Betegségek, kártevők és megelőzés
A fakadásához közeledve, úgy gondolom, a szezon előtt érdemes feleleveníteni a szőlő legfontosabb betegségeit és kártevőit. Az elmúlt évben a fakadás nagyon korán megtörtént, és ez az egész évet végigkísérte; a szüret is sokkal hamarabb kezdődött, mint az előző években, ami természetesen a növényvédelemre is kihatott.
Sok esetben nagyon korán befejeződtek a növényvédelmi beavatkozások, és a szüret után, az ősz folyamán nem végeztek növényvédelmi kezelést, ezzel utat nyitva a kórokozóknak a nagyszámú áttelelő képleteik létrehozásához. A tavalyi évben a szüret után sok idő állt rendelkezésre a lisztharmat kazmotéciumainak a beéréséhez, ezért jelentős lisztharmat-fertőzési nyomásra számítok az idei esztendőben. Célszerű a szüret után még növényvédelmi kezelést végezni az áttelelő képletek képződésének elkerülése érdekében, illetve a tavasz során még a fakadás előtt lemosó kezelést végezni. A továbbiakban a szőlő fontosabb kórokozóiról és kártevőiről, valamint az ellenük való védekezésről ejtünk szót.
A szőlőlisztharmat
A szőlőlisztharmat kórokozói az aszkuszos gombák, azon belül a kazmotéciumos gombák közé tartozik, ivaros és ivartalan módon is képes a telelésre. Ivartalan módon a micéliumok a rügypikkelyekben telelnek át, ezekből a rügyekből torz hajtások, ún. zászlós hajtások alakulnak ki. Ez a lisztharmat primer tünete. A rügyekben telelő micéliumok csak tartós mínusz 13–15°C alatt fagynak el. A fertőzött hajtásokon tömegesen képződnek a konídiumok, amelyek további fertőzési forrásként szolgálnak. Sajnos a teleken már nem számíthatunk tartósan ilyen alacsony hőmérsékletre, ezért biztosan nagyobb mennyiségben képesek áttelelni.
Ivaros úton kazmotéciumokkal a fás részeken telelnek át, a kazmotéciumok képződésének a vegetáció során a száraz meleg kedvez. A lombozaton képződnek, és onnan kerülnek a fás részekre. Tavasszal a kazmotéciumokból szóródnak az aszkospórák, amik elindítják a tavaszi fertőzést. Szóródásukhoz legalább2,5 mm csapadék, 13–15 óra levélnedvesség, 10–30 °C szükséges, az optimális hőmérséklet 20 °C. Szóródásuk már április második felében megkezdődhet.
A kazmotéciumokból kiszóródott aszkospórák csírázási optimuma15–25 °C között van, a fertőzéshez szükséges minimális hőmérséklet pedig 10 °C. Az első tüneteket tavasszal a fás részekhez legközelebb eső levélfonákon figyelhetjük meg. Kezdetben apró, alig észrevehető fehér micéliumszövedéket láthatunk a leveleken, később a micéliumszövedék kiterjedtté válik a levélen, alatta a levél sárgul. A foltokban apró, fekete kazmotéciumok keletkeznek, amelyek a következő évi fertőzést fogják indítani. Végül a levéllemez torzul, elszárad és lehullik.
A fürtök virágzástól a szüretig fertőződhetnek, legkritikusabb időszak a virágzás és fürtzáródás között eltelt idő. A fürtökön lisztes fehér bevonat jelentkezik, alatta barnul, majd parásodik a bőrszövet. A parásodott fiatal bogyók a növekedés hatására felrepednek, kialakul a „sérves bogyó” tünet. Későbbi fertőzés esetén a parás foltok beszáradnak vagy rothadnak. A hajtásokon is kialakulhatnak a lisztharmat tünetei, a micéliumszövedék alatt a bőrszövet hálózatosan megbarnul. A fürtmegnyúlás időszakában kiemelt figyelmet kell fordítanunk a védekezésre, hogy elkerüljük a lombozaton történő felszaporodást.
Amennyiben ezt nem sikerül elkerülni, későbbi időszakban már nehezebben tudjuk megakadályozni a bogyók megfertőződését, és jelentősen megnőhet a fertőzött bogyók száma. A járványok kialakulását befolyásolja az előző évi fertőzöttség, a nyugalmi időszak időjárása, a fakadás és az első tünetek megjelenése között eltelt idő. Minél korábban jelentkeznek az első tünetek, annál nagyobb fertőzési nyomásra számíthatunk a kritikus időszakban.
A védekezés érdekében
A hatékony védekezéshez az agrotechnikai, fitotechnikai és kémiai védekezés ötvözésére van szükség a biztos védelem érdekében. A helyes metszési gyakorlattal eltávolíthatjuk a rügyekben telelő micélium áttelelő képleteit. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a zöldmunkára annak érdekében, hogy a leveleket, fürtöket minél rövidebb ideig borítsa víz. Ugyanakkor túlzásba sem szabad vinni, a nyári erős napsugárzástól meg kell védenünk a fürtöket. Az áttelelő fertőző képletek csökkentése érdekében végezzünk ősszel, illetve tavasszal lemosó kezelést.
Réz-kén tartalmú készítményt ajánlok lemosószernek, a kén hatékony a lisztharmat ellen, továbbá atkagyérítő hatása is van, a rézkomponens baktériumok, illetve olyan gombák által okozott betegségek ellen hatékony, mint a peronoszpóra, feketerothadás, fakórothadás, szőlő pszeudopezikulás orbánca. Az első célzott kezelést legkésőbb az első megjelenő levéltünetek idején el kell végezni. A fürtök fertőződésekor már nem tudunk hatékonyan védekezni. A kezelések megválasztásának időpontjában segítségünkre vannak az előrejelző modellek, de ezek nem helyettesítik az ültetvényünk rendszeres ellenőrzését.
Eltérő fogékonyság
A szőlőfajták különböző érzékenységet mutatnak a lisztharmat kórokozójával szemben. Erősen fogékony fajták:
‑portugieser, blauburger, kékfrankos, chardonnay, leányka, hárslevelű, zöld veltelini, olaszrizling, rizlingszilváni. A lisztharmat ellen felhasználható hatóanyagok:
‑kontakt hatóanyagok közül a kén egy közismert kontakt hatóanyag, amely segít a megelőzésben, de fontos megemlíteni, hogy 20 °C felett perzsel.
‑A meptildinokap, amely a virágzás időszakában is használható kontakt készítmény.
‑Felszívódó hatóanyagok közül a triazolszármazékok, például a tebukonazol, penkonazol, tetrakonazol, difenokonazol.
‑A spiroketaminok közül a spiroxamin.
‑Mitózist és sejtosztódást gátló metrafenon, piriofenon, ezek kifejezetten a lisztharmatok ellen hatékonyak.
‑Az aszkuszos gombák ellen széles körben hatékony az SDHI-csoportból a fluopiram.
A szőlő peronoszpórásbetegsége
A szőlő peronoszpórás betegségét okozó Plasmopara viticola kórokozó az oospórás gombákhoz tartozik, ivartalan alakja a sporangiumtartó sporangiumokkal, ivaros alakja az oospóra. Mind a lombozatot, mind a fürtöket képes megbetegíteni. Tavasszal a primer fertőzést az oospórák indítják, áttelelő képleteik levelekben telelnek, fertőzőképességüket több évig képesek megőrizni. A primer fertőzéshez szükséges környezeti feltételek: 10 °C feletti hőmérséklet, minimum 10 mm csapadék rövid időn belül és a levél 3–5 órás vízborítottsága. A szekunder fertőzéshez – amelyet a sporangiumok indítanak – 3–5 mm csapadék vagy harmatos időjárás és 10 °C feletti hőmérséklet is elég.
A sporangiumok érkezhetnek mediterrán eredetű légtömeggel is. A lappangási idő függ a hőmérséklettől, illetve a növény részétől, 25 °C-on és levélen 4-5 nap, fürtön 14–18 nap. Az első tünetek a leveleken jelentkeznek, ez az úgynevezett „olajfolt tünet”, amelyet elsőként a színi oldalon, a levélváll környékén kell keresni, később a fonákon jelenik meg a fehér sporangiumtartó gyep.
Nyáron a leveleken mozaikszerű nekrózisok figyelhetők meg. A fürtöket a virágzat megjelenésétől kezdve fertőzheti, a fürtkocsány és a virág sárgászölddé válik, és megjelenik rajta a fehér sporangiumtartó gyep. A borsó nagyságú bogyókig hasonló tüneteket láthatunk. Az idősebb bogyók már egyedileg fertőződnek. A fertőzött bogyók töppednek, rothadnak, elsőnek sárgászöldes, majd lilás-barnás színűek. A védekezést legkésőbb a levélen kialakult első tünetek megjelenésekor meg kell kezdeni. Ha a gomba megfertőzte a fürtöket, már nem tudunk hatékonyan védekezni.
A peronoszpóra esetén is segítségünkre vannak az előrejelző modellek. Az ültetvény rendszeres vizsgálatát azonban nem pótolják. A járvány kialakulását segíti a novembertől áprilisig tartó időszak, ha csapadékban gazdag. Ha a csapadékos késő őszhöz-télhez csapadékos május-június társul, akkor erős fertőzési nyomásra számíthatunk a kritikus időszakban. A fajták ellenálló képességében jelentős különbségek jelentkeznek. Erősen fogékony fajták:
chardonnay, merlot, leányka, rizlingszilváni, blauburger, zefír, zenit, zöld veltelini.
Peronoszpóra ellen alkalmazható hatóanyagok:
kontakt hatású réz, folpet, ditianon. Vigyázat, a réz 20 °C felett perzsel, és virágzásban sem szabad használni. Virágzás idején a felszívódó/mély hatású hatóanyag mellé válasszunk más kontakt hatóanyagot.
Sajnos az előző évben egy a gyakorlatban igen kedvelt hatóanyagtól, a metiramtól búcsút kellett hogy vegyünk, az idei évtől már nem alkalmazhatjuk a védekezés során.
‑Felszívódó/mély hatású hatóanyagok közül a fluopikolid, ciazofamid, improvalikarb, cimoxanil, zoxamid, mandipropamid, kálium-foszfonát, valifenalát alkalmazható. A peronoszpóra elleni védekezésben is fontos szerepe van az agrotechnikának, fitotechnikának, a lemosó kezelésnek, ahogy a lisztharmat esetében is.
A szőlő feketerothadása
Egyre jelentősebb betegség a szőlőültetvényekben a szőlő feketerothadása (Phyllosticta ampelicida). A fertőzött növényi részeken és a talajon képes áttelelni, optimális környezeti igényei a peronoszpóráéhoz nagyon hasonlók. A bogyók legérzékenyebb időszaka a virágsapkák lekerülésétől zsendülésig tart. A leveleken nekrotikus foltok jelentkeznek, amelyekben megjelennek a fekete piknídiumok, a bogyók barnulnak-feketednek, végül töppednek, és a kocsányon maradnak. Hosszú lappangási idővel rendelkezik, ezért fertőzés után is jó eredménnyel tudunk védekezni ellene.
Alkalmazható hatóanyagok:
- triazolkészítményekkel, cyflufenamiddal,
- a strobilurinkészítmények közül a piroklastrobin alkalmazható a legjobb eredménnyel.
Szürkepenész a szőlőben
A szőlőültetvények jelentős betegsége a szürkepenész, amelyet a Botrytis cinerea kórokozó okoz. Sebparazita, de képes fertőzni az ép bőrszöveten, elhalt virágmaradványokon, sztómán, lenticellán keresztül is. A fertőzési nyomás nagymértékben függ az áttelelő képletek számától, illetve az augusztusi, szeptemberi csapadék mennyiségétől. A fertőzés kialakulásának a 18–25 °C közötti hőmérséklet és a csapadékos időjárás kedvez. A konídiumok csírázásához 18–20 °C és minimum 20 óra levélfelületi nedvesség szükséges. A fajták fogékonyságát befolyásolja a bőrszövet, a viaszréteg vastagsága és a fürtök tömöttsége. Egészen korán, már a virágfakadáskor képes fertőzni a virágot és a virág kocsányát, a fertőződött virágok elhalnak.
Az éretlen bogyókon kialakul az ún. zöldrothadás, a bogyók elbarnulnak és elrothadnak. Kiemelten fontos a fürtzáródás előtti kémiai védekezés. A zsendülő bogyók is ki vannak téve a fertőzésnek, a bogyók elrohadnak, és szürke színű konídiumgyep jelentkezik a felületükön. Fogékony fajták: kadarka, tramini, hárslevelű, juhfark, ezerjó, sárga muskotály, pinot noir, menoir, portugieser.
A védekezés alappillére az áttelelő képletek csökkentése, a helyes fitotechnika, de a botritisz esetében kiemelt szerepe van a zöldmunkának is, a kémiai védekezés önmagában nem elég hatékony, sőt, az előrejelzés, a preventív kémiai védekezés is fontos. Ki kell emelni a molyok elleni védekezést is, ugyanis a kártételük nyomán utat nyitnak a fertőzésnek. A fürtzáródás előtti, illetve a zsendüléskori védekezés kiemelt fontosságú.
A Botrytis cinerea ellen hatásos hatóanyagok:
‑Kontakt készítmények közül a folpet, amely csak megelőző hatással bír.
‑Megelőző és gyógyító hatása van a hidroxianilidek csoportjába tartozó fenhexamidnek (részlegesen felszívódó).
‑Felszívódó hatóanyagok, amelyek protektív és kuratív hatással bírnak: azoxistrobin, piraklostrobin, tebukonazol, aminosav-bioszintézisgátló pirimetanil, metioninszintézis-gátló ciprodinil, fludioxonil, SDHI-hatóanyagcsoportba tartozó boszkalid.
A szőlőben károsító fontosabb kártevők
Nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella), tarka szőlőmoly (Lobesia botrana)
A nyerges szőlőmoly kettő nemzedékes, báb alakban telel, az első nemzedék rajzása április második felétől májusig, a második nemzedék júliustól szeptemberig terjed. A hűvösebb, csapadékosabb évjáratokat kedveli. A tarka szőlőmoly háromnemzedékes, báb alakban telel, az első nemzedék rajzása április, május, a második nemzedék rajzása június elején kezdődik, és eltarhat július elejéig, a harmadik nemzedék pedig augusztus elejétől, augusztus végig rajzik. A meleg, száraz évjáratokat kedveli.
Hazánkban a tarka szőlőmoly a jelentősebb kártevő az ültetvényekben. Az első nemzedék lárvái a bimbós vagy virágzó fürtöket károsítják, szövedékfészket készítenek, és a fészek védelme alatt károsítanak. A további nemzedékek már a bogyókon károsítanak, először kívülről rágják, majd behatolnak a bogyókba. A károsított fürt kitettebb a botritiszes fertőzésnek, így a botritisz elleni védekezés egyik alapköve a szőlőmolyok elleni védekezés. A feromonos csapdás rajzásmegfigyelésre és a hőösszegszámításra kell alapozni az ellenük való védekezést. A tarka szőlőmoly alsó hőmérsékleti értéke 10 °C, a biofixtől a lárvák keléséig kb. 100–110 °C-ra van szükség.
A szőlőmolyok ellen használható hatóanyagok:
‑A lambda-cihalotrin, eszfenvalerát, deltametrin, acetamipirid mind az imágók, mind a lárvák ellen hat.
‑A spinozidok csoportjába tartozó spinozad esetében a védekezést a lárvakelésre kell időzíteni.
‑Az avermektinek csoportjába tartozó emamektin-benzoát csak a lárvák ellen hatékony.
‑A biopreparátumok közül a Bacillus thuringiensis serovar kurstaki használható, amelynek kijuttatását a lárvakelésre kell időzíteni. A szőlőben a légtérterítéses védekezés is a gazdálkodók rendelkezésére áll.
Az amerikai szőlőkabóca
Nem a közvetlen károsításával, hanem az általa hordozott kórokozó által okoz jelentős problémát az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amely az aranyszínű sárgaságot (Flavescence dorée) okozó fitoplazma vektora (Candidatus Phytoplasma vitis). A fogékony fajták pár év alatt kipusztulnak. Virág- és bogyóelhalást okoz, a termés rossz ízűvé válik, jelentős terméskieséssel kell számolni. Egyetlen védekezési lehetőség a vektorok elleni védekezés.
Az amerikai szőlőkabóca monofág, csak a szőlőn táplálkozik, 1 nemzedékes. Az L1-es lárvák májusban, az első imágók július elején rajzanak, a rajzást a hőmérséklet alakulása jelentősen befolyásolja. Az imágókat sárga ragacslappal megfigyelhetjük, a lárvák az alsóbb levelek fonáki oldalán találhatók meg nagy számban. A védekezést a lárvák ellen kell időzíteni. A felsoroltakon kívül problémát okozhatnak a szőlőben a különböző atkák, illetve a gyapjas pajzstetvek is, megjelenésük esetén védekezni szükséges ellenük.
Összefoglalás
‑A védekezéseket előrejelzés alapján végezzük, nem szabad a megszokásokra hagyatkozni.
‑Mindig okszerűen védekezzünk!
‑Fontos megemlíteni, hogy az AKG-program esetén bizonyos hatóanyag-korlátozásokkal kell számolnunk.
Mindenkinek sikeres gazdálkodást kívánok!
SZERZŐ: BOZI JÓZSEF NÖVÉNYORVOS • AGRO APOTÉKA KFT.
