2025 első negyedévének végére az év elejéhez képest romlott a magyar agrárium helyzetértékelése. A tejtermelők, a sertés- és a húsmarhatartók üzleti hangulata most – érthető okból – sokkal borúsabb. Az országban az üvegházi zöldségtermesztők a leginkább optimisták.
Több negatív hatás érkezett egyszerre
Az MBH AgrárTrend Index értéke 2025. március végén 32,4 pontot mutatott a 48 pontos skálán, eltávolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól. A több mint 50 év után újból megjelenőszáj- és körömfájás vírus, valamint a madárinfluenza-járvány, a vámháborúk, az árrésstop, a csapadékhiány és a fagy növelték a bizonytalanságot az agráriumban. Így is vannak azonban olyan területek, amelyeken továbbra is pozitívan ítélik meg kilátásaikat – derül ki az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből.
A szántóföldi növénytermesztőket elsősorban a csapadékhiány, a gyümölcstermesztőket pedig a tavaszi fagy aggasztotta. Az MBH Bank által vizsgált 12 termékpálya közül leginkább pozitív kilátásokkal a környezeti hatásoktól független, hajtatott zöldségtermesztés rendelkezett. Stabilnak érzékelte a helyzetét a szántóföldi zöldségtermesztés és a szőlő-bor ágazat is. A búza és a tojás termékpálya szereplőinek is alig érzékelhetően romlott az üzleti hangulata, hiszen a tojás a húsvéti időszakban magas áron is jól fogyott, a búzavetések pedig elfogadható képet nyújtottak az országban. A többi 7 termékpályán azonban különböző mértékű pesszimizmus uralkodott.
Szántóföld: egyelőre jók az árak
A magyar agrárium kibocsátásának legnagyobb részét adó szántóföldi növénytermesztés esetében a visszajelzések szerint az őszi vetések az ország nagyobb részén általánosságban véve jó, a csapadékhiányos térségekben gyengébb állapotban vannak. Az MBH Bank elemzői mindezekhez még hozzátették, hogy az időjárási előrejelzések szerint száraz nyárra lehet számítani. Nem csoda, ha a kukorica ágazat szereplői ismét a legborúlátóbbak a teljes agráriumban. A tavaszi vetési munkák egyébként némileg megcsúsztak, de a kikelt növények számára most még megfelelőek az időjárási körülmények.
Az inputanyagárakban egyelőre nem látszik érdemi emelkedés, a felhasznált mennyiség volumenében azonban lehet bővülésre számítani. A hazai terményárak a világpiaci tendenciákkal szemben jelenleg inkább keresleti piacot tükröznek, ami feszesebb árakat eredményez: a termelői árak az előző évinél jellemzően 20–25 százalékkal voltak magasabbak az első negyedévben, kedvező exportfeltételek mellett – mondta el Héjja Csaba, az MBH Bank stratégiai elemzője.
Gyümölcstermelőnek lenni kockázatos, a zöldségtermesztés kifizetődő
A gyümölcstermesztőknél a tavaszi fagyok az ország egyes pontjain több fajtánál is elvitték az idei termés javát. A nagyobb gyümölcstermesztő országokban szintén jelentős terméskieséssel kell számolni. A kereslet és a kínálat egyensúlya felbomlott, így magas árak várhatók majd, amivel csak kevesen tudnak élni. A szőlő-bor esetében 5–8 százalékos áremelkedés ment végbe az év elején, ami megegyezett az inputanyagárak növekedésének mértékével.
Az ágazatban a zöldségtermesztők, azon belül is a hajtatott kertészetek kilátásai a leginkább pozitív, legfőképp a zárt, kontrollált termesztési környezetnek és a javuló magyar piaci pozícióknak köszönhetően. A szabadföldi zöldségtermesztésben a csapadékhiány okozott nehézségeket Délkelet-Magyarországon, de összességében ez a szektor is kedvezőnek ítéli meg a helyzetét.
Szomorú állattartók
Az állattartók helyzetértékelését alapvetően befolyásolta a madárinfluenza-járvány, illetve a ragadós száj- és körömfájás megjelenése. Az MBH Bank szakértőinek számításai szerint a ragadós száj- és körömfájás a hazai tejtermelés 4-5 százalékát érintette, az anyagi kár 25–30 milliárd forint közé tehető. A vírus a kiterjedése esetén viszont a hazai élelmiszer-gazdaság kibocsátás ötödét semmisíthetné meg a kór, ezért is kulcsfontosságú a hatékony védekezés.
„A tejágazatban most fókuszba került a járványvédelem, sok esetben spot beruházásként, a támogatott pályázatoktól függetlenül fogtak kisebb beruházásokba a telepi higiénia növelése érdekében. Az exportban is mutatkozik némi bizonytalanság” – ismertette a visszajelzéseket Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a termelői árak némileg csökkentek, a feldolgozók esetében pedig készletnövekedés tapasztalható. A vágóállatárak a nyár közeledtével – a szezonális mintához igazodva – megint emelkedni kezdtek, viszont az állat túltartásának költsége ezt elviszi. A húsmarhatartásban abban lehet bízni, hogy az értékesítés főszezonja az őszre esik, addigra megszűnhetnek a kereskedelmi korlátozások.
A ragadós száj- és körömfájásra szintén fogékony sertés esetében az afrikai sertéspestis (ASP) részben már rákényszerítette a teleptulajdonosokat a fokozott járványvédelemre, így ez az ágazat már előrébb jár a felkészültségben. A baromfi esetében a szezonnak megfelelően ismét megjelent a madárinfluenza Magyarországon, ami rontotta a termékpálya helyzetértékelését.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az első negyedévben tapasztalt folyamatok vegyes, összességében negatív hatásai ellenére hosszabb távon – elsősorban a Közös Agrárpolitika (KAP) beruházási programjának indulásának köszönhetően – az üzleti hangulat javulása várható: „A KAP Stratégiai Terv mintegy 1500 milliárd forintos támogatási forrásai jelentős mértékben mozgatják majd meg az agrárhitelpiacot, az érdemi növekedés a második félévben indulhat meg. A gazdálkodók és a bankok fókuszában már egyértelműen a beruházásokra való felkészülés áll.”
A legutóbbi AgrárTrend Index itt olvasható vissza.
