Nagyon alacsony országos átlaghozam, szűkülő vetés- és szaporítóterület, import- és árnyomás, fejlesztési lemaradás – sok sebből vérzik a hazai burgonyaszektor. A Bács Gazda-Coop Kft. (BGC) 11. alkalommal rendezett szakmai napot Kiskunhalason. A céljuk az volt, hogy legyen az ország közepén egy szakmai találkozó, ahol a termelők a gyakorlatból és egymás tapasztalatiból tanuljanak. Az idén is nemzetközi kitekintést nyújtó rendezvényen fajtabemutató, termesztéstechnológiai előadások, illetve a BGC egy fontos új innovációja adtak teljes körű állapotfelmérést a magyar burgonyatermesztésről.
Területcsökkenés, alacsony hozam
A NÉBIH friss adatai alapján a hazai étkezési burgonya termőterülete a 2014-es 21 ezer hektárról 2023-ra 7503 hektárra zsugorodott. A 2024-es növekedés sajnos átmeneti kilengésnek bizonyult, idén ismét jelentős termőterület-csökkenés következett be 6278 hektárra. Ezt azt jelenti, hogy az utóbbi években kormányzati célként megjelölt, 2030-ra kitűzött önellátás egyelőre inkább távolodik – és nem csak területben mérve. A betakarítás jelenleg megközelíti a 60%-ot, de az idei jelentett átlaghozam alig több mint 24 t/ha – hangzott el Balogh Stefániának, a Nébih MGEI vetőmag-minősítő mérnökének előadásában. Ez jóval az évek-évtizedek óta beragadt 19–25 t/ha sávban van.
Préselt árak, a kisebb termelők kiszállnak, nő a koncentráció
Ezzel szemben üzemi tapasztalat szerint a gazdaságos szint 45 t/ha felett kezdődik – mutatott rá Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezetője. Kifejtette: a 60–70 t/ha hozamot elérő üzemek még gyengébb piacon is pozitív fedezetet tudnak tartani. A hektárköltség mára bő 2 millió forint, amelyben a minőségi szaporítóanyag aránya kiugró. A termelői ár sok területen 50–60 forint kilónként, miközben az önköltség 70–80 forint között van. A bolti polcokon ezt már 300–400 forintért kapja a vevő, ugyanakkor a kereskedelmi láncok agresszív akciói tovább nyomják lefelé a termelői/felvásárlási árakat. Ez a háromszög (költség–hozam–ár) magyarázza, miért gondolkodik a kisebb üzemek egy része a kiszálláson, s miért nő a koncentráció kockázata – mondta lapunknak adott interjújában Szabó Lajos.
A BGC ügyvezetője azt is elmondta: cégük idén megkezdte a true potato seed (TPS), azaz a valódi burgonyamag innováció bevezetését a magyarországi piacra.
Piac és szerkezet: importnyomás, integráció, beruházási igény
A nyomasztó trendet erősíti, hogy az európai kínálat 2025-ben összességében bőséges, az importtal könnyen pótolható – ebből szintén árnyomás következik. A termelői oldal érdekérvényesítését erősíthetné a valódi integráció. Ha a gazdák-gazdaság közös piaci fellépésre szövetkezének, a hosszú távú szerződések, közös minőség- és logisztikai standardok révén jobb piaci pozíciót érhetnének el akár a kereskedelmi láncokkal szemben is. A belépők és közepes üzemek fenntartható pályára állításához célzott technológiai beruházási program kellene, hiszen a szektor gépesítési igénye különösen nagy forrást igényel. Emellett jelentős az öntözés, víztározás, energiahatékony hűtő- és csomagolás, minőségivetőgumó-finanszírozás igénye is.
Ezt az utóbbi évek időjárása is erősíti. A 2025-ös tenyészidőszakot ismét légköri aszály, szélsőséges csapadékeloszlás és intenzív hő-/szárítóhatás jellemezte. A gyakorlati következtetés egyértelmű: öntözés nélkül ma már Kelet-Magyarországon és a Dunántúlon sem várható megbízható hozam burgonyában. A kijuttatott víz hasznosulásának feltétele: pontos időzítés, finom cseppképzés, alacsony párolgási veszteség, talajnedvesség-gazdálkodás (mulcs, takarónövény, görgőzés, sekély lezárás). A szélsőségek miatt nő a kártevő- és kórokozónyomás (fitoftóra, talajlakók, vírusok), ezért az előrejelzésre és fertőzési ablakokra épülő integrált védelem vált elkerülhetetlenné – hangzott el a szakmai előadások során.
Csalás, szaporítóanyag-problémák e sarkalatos területen
A házigazda – vetőburgonya-kereskedőként – rávilágított: a felújítás (évenkénti gumócsere), a fajtahelyesség és a minősített egészségi státusz a hozam elsődleges motorjai. Ezt megerősítette a Nébih szakembere is, ugyanakkor keserűen számolt be róla, hogy a hazai szaporítás csökken, szűk keresztmetszetté vált: 12 év alatt 211-ről 90 hektárra esett vissza a vetőburgonya-előállítás. Pozitívum, hogy 2025-ben 23 fajta van köztermesztési háttérrel, és a szaporított tételek ~52%-a magyar nemesítésű. Erősödött a szuperelit/elit arány, miközben az I. fok visszaesett – a kínálat így drágább, de egészségesebb. A hiány azonban kedvez az illegális vetőburgonya-kereskedelemnek. A feketepiacon árult termék sokszor nem is vetőburgonya, hanem rossz minőségű ipari krumpli, amit gyakran online értékesítenek. A Nébih hangsúlyozta: minősítés, címke, származás és mérettanúsítás nélkül nincs vetőburgonya; a „kedvező ár” sokszor növény-egészségügyi kockázatot és jelentős termésveszteséget okozhat.
Van-e hozamnövekedés? Igen – ha a három pillér együtt áll
Az eredményes üzemek ugyanakkor pozitív példát mutatnak. Tapasztalataik szerint tartós hozamjavulás ott mérhető, ahol három feltétel egyszerre teljesül. Elsőként: ma már közhely, hogy öntözés és vízhasznosulás-menedzsment nélkül nincs burgonyatermesztés. Ebben is külön fontosságú az ütemezés, a szakaszolás, a vízadag-optimalizálás, a talajnedvesség megtartása újszerű talajművelési eljárások révén. A másik fontos pont a tudatos fajtastratégia: – termőhelyhez illesztett, ellenálló fajták; évenkénti felújítás; egészséges gumók. Végül kiemelt a szektorban az integrált növényvédelem és költségfegyelem – döntéstámogató rendszerek, precíz permetezési ablakok, erőforrás-optimalizálás alkalmazása. E hárommal a 60–70 t/ha sáv üzemszerűen tartható; az 1 év eredménye helyett 3–5 éves átlagban érdemes jövedelmezőséget értékelni.
Mit tehet a termelő – tipp- és ellenőrzőlista 2026-ra
Öntözési terv: csapadékhiány-szcenáriók, egységköltség számítás, vízforrás-biztonság.
Fajta–terület párosítás: kiértékelt üzemi eredmények, stressztűrés, érésidő, héjminőség.
Vetőgumó-stratégia: minősített forrás, évenkénti felújítás, beérkezéskor tétel-ellenőrzés.
Növényvédelem: előrejelzés; fertőzési ablakokra célzott technológia; rezisztenciamenedzsment.
Költségkontroll: hozamküszöb (≥45 t/ha), input-időzítés, gép- és energiahatékonyság.
Értékesítés: integráció/kooperáció keresése, szerződéses biztosítékok, minőség-prémiumok.
A magyar burgonya tehát nem reménytelen ügy – de öntözés, felújított fajtaanyag és integrált technológia nélkül üzemi szinten nem védhető a fedezet. A kiskunhalasi szakmai nap üzenete egyszerű: aki marad, annak szintet kell lépnie; aki ezt megteszi, továbbra is képes stabil 60–70 t/ha körüli teljesítménnyel piacon maradni.
A Bács Gazda-Coop Kft. egyébként idén 30 éves, s a jubileumot partnerei, kollégái körében ünnepelte az integrátori szerepet is játszó vállalkozás.
MezőHír Tudástár: burgonyaágazat válság és kiút – a hazai étkezési burgonya termőterülete 10 év alatt harmadára csökkent, miközben az önköltség meghaladja a termelői árat; tartós jövedelmezőség csak öntözéssel, fajtafelújítással és integrált technológiával érhető el.
