmazása egyes növényvédő szereknél kötelező!

A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor. Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat. A kajszibarack-termesztésben a következő hatóanyagok állnak a termesztők rendelkezésére a Nébih által üzemeltetett növényvédő szerek adatbázisa szerint, 2021. 01. 25-i adatok alapján:
– lemosó szerek: mészkén (kalcium-poliszulfid), paraffinolajok/ (CAS 64742-46-7),
– talajfertőtlenítő szer: teflutrin 2025. 12. 31-ig,
– méhekre nem jelölésköteles: Acetamiprid 2025. 12. 31-ig. Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki 2025. 04. 30-ig.
– Méhekre kifejezetten veszélyes: spirotetramat 2026. 12. 31-ig, emamektin benzoát 2025. 04. 30-ig (aknázómolyok, almamoly, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, sodrómolyok, szilvamoly ellen), deltametrin 2024. 10. 31-ig (hernyók, lombrágó hernyók, molyok ellen), lambda-cihalotrin 2023. 12. 31-ig (aknázómolyok, lepkefajok, levéltetvek, lombkártevők, molyok, sodrómolyok ellen).

 

kéregmoly
6. kép. A kéregmoly a taplógombát is bejuttathatja a kéregbe

 

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS

 

agrár barackmoly cserebogár csonthéjasok fitoplazma gutaütés gyümölcstermesztés kajszi kajszibarack kajszibarack-termesztés kártevő keleti gyümölcsmoly kórokozó méhkímélő technológia mezőgazdaság növényvédelem permetezés