Sok évvel ezelőtt mi voltunk Európa éléskamrája. Eltelt néhány tíz–száz év, és mi lett ebből? Óriási mennyiségű élelmiszert importálunk. Miért is? A klíma változik, teljesen mindegy, mit gondolunk az okáról. A termelőnek is kell változni, technológiákat és termesztett növényeket változtatni.
Az aszályos tél is mutatja a talajtakarás fontosságát
A körülményeken (pl. az Alföld kiszáradásán) változtatni sokkal nagyobb akarat kell. Nem elég egy-két tucat termelő összefogása, ez országhatáron túlra is kellene hogy nyúljon, fel, a Kárpátokig. Amit viszont minden egyes termelő meg tud tenni, hogy egy picit változtat, és ez, ha összeadódik, akkor elég nagy lehet már a változás. Az első dolog, hogy őszön-télen-tavasszal takarjuk a földet. Azt látjuk, hogy az idei tél is csapadékszegény, akár aszályos télről is beszélhetünk. A takarónövények segítségével lecsapolhatjuk a levegőből a párát, és le tudjuk vezetni a talajba. A takarónövény kiválasztására is oda kell figyelni, hogy gyökértúlsúlyos legyen, úgyis lesz elég föld feletti része, ami a felszínt a Nap sugaraitól védje. A csupasz talaj tavasszal erőteljesebben felmelegszik, ezáltal a felette levő levegő is. Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál nagyobb mennyiségű nedvességet képes tárolni.
Ennek hatására a talajból még nagyobb a nedvességvesztés! Azt is meg lehet figyelni, hogy a tavaszi szelek egyre erősebbek. A magasabb légtömegek mozgása erősebb, így ezek még jobban szárítják a borítatlan felszínt.
Takarjuk be a földet, és máris óriási lépést tettünk a talajnedvesség megtartása felé! Ezenfelül nő a talajban az élet, végre egészségesebb lesz a termőtalaj
Javaslatok a szója vetéséhez
Közeleg a tavasz, és el is gondolkodhatunk, hogy mi lesz a jövő növénye? Mennyire maradnak vagy kerülnek más növények a vetésforgóba?
Azt tudjuk, hogy nyáron egyre kevesebb a csapadék. Lesznek olyan régiók, ahol a nyári kánikula előtt le kell aratni mindent, és a talajt szalmakalappal kell védeni. Más régiókban, ahol csak-csak esik csapadék, ott el lehet mozdulni az egyre többet emlegetett szója irányába. Hiszen a szója kevesebb nedvességgel is beéri, mint a kukorica, és akár egy szárazabb periódus után, ha kedvez az időjárás, újra virágzik. A szója termesztése néhány elemében odafigyelést igényel, ezt azonban jól be lehet tartani. Az egyik legfontosabb, hogy a gyökere gond nélkül tudjon fejlődni. A talajt az őszi műveléssel ne törjük össze, jó morzsás szerkezetű legyen. A talaj felszíne legyen egyenletes, ez majd az aratásnál fontos, a minél kisebb termésveszteségért. A vetésre lehet szemenkénti vagy sűrű soros vetőgépet is használni, de a gyér soros vetés nem egyenlő a szemenkénti gyér sorossal! Ez azt jelenti, hogy míg repcénél simán el lehet zárni 1-2 csoroszlyát, az egyenlőtlen tőelosztást a repce kitölti, ez a szója esetében nincs így, és hamar terméskiesés lehet a vége.
A kukoricasortávban is meg lehet termelni azt a mennyiséget, mint sűrű sorban. Egy picit nagyobb a rizikó, hogy szél hatására összerogy az állomány, és ekkor nagy lesz az aratási veszteség.
A keskenyebb sortávolságban, mint pl. a 45-50 cm, a szója gyomirtásában a sorközművelést is használhatjuk, 1-2 alkalommal hosszan tudunk menni az állományon. A második sorközművelés alkalmával, borítás előtt egy picit töltögetni is lehet, ezáltal a sor magasabban lesz, az aratásnál könnyebb leborotválni a tarlót.
Így javítja a talajt a no-till
Az utóbbi időben, a no-till vetőgép megjelenésével egyre többen használják ezeket a vetőgépeket a mulcsos, illetve min-till talajokon történő vetésre. Így a 25 cm-es sortávolság is egyre népszerűbb. Itt a vetőcsoroszlya hasonló mélységtartás-pontossággal közlekedik, mint egy kukoricavetőnél, a mag beágyazása is hasonló.
Ennél a sortávnál is el lehet végezni a sorközművelést, így a gyomirtásba is be tudunk segíteni, ezenfelül plusz levegőt tudunk juttatni a talajba.
A talajoltás nagyon fontos, léteznek különböző folyékony formában levő talajoltók, amelyeket még a sűrű soros vetésnél is be tudunk juttatni a vetőmagárokba.
Akik a szóját még jobban ismerik, azok a jövő biztosabban nyereséget hozó növényének hívják. Továbbra is az a véleményem, hogy jó lenne, ha minden gazdaság minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne!
SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN
+36-30/743-0302
