Az európai kontinensen változóan alakult a gazdálkodók repcevetési kedve a tavalyi szezon eredményei után. Az árak csak meglehetősen későn, október-novemberben lépték át azt a szintet, ami a jobbára közepes termések után nyereséget termelt. Ez a kontinens szárazabb régióiban nem motiválta az őszi vetést.
(fotó: Horizont Média Kft.)
Anglia kezd túl szárazzá és meleggé válni
A márciusi becslésekhez képest is sokat romlott a brit repcetermelés idénre várt teljesítménye. Miután a vetésterület 20%-kal csökkenve 42 éves mélypontot ért el, még a növény állapota is romlott a tél elején becsülthez képest. Decemberben még az állományok 73%-a volt jó/kiváló állapotban, most azonban már csak az 57%-uk. Ezért a várható termést 100 ezer tonnával lejjebb korrigálták, 750 ezer tonna alá csökkenhet a betakarított mennyiség. Ez a belső igények felét sem fedezné, tekintve, hogy az országnak 2 millió tonnára lenne szüksége. (Nagy-Britanniában étolajként is kedvelt a repce.)
2024 júliusa és 2025 januárja között az Egyesült Királyság 600 ezer tonna repcét importált – ez 12 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legtöbb áru Ukrajnából érkezett, miközben az uniós szállítások visszaestek. A teljes 2024/25-ös évre becsült importmennyiség 975 ezer tonna, míg az idei betakarítást követően több mint 1 millió tonna behozatalával kalkulálnak az elemzők.
Az árak fokozták a termelési kedvet az EU-ban
Az uniós tagállamok többségében a kedvező piaci árak és a stabil kereslet ösztönzik a termelést. A 2025/26-os szezonra 5,9 millió hektárra nőtt a repce vetésterülete, ami közel 6%-os bővülést jelent. A várható termés elérheti a 19 millió tonnát, ami 14%-kal haladná meg az előző évi szintet.
A legnagyobb termelők közé tartozó országok:
- Franciaország: 1,34 millió ha → 4,4 millió tonna termés
- Németország: 1,11 millió ha → 4 millió tonna
- Lengyelország: 990 ezer ha → 3,3 millió tonna
- Románia: 770 ezer ha → 2,2 millió tonna
Magyarország és Ukrajna
Magyarországon ellenben hatalmas visszaesés figyelhető meg, a növény területe már csak 120–130 ezer hektár között van, 25–28%-kal zsugorodott a tavalyi évhez képest, és ezzel 20 éves mélypontot ért el. Úgy is fogalmazhatunk, hogy visszaestünk az uniós csatlakozás termelési szintjére. Ráadásul a britekhez hasonlóan nálunk is sokat romlott a vetések állapota a tél elejéhez képest, most csak az állományok 55%-a van jó állapotban. Ez 310 ezer tonna körüli össztermést vetít előre.
A visszaesés okai:
- az időjárás, ami lényegében egy nyugati-északi karéjra korlátozza az országban a növény termőrégióját,
- a rovarkárok, amelyeket a szerkivonások miatt egyre nehezebb kivédeni,
- valamint az ár, ami tavaly csak a termés hagyományos értékesítési időpontja után haladta meg az önköltségi szintet.
Európában a párizsi tőzsdén most 470 euró körül mozog az új termés ára, 12%-kal olcsóbb, mint a májusi ó termésé. Ez nagyjából 190 ezer forintnak felel meg, azaz a tavaly októberi hazai árszinttel egyenlő. Ha hoznánk a 2024. évi, 2,5 tonnás termésátlagot, akkor ezzel az árral nyereséget termelne a növény.
Pillanatnyilag Ukrajnában 523 dollárért raknak hajóra egy tonna repcét, egy év alatt 43%-kal drágult. Keleti szomszédunkban ősszel 1,123 millió hektáron került végül földbe a mag, de vetések 13%-a nagyon megkésett időpontban, emellett a tél náluk is extrém száraznak bizonyult. A betakarítás végső eredménye 3 millió tonnára eshet, ami 20%-kal lenne rosszabb a tavalyinál. A legoptimistább becslések 14%-os termelési visszaesésről szólnak.
