December 18-án az uniós csúccsal egy időben zajló gazdatüntetés célkeresztjében két fő téma állt: a Mercosur-megállapodás és a Közös Agrárpolitika (KAP). Ukrajna kapcsán nem a szabadkereskedelem, hanem az volt a kérdés, hogy a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználható-e a háborúzó ország támogatására.
Mi lesz a Mercosur-egyezménnyel?
A tüntetések egyik legfontosabb, azonnali eredménye az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának elhalasztása volt. Ez az az egyezmény, amelyik Brazíliának, Argentínának, Uruguaynak és Paraguaynak adna szabad utat az EU piacára. A félelem jogos: az európai gazdák kezét megkötő állatjóléti vagy környezetvédelmi előírások itt nem érvényesek, ugyanakkor hatalmas birtokméretek és olcsó munkaerő jellemzik a termelést. Mindez óriási versenyhátrányt jelent az EU agráriuma számára.
A brüsszeli tárgyalások eredményeként az egyezmény aláírását 2026 januárjára tolták el, és a Bizottság ígéretet tett egy védzáradék beépítésére. Ez lehetővé tenné, hogy ha az import hirtelen piaci zavarokat okoz, akkor az EU azonnal korlátozhassa a kereskedelmet. A gazdák azonban szkeptikusak: amíg a brazil marhára nem vonatkoznak ugyanazok a szabályok, mint az európaira, nincs helye a megállapodásnak.
Ukrajna: a hitelezés volt a fő téma
Az Ukrajnával folytatott, teljesen liberalizált kereskedelem hátrányait elsősorban a határmenti országok élték át: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia. Ugyanakkor a lengyel fuvarozók és exportőrök számára üzleti lehetőséget is kínált a kereskedelmi nyitás, Románia kikötőinek forgalma pedig csúcsra pörgött. A magyar és a szlovák mezőgazdaság nem tudott mit kezdeni az árudömpinggel. Ekkor az EU importféket vezetett be bizonyos ukrán termékekre, de a legtöbbet az segített a helyzeten, hogy újra szabaddá váltak az ukrajnai kikötők, ugyanakkor nagyon megdrágultak a helyi agrártermékek. Napjainkban leginkább Lengyelországból importálunk mezőgazdasági alapanyagokat.
A tüntetés tehát nem az ukrán importról szólt. Az agráriumot áttételesen érinti az a kérdés, ami az uniós csúcson fontos téma volt: felhasználható-e a befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajna támogatására? Végül elbukott a javaslat, és az EU egy 90 milliárd eurós kamatmentes kölcsönt fogadott el a háborúzó ország számára, amire Magyarország Szlovákiával és Csehországgal együtt nem vállalt pénzügyi kötelezettséget. Az agrárium számára ez azt jelenti, hogy Ukrajna támogatása és a védelmi kiadások növekedése miatt szűkül a mezőgazdaságra fordítható pénzügyi keret.
Biztos, hogy átalakul a KAP
A 2028 utáni Közös Agrárpolitikát (KAP) drasztikusan át akarja alakítani a Bizottság. Első lépésben összevonná az agrárpénzeket a kohéziós forrásokkal. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság elveszítené önálló költségvetését, ugyanakkor az egyes tagállamok kormányain múlna, hogy útépítésre, digitalizációra vagy mezőgazdasági beruházásokra költik-e el azokat a forrásokat, amelyek egyébként is szűkebbnek ígérkeznek a jelenleginél.
A Bizottság azt szorgalmazza, hogy az agrártámogatások odaítélésekor kevesebb legyen a kötelező elvárás, melyek megszegését büntetik. Inkább az önkéntes vállalások jutalmazásáról szóljon a rendszer. A talaj védelme, vagy a kevesebb vegyszer használata olyan társadalmi szolgáltatás, amiért fizetni kell. A teljesítést tanácsadással segítenék, az eredményeket pedig mérhető paraméterekkel kellene igazolni, és ezektől függne a kifizetés. További szándékuk a fiataloknak több pénzt adni.
A gazdák az eddigi tapasztalataik alapján két dologtól tartanak: 1. ugyanazért a pénzért több szolgáltatást várnak majd el tőlük; 2. a még több mérés még több adminisztrációt és még több bürokráciát jelent. Már ma több embert tart el a gazdálkodás ellenőrzése, mint ahányan a piacra termelnek (szakirányítás, szakszervezetek, hatóságok, könyvelők és szaktanácsadók).
2026 nagy változásokat hozhat
2026-ban nemcsak egy fontos országgyűlési választás vár a magyar társadalomra, de dűlőre kell jutni a Mercosur-egyezmény és a KAP ügyében is. Remélhetőleg lezárul az orosz-ukrán háború, és az EU pénzügyi mozgástere is kikristályosodik. Az eddigi tapasztalatok alapján az agrárium képes rá, hogy közel azonos szinten tartsa a támogatásokat, de a bürokraták is képesek még több jogkört magukhoz vonni ezek kifizetéséhez. Eddig akárhányszor ígérték az egyszerűbb támogatási rendszert, az mindig csak bonyolultabbá vált. A 60-as korosztály nemcsak az életkora okán vonul nyugdíjba, hanem azért is, mert idegen számára napjaink digitális világa.
MezőHír Tudástár: EU–Mercosur-megállapodás – Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közti tervezett szabadkereskedelmi egyezmény, amely vámcsökkentéssel és piaci nyitással növelné az importot, miközben az eltérő környezetvédelmi és állatjóléti szabályok miatt az EU agráriumának versenyfeltételeit tartósan átalakítja.
