A csicseriborsó kifejezetten azt szereti, ha éréskor kevés esőt kap és sok meleget, továbbá termeléshez kötött támogatás is jár utána. A növénnyel még csak pár éve gyűjtjük a tapasztalatot az országban, de alkalmasnak tűnik az alföldi régió vetésforgójának színesítésére.
India a hazája, de az ausztráloknak is bejött
Csicseriborsóból a világ messze legnagyobb termelője India. 12–13 millió tonnát termelnek ebből a furcsán szögletes magvú, hüvelyes növényből, míg a második helyezett Ausztrália csak 1–2 millió tonnát, a harmadik helyen álló Törökország pedig 500–600 ezer tonna körüli mennyiséget állít elő. Az exportált volument tekintve más a sorrend: 2023-ban Ausztrália egymaga több csicseriborsót tudott eladni a világpiacon, mint a vetélytársai, bő 700 ezer tonnát, míg a többiek 300 ezer tonna alatt maradtak.
Az ausztrál siker oka, hogy a növény 300–500 mm éves csapadékkal is beéri, sőt, kifejezetten rosszat tesznek neki a hüvelyérés idején érkező tartós esők. A peronoszpórára hajlamos növény éppen ilyen okokból szenved jelentős terméskieséseket Indiában. A csicseriborsó egy olyan tavaszi növény lehetne a hazai palettán, amelyik nem bánja, ha kevés csapadékot hoz Medárd.
A vetés magyar viszonyok között közvetlenül a fagyosszentek előtt ideális, amit rendszerint gyors melegedés és homogén kelés követ. Gyökerei nem bírják a pangó vizet, és hideghatásra elrúgja a virágait. Nálunk a virágzása júniusra esik, ami általában meleg és elegendő csapadékot hoz, kivéve 2025-ben. Mindent egybevetve a növény elsősorban a déli országrész középkötött vályogtalajain érzi a legjobban magát. Itt egyedül a gyapottok-bagolylepke és más molyok veszélyeztetik.
Alternatíva a száraz régiókba
„A növényvédelem nem jelentene nagy gondot, ha a többi pillangós kultúrában engedélyezett szerek okiratába – ahol lehet – a csicseriborsót is felvetetnék a gyártók. Így viszont hivatalosan csak bio módszerekkel védhető meg az állomány” – mondja Kiss Attila, a Kabagro Kft. tulajdonosa. A szegedi vállalkozás már nyolc éve foglalkozik a csicseriborsóval. A céljuk egy növénytermesztési alternatíva megtalálása volt az Alföldre. A csicseriborsó erre igencsak alkalmasnak tűnt, ezért igyekeztek megismerni a fajtáit, megtalálni a technológiát hozzájuk, majd bevontak néhány lelkes termelőt, és találtak nyitott felvásárlókat a termésükre.
Még mindig a kísérletezés fázisában járnak a növénnyel, hiszen időközben többféle talajtípuson, többféle talajművelési rendszerben, többféle fajtával is próbálkoztak, és az időjárás is nagyon változatosan alakult az elmúlt években. Folyamatosan gyűlnek a tapasztalatok, miközben 200 hektárra bővült a növénynek adott terület. „Sokan csak pár hektárral indítják a tapasztalatszerzést, és aztán kicsiben értékesítik a termést. Szerintünk úgy érdemes termelni, hogy összejöjjön egy kamionnyi, azaz 20–25 tonna áru. Ez azt jelenti, hogy 10–15 hektáros blokkokban érdemes gondolkodni.”
Vagyis kezdetben másfél-két tonnás eredményt lehet megcélozni a növénnyel. „Azt tapasztaltuk, hogy totális gyomirtásos vagy csökkentett talajműveléses technológiával is termeszthető a csicseriborsó, így minden szempontból a vízszegény régiók növénye lehet. A fajtakísérletekből azt is megtudtuk, hogy a terméspotenciálja 3–4 tonna” – teszi hozzá Kiss Attila. Érdemes tudni, hogy a csicseriborsó termeléshez kötött támogatásban is részesülhet, de ehhez el kell érni vele a 2 t/ha-t. Tehát többet, mint amit a szójától elvárnak a támogatáshoz, ami szintén korrigálásra szorulna. Kéttonnás termésszint felett mindenképpen jár utána a 163 euró (cc. 64 ezer Ft) hektáronként.
Hogyan termeszthető?
A Nemzeti Fajtajegyzék több csicseriborsó-fajtát is felsorol (Boglárka, Bori, Dora, Dóna, Ireg 22, Katalin), de a Kabagro Kft. külföldről hozza be a vetőmagot. Európán belül Spanyolország, Olaszország és Görögország a növény fő termőterülete, de Franciaországban és Bulgáriában is nő az állománya. A növény igényei és gépi technológiája gyakorlatilag megegyezik a takarmányborsóéval, de megvédeni egyelőre csak bio módszerekkel lehet. Mivel ez a gyomirtásra is vonatkozik, már az előveteményben gondolni kell arra, hogy a csicseriborsóban csak gyomfésűvel, küllőskapákkal lehet az állományt tisztán tartani.
Április végéig mindenesetre bőven van idő, hogy az őszi szántást több talajművelés, esetleg totális gyomirtás kövesse, mire eljön a vetés. Vannak, akik a totális gyomirtót preemergensen alkalmazzák, ezt követően már csak egy kultivátorozásra kerítenek sort, mielőtt összeborulnának a 45 centire vetett csicseriborsó-sorok – a Bácsalmáson gazdálkodó Németh Róbert legalábbis így jár el. Mások duplagabonasortávra vetik a növényt. A 76 centis sortávolság már nagyon sok ennek a gyomosodásra hajlamos növénynek.
„A csicseriborsó-termesztés egyik nagy költségeleme maga a vetőmag, ami háromszor drágább, mint egy kommersz kukoricáé, 140–150 ezer forintba is belekerül hektáronként” – kezdi a saját gyakorlatának ismertetését a gazdálkodó. „Ez a Kabuli fajtakörből 140–150 kg vetőmagot jelent hektáronként. A szakirodalom 12–15 fokos földbe ajánlja a csicseriborsó elvetését, ez általában április végén jön el. Idén nagyon hideg volt az április, és nagyon száraz a június. Már ekkor sejtettük, hogy nem lesz meg a szokásos 2,5 tonnahozam.”
Németh Róbert starterrel és 40 kg N-nel indítja az állományt, de a foszforral, káliummal kevésbé feltöltött talajokon ezekből a makroelemekből is ki kell adni egy alaptrágyát. Kiss Attila arra int, hogy a nitrogénnel csínján bánjunk, nehogy megdőljön a 40–70 centi magasra megnövő állomány. Lombtrágyázni nem szokás a csicseriborsót, a kórokozók ellen kénnel, rézzel lehet védekezni. Az érés a tapasztalatok alapján július végére, augusztus elejére esik, éppen egy betakarítási hullámvölgyre, ami nagyon előnyös.
A csicseriborsó akkor érett, amikor a barnuló hüvelyben már nem karcolható körömmel a mag. A két szemet tartalmazó hüvelyek 12–14 emelet magasságban helyezkednek el a száron, pergésre nem hajlamosak. A vágóasztalt egészen alacsonyra kell állítani, ami azt jelenti, hogy már a vetéselőkészítésnél ügyelni kell a sima talajfelszínre. Jelentősen könnyíti a munkát egy flexibilis vágóasztal. A kombájnt és a dobot lassan kell járatni, a fordulatszám beállítása tapasztalatot igényel. „Ha kapkodunk, akkor a csicseriborsószemek kettétörnek, és már nem lesznek vonzóak a konzerv- vagy a csemegeipar számára. Ha darálásra kerül a termés, akkor kevésbé kell figyelni a tempóra” – magyaráz a Kabagro szakembere. A cég idén próbálkozott először a Desi fajtakörrel, és a takarmányipari cégeket keresték meg vele.
Hogy sikerült? Ki veszi meg?
Csongrád vármegyében idén előfordultak bagolylepke-problémák, másutt a gyomosodás okozott gondot. Északabbra, Fejér vármegyében a nyári lehűlésekkel és felmelegedésekkel magyarázták a gazdálkodók, hogy szétcsúszott az érés, míg a Dunántúlon a júliusi eleji csapadék jött rosszkor, itt másfél tonna alatt maradtak a hozamok. Bács-Kiskun vármegyében a levéltetvek és az akácmoly jelentett növényvédelmi problémát, de a terméspotenciált leginkább a száraz június korlátozta le; Németh Róbert 2 tonnás eredménnyel zárta a szezont. A legjobb átlagokat most is a Dél-Alföldön hozta a növény: egyes táblákban 3 tonna feletti hozamok születtek, de a jellemző mennyiség a 2 tonna volt, természetesen öntözés nélkül.
A Kabagro jelenleg két konzervgyárral, egy nasikészítővel és egy humuszgyártó céggel áll kapcsolatban a csicseriborsó kapcsán. A növény magja ugyanis számos formában fogyasztható. „A Desi típusú magok kisebbek, sötétebbek, a fajtakör bőtermő. Ezekből darálást követően készül liszt, humusz vagy állati takarmány. Ez a fajtakör kerül a zöldítő növénykeverékekbe is. A Kabuli típus viszont nagy szemű, sárgás. Az egész szemek szépen mutatnak a konzervipari termékekben, salátákban, nasikban, vagy a világosabb humuszba kerülhetnek” – sorolja a felhasználási lehetőségeket a cégvezető.
Nyugat-Európában rohamosan nő a csicseriborsó népszerűsége, ebben a bevándorló lakosság igényei is szerepet játszanak, de az egészségtudatos, vegán rétegben is sikkes a fogyasztása. „Nagy lehetőséget látunk a növényben. A piaca stabil, a klímaváltozás pedig kedvez neki. A termelés felfutását nagyban segítené a peszticidek engedélyokiratainak kiterjesztése. Ez egy olyan technológiai ugrást hozna, ami az Alföld nagy részén a termesztésre legalkalmasabb fehérjenövénnyé tenné a csicseriborsót. Kis beletanulással a kéttonnás eredmény és a termeléshez kötött támogatás is elérhető, ami tovább javítja e kis ráfordításigényű növény jövedelmezőségét. Ha meglenne a kellő kínálat, a nagyobb feldolgozók is megnyílnának a növény előtt” – szögezi le Kiss Attila.
Egyelőre még sok az egyéni eladási próbálkozás, kis csomagoló-értékesítő üzemek és külföldi partnerek keresése vagy a háztól értékesítés internetes hirdetések útján. A gazdálkodók sok energiával építenek ki olyan réspiaci csatornákat, amelyeken kvázi „kézműves” termékként, magas árszínvonalon folyik az eladás. Ugyanakkor Németh Róbert is azon a véleményen van, hogy egyszerűbb lenne egy nagy, állandó partnernek mindent egyben eladni. Egy 200–300 tonnás tétel már elgondolkodtatná a feldolgozókat. Ő egymaga képes megtermelni 50–60 tonna csicseriborsót. Ha lenne még négy-öt gazdaság, amelyik ugyanazt a fajtát, ugyanolyan megbízhatóan termeli, mint ő, azzal már létre is jönne a stabil kínálati oldal.
„Én a harmadik éve termelem a csicseriborsót, és amíg el tudom adni, megmaradok mellette. A repce és a kukorica területe egyre csökken, öntözésre nincs lehetőségem, így a februárban elvetett zöldborsó is egyre bizonytalanabbul hozza az elvárt 5–6 tonnát. Egyszerűen szükségem van a vetésforgóban erre a szárazságtűrő, kiváló utóveteményhatású pillangós növényre” – indokolja elszántságát a bácsalmási gazdálkodó.
Szerző: Gönczi Krisztina
MezőHír Tudástár: csicseriborsó – A csicseriborsó meleg- és szárazságtűrő növény, amely 2 tonnás hozam felett termeléshez kötött támogatásra is jogosít. A klímaváltozás miatt egyre jobb alternatíva a dél-alföldi régió vetésforgójában: kevés vizet igényel, jó utóvetemény, és egyre több feldolgozó is érdeklődik iránta.
