A Rabobank rendszeresen összegzi a világ gabona- és olajmag-kereskedelmének alakulását, adataik több évtizedre nyúlnak vissza. Visszatekintve azt látjuk, hogy 2000-ben még más országok dominálták az exportpiacokat, és máshol voltak a legnagyobb vásárlók is. A következő 25 év is nagy változásokat hoz.
Helycserék a top-exportőrök rangsorában
25 évvel ezelőtt még az Egyesült Államok volt az első számú búza-, kukorica- és szójaexportőr a világon. Ma már csak a kukoricakivitelében őrzi vezető helyét 72 millió tonnával, de Brazília rohamosan közelít hozzá. A dél-amerikai állam 25 éve még csak 6 millió tonnás exportot bonyolított ebből a terményből, amivel az ötödik volt a globális rangsorban, mára azonban a második helyre lépett elő a 43 millió tonnás kivitelével.
A búza exportpiaca is átalakult. A 2000-es évek elején a maga 28 millió tonnás exportjával még az Egyesült Államok dominálta a világot, 2024/25-re viszont az ötödik helyre csúszott mindössze 22 millió tonnával. Ez nagyjából a fele annak, amit az első helyezett Oroszország szállított tavaly (45 millió tonna), miközben a századfordulón még alig 700 ezer tonna búzát exportált.
A szója exportjában is felcserélődtek a szerepek. Bár továbbra is az Egyesült Államok és Brazília a két legnagyobb exportőr, de helyet cseréltek. 2000/2001-ben az Egyesült Államok volt az első 27 millió tonnával, Brazília pedig a második 15 millió tonnával. Azóta Brazília kivitele több mint hétszeresére nőtt, elérve a 112 millió tonnát, míg az Egyesült Államok 45 millió tonnás kivitele a második helyre volt elég.
Máshol vannak a legnagyobb vásárlók
Az importoldalon is jelentős átrendeződés történt – hívja fel a figyelmet a Rabobank. 2000-ben az Európai Unió volt a világ legnagyobb szója- és búzavásárlója, Japán pedig a legnagyobb kukoricaimportőr. Ma Mexikó áll az élen kukorica behozatalában, Kína messze a legnagyobb szójavásárló, míg Egyiptom a búza importjában vezet. Különösen figyelemre méltó, hogy Délkelet-Ázsiában is jelentősen nőtt a búzabehozatal, mivel a fogyasztók egyre inkább a búzaalapú élelmiszereket részesítik előnyben a régióban hagyományosan domináns rizs helyett.
Mi várható a következő 25 évben?
A szakértői előrejelzések szerint a szubszaharai Afrikában a népességnövekedés miatt az ottani országok gabonaimportja – különösen a búzáé – jelentősen nőni fog. Az elmúlt 25 évben például Kenya, Nigéria és Szudán legalább a háromszorosára növelte búzaimportját. A jövedelmek várható emelkedésével és a lisztalapú élelmiszerek terjedésével az afrikai búzaimport felgyorsulhat 2050-ig.
A Rabobank úgy látja, hogy Kínaszójabehozatala lassulni fog, viszont új kereslet jelenhet meg Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában – ami a WorldGrain szakírója szerint megalapozott várakozásnak tűnik. Természetesen az éghajlatváltozás és a geopolitikai konfliktusok a jövőben is mély nyomot fognak hagyni a kereskedelem alakulásán.
MezőHír Tudástár: Globális terménypiaci átrendeződés – Az elmúlt 25 évben az USA elvesztette vezető szerepét a gabona- és olajmagpiacon, míg Brazília és Oroszország előretört, átrendezve a világkereskedelmet.
