Ismét aszályos évünk van, ami aflatoxin-veszélyes helyzetet jelent. Az Agrárkamara „Mikotoxinok árnyékában: hogyan előzhető meg a gabonafélék toxinszennyeződése” címet viselő kiadványa olyan termesztési és tárolási módszerekről szól, melyek csökkentik a gombás fertőzésekből eredő élelmezés-egészségügyi kockázatokat.
A szántóföldi növénytermesztésben évről évre visszatérő problémát jelent a búza és a kukorica toxinszennyeződése, amiért számos növénypatogén gomba lehet a felelős. A mikotoxinok az állati- és a humán egészséget is jelentős mértékben károsíthatják, így a fertőzött szemek sem élelmiszeri, sem takarmányozási célra nem használhatóak fel. A betakarítás után a szemek toxintartalma már nem csökkenthető, sőt a nem megfelelő tárolás körülményei tovább növelhetik a termény toxintartalmát.
A megfigyelések szerint az aszályos években súlyosabb fertőzésre lehet számítani, így kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók lépéseket tegyenek az állomány megfertőződése ellen. A védekezés ugyanakkor nem egyszerű. A tapasztalatok azt mutatják, hogy önmagában egy növényvédelmi kezelés, vagy egy termesztéstechnológiai elem nem tudja kiküszöbölni a fertőzési kockázatot, de több eljárás együttes alkalmazásával lényegesen csökkenthető a fertőzés esélye.
Az Agrárkamara 8 oldalas kiadványa foglalkozik
- a veszélyes gombafajokkal,
- a helyes vetésforgóval,
- a fajtaválasztással,
- a vetés és a betakarítás időzítésével,
- a növényt érő stresszhatások csökkentésével,
- a kémiai és biológiai védekezés lehetőségeivel,
- a fertőzött szemek eltávolításával
- és a helyes tárolással.
Tekintve, hogy a búzát már aratjuk, a kukorica lepke- és molykártevői pedig már megjelentek, a megtehető lépések javát már meg kellett tennünk a kockázatcsökkentés érdekében.
