Lengyelország agrárexportja a teljes nemzeti kivitel 15%-át teszi ki. Az elmúlt húsz évben az élelmiszer-kivitelük értéke a 11-szeresére nőtt, 2024-ben meghaladta az 50 milliárd eurót. Ez áll a lengyel siker mögött.
Erős alapok
Lengyelország az Európai Unió hatodik legnagyobb területű tagállama, és egyben Közép- és Kelet-Európa agráróriása is. Nemcsak földrajzi mérete és termőterületei révén bír jelentőséggel, hanem 38 milliós lakosságával is, amely hatalmas belső felvevőpiacot jelent az élelmiszerek számára. Az ország területének mintegy 60%-át mezőgazdasági művelésre használják, emellett pedig közel 10 millió hektárnyi erdőterülettel is rendelkezik. Ez utóbbi teszi lehetővé, hogy Lengyelország az európai vadhúsexport egyik meghatározó szereplője legyen.
A vidéki lakosság aránya – megközelítőleg 40% – és az agrárgazdaságban dolgozók száma is alátámasztja, hogy Lengyelország számára a mezőgazdaság nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a lengyelországi talajok többsége savas kémhatású, és viszonylag alacsony a természetes tápanyagtartalmuk – ez a gyümölcsök és zöldségek ízvilágát is befolyásolja, ahogyan a napsütéses órák száma is.
A lengyel kertészet
Lengyelország mára Európa legnagyobb almatermelőjévé vált, és a világ egyik vezető almaexportőrének számít. Az éves almatermés 3 millió tonna körül alakul, ami tízszerese a hazai termelésnek. De nem csak az alma fontos: a lengyel eper szintén piacvezető a gyümölcsök között, sárgarépából pedig az egyik legnagyobb exportőrök. Jelentős a körte, meggy, málna, áfonya és feketeribizli kivitel is. A gombatermesztésben – különösen a csiperkegombában – szintén európai szinten vezetők. (Lásd: Robban a kínai gombabomba: Lengyelország a hídfőállás.)
Baromfi és tojás: ipari méretű termelés
Lengyelország az Európai Unió legnagyobb baromfihús-előállítója. A piaci részesedés folyamatosan nő, és az ágazat stratégiai fontosságúvá vált az ország teljes külkereskedelme szempontjából is. Emellett a lengyel tojástermelés is meghatározó: évente mintegy 10 milliárd darabot állítanak elő, amely az uniós össztermelés közel tizedét adja. A tojások többsége ketreces tartásból származik, ami olcsóbb termelést tesz lehetővé. Az alacsony előállítási költségek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a lengyel tojás kedvező áron kerülhet nyugat-európai piacokra.
Az ágazat azonban sebezhető: csak 2025 első felében több mint 11 millió madarat kellett leölni a madárinfluenza-járvány miatt. Az Európai Bizottság emiatt egyre szorosabban kapcsolja össze az állatjóléti előírásokat a járványmegelőzéssel.
Tej, marhahús és ló: növekvő export
A baromfihús mellett a tej- és tejtermék-export is kulcsterület. A lengyel sajt- és tejporkivitel célja a távolabbi piacok elérése, miközben a termelési volumen magas szinten tartható. Marhahúsból különösen a halal és kóser vágások révén tudják kielégíteni a közel-keleti piac igényeit. Egy kevéssé ismert, de figyelemre méltó adat, hogy Lengyelország Európa egyik vezető lóhúsexportőre is – főként ázsiai országok felé, ahol nő az érdeklődés e hústípus iránt.
Exportstratégia: túlnőni Európán
Lengyelország agrárexportja a teljes nemzeti kivitel 15%-át teszi ki. Az elmúlt húsz évben az élelmiszer-kivitelük értéke a 11-szeresére nőtt, 2024-ben meghaladta az 50 milliárd eurót. Exportpartnerei elsősorban az EU-tagállamok, közülük is Németország emelkedik ki. Ugyanakkor folyamatosan bővítik a piacukat: csirkehúsuk népszerű az arab országokban, gabonájuk és repcéjük Észak-Afrikában, almájuk pedig egyre nagyobb arányban jut el Indiába, Kínába vagy Ukrajnába.
A gyors exportfelfutás nem jöhetett volna létre fejlett logisztikai háttér nélkül: a Gdańsk, Gdynia, Szczecin és Świnoujście kikötők jelentik a tengeri export bázisait, míg a szárazföldi szállítás jól kiépített vasúti és közúti hálózatra támaszkodhat.
Mi áll a lengyel siker mögött?
Lengyelország mezőgazdasága az elmúlt két évtizedben modernizálódott, hozzáadott értéke 7 milliárd euróról több mint 22 milliárd euróra nőtt. A fejlődést az alábbi tényezők támogatták:
- jelentős mezőgazdasági terület és nagy belső piac,
- hatékony logisztikai infrastruktúra,
- szövetkezeti együttműködések, különösen a kertészeti ágazatokban,
- árualapot biztosító termelési volumen,
- kedvezőbb EU-s támogatási feltételek a 2004-es csatlakozáskor,
- gyors technológiai modernizáció, ami növelte a hatékonyságot.
Lengyelország agrármodellje számos tanulsággal szolgál a régió többi országa számára is – különösen, ha azok a termelés fokozása mellett az exportképesség és a hozzáadott érték növelésére is törekednek.
Ez is érdekelheti: Repcéből előbb a lengyelekét vásárolják.
