A hollandok mindenből pénzt csinálnak. Ahogy a széndioxid-kvótákkal kereskednek, úgy a biodiverzitás megteremtéséért is fizetséget várnak, nem átalánytámogatást. David Kleijn, a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR) ökológusa a következő években egy mintaprojekten keresztül szeretné számszerűsíteni a biológiai sokféleség költségeit és hasznát a gazdálkodók számára.
Számszerűsített ökoszisztéma-szolgáltatás
Hollandiában az elmúlt száz évben a lepkepopuláció 70 százalékkal csökkent, és a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madarak állománya is drámaian visszaesett. Az intenzív gazdálkodás, a műtrágya és a növényvédő szerek nagyarányú használata alapvető okai ennek a folyamatnak. A Geul-völgyben David Kleijn évek óta vizsgálja a biodiverzitás helyzetét, most pedig a helyi gazdákat is bevonja a munkába.
A kutató hangsúlyozza: a biodiverzitás ökológiai hasznát már sokszor bemutatták – például, hogy a több beporzó magasabb hozamot jelent –, de a gazdák oldalán keletkező költségeket eddig nem számszerűsítették. Ha valaki méhlegelőt telepít, akkor az kieső termőterület a gazdálkodó számára, plusz a szegély kezelése is külön gépet, energiát, adminisztrációt igényel. „Aki bankhitelt törleszt, az nehezen engedheti meg magának, hogy ne a termelés maximalizálására törekedjen” – magyarázza Kleijn.
A mintaprojekt célja, hogy számszerűsítse a környezetbarát gazdálkodás költségeit és hasznait. A kutatók a Geul-völgy gyepterületein vizsgálják az intenzív, fehérjében gazdag réti perjés állományokat és a fajgazdag természetes gyepeket. A két rendszer gazdasági mérlege nagyon különböző: míg az intenzív gyepek jó minőségű tejet eredményeznek, addig a természetes gyepek esetében gyakran kiegészítő takarmányt kell vásárolnia az állattartónak. A Geul-völgyben emellett a csillagfürt termesztésével is kísérleteznek. Kleijn szerint a csillagfürt ígéretes üzleti modell lehetne a gazdák számára, ha külön támogatás kapcsolódna a termesztéséhez.
Ilyen mintaprojekt nemcsak Hollandiában zajlik: Franciaországban és Svájcban a csökkentett növényvédőszer-használat hatásait vizsgálják ugyanígy, Magyarországon améhlegelősávok szerepét elemzik, Spanyolországban a gyümölcsösök sorköztakarását elemzik a természetes kártevőszabályozás szempontjából.
Pénzért mindent
Ahogy a karbontőzsde fizet az üvegházhatású gázok megtakarításáért, és a kvótákkal üzletelni lehet, úgy a biodiverzitást is pénzbeli értékre lehet váltani – vélekednek a hollandok. „A gazdák nyitottak a változásra, a felvásárlók – például az Unilever – pedig keresik a módját, hogyan jutalmazhatják a biodiverzitást növelő termelőket, hiszen az így előállított javak számukra is reklámértékűek. A pénzügyi ösztönző elengedhetetlen ahhoz, hogy mindez a gyakorlatban is megvalósuljon.”
MezőHír Tudástás: Biodiverzitás – A biológiai sokféleség, vagyis az élőlények és élőhelyek változatossága, amely alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosít (pl. beporzás, kártevőszabályozás). A mezőgazdaságban a biodiverzitás megőrzése ugyan költségekkel jár (pl. méhlegelők telepítése, sorköztakarás), de hosszú távon növeli a termelékenységet és fenntarthatóságot, ezért egyre inkább fizetséggel honorált értékként kezelik.
