Szerbia időjárása és exportkapacitása hasonlít a magyarországihoz. Egy jó szezont követően akár 3 millió tonna kukoricát is útnak indítanak, míg búzából másfél millió tonna a kiviteli lehetőségük. Tavaly 60%-ban aflatoxinos lett a kukoricájuk, de a jelek szerint el tudják adni.
Búza
Szerbiában tavaly ugyanolyan meleg és száraz volt a nyár, mint nálunk. A búza és az árpa aratása azonban már júniusban elkezdődik, így kevéssé érinti a nyári időjárás. A 625 ezer hektárnyi búzaföldről 5,3 tonnás átlaggal 3,3 millió tonna termést tudtak learatni, hasonló mennyiséget, mint egy évvel korábban. A belföldi fogyasztás körülbelül 2 millió tonna. Ennek a negyede a takarmányipari igény, de tavaly a termés 30%-a értékesült takarmányként. Az áthúzódó készlettel együtt 1,4 millió tonna búza exportjára volt lehetősége Szerbiának.
Idén 600 ezer hektáron fognak megindulni a kombájnok. A termésátlagot egyelőre 5,5 t/ha-ra várják, ami szerbiai viszonylatban kiválónak számít. Így ismételten 3,3 millió tonnás össztermésre van kilátás. Az áthúzódó készlettel együtt várhatóan 1,5 millió tonna búzát tudnak exportálni. A Duna alacsony vízállása miatt a kivitel 70%-a közúton és vasúton zajlik a környező országokba és csak 30%-a a folyón, Konstanca kikötője felé. Az ország egyébként 4,2 millió tonna búza tárolására és 2,5 millió tonna mag malomipari feldolgozására képes a kapacitásai alapján.
Szerbia a búzahozamokat francia, német és magyar nemesítésű vetőmagokkal igyekszik fokozni. Ám a pénzhiány miatt a szerb gazdák kevés inputanyagot tudnak kivinni a táblákra. 2016 óta a műtrágya-felhasználás 140 kg/ha-ról 50 kg/ha alá esett. Szerbia évente körülbelül 800 ezer tonna műtrágyát importál Oroszországból, Ukrajnából, Horvátországból, Romániából és Magyarországról. A háborúval járó szállítási problémák és magas árak miatt tavaly a szerb műtrágyaimport 30 százalékkal kevesebb volt, mint korábban.
Árpa
2024-ben 118 ezer hektáron vetettek árpát Szerbiában, ami 4,8 t/ha-os átlaghozam mellett 560 ezer tonnás össztermést adott. A növény területe az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedik, idén 124 ezer hektárt tesz ki. Az 595 ezer tonnára becsült termés nagyjából negyede a söripari igényeket szolgálja ki, mintegy 160 ezer tonnát pedig exportálnak.
Kukorica
Tavaly sorozatban a harmadik aszályos nyárral szembesült Szerbia, ami drasztikusan rontotta a kukoricatermés mennyiségét és minőségét. A betakarítás már augusztus közepén elkezdődött, majdnem egy hónappal korábban a szokásosnál. Az össztermés 5,3 millió tonna lett, 22%-kal kevesebb, mint 2023/24-ben. A belföldi felhasználás idén kb. 3,8 millió tonna, és átmenő készlete is volt az országnak, így Szerbia elvileg 1,5 millió tonnás exportot tud bonyolítani, bár a kukorica 60%-a aflatoxinnal szennyezett, és a vízi utak is alig működtek eddig.
Az idei évre 7,5 t/ha-os átlaghozam mellett 7,1 millió tonnás terméssel kalkuláltak a történelmi átlagok alapján. A tényleges eredményeket azonban a nyári csapadékmennyiség és hőmérséklet fogja eldönteni, ami az előrejelzések alapján semmit jót nem ígér. Szerbia egy normál évjáratban körülbelül 4,1–4,25 millió tonna kukoricát használ fel, így gyenge termés esetén is exportképes országnak számít, egy jó szezon után pedig3 millió tonnás exportárualappal rendelkezik. A kivitel közel 60%-a a Dunán át Konstanca kikötőjébe irányul. Szerbia az elmúlt években Dél-Korea, Egyiptom, Tunézia, India és Kína piacán igyekszik megvetni a lábát a GMO-mentes kukoricájával.
