Sajtóreggelit tartott a Malagrow, melynek célja a figyelemfelhívás volt egy olyan anyagcsoportra, amelyik hivatalosan nem minősül növényvédő szernek, mégis az engedélyezési rendszer mostohagyermeke lett. Ez az állapot nem szolgálja sem a gyártók, sem a növénytermesztők érdekeit.
Ex lex növényvédő anyagok
A Malagrow Kft. tavaly indította el a növényvédelem megújítására fókuszáló, a termelőt és a fogyasztót egyaránt érintő Next 25 programját. A programban olyan készítmények kaphatnak helyet, amelyek nem minősülnek növényvédő szernek, mégis rendelkeznek növényvédő hatással. Ide tartoznak a hatásfokozók (adjuvánsok), a növényápoló hatású vagy akárcsak a fizikai tulajdonságaik révén előnyös élettani hatású anyagok. A Malagrow kínálatában ilyen a NanoTac EC, amelyik egy ragasztóanyagként működő szilikon polimer, a nem fedeles szárnyú rovarok (pl. levéltetvek) tracheáit tömíti el – fizikai és nem kémiai hatása révén. Egy másik készítményük (M-Guard) pedig a levélfelület pH-ját emeli meg időlegesen, ami a kórokozó gombák kiszáradásához, pusztulásához vezet.
Az ehhez hasonló készítmények a környezet minimális terhelésével világos biológiai hatást fejtenek ki. Növényvédő hatásuk a szabályok szerint címkézhető, reklámozható. Ez azért nagy szó, mert a biostimulánsok (termésnövelő anyagok) esetében ez nem megengedett, annak ellenére, hogy utóbbiaknak is szigorú engedélyezési eljáráson kell átesniük – mutatott rá a rendszer logikájára Dr. Tőkés Gábor, a Nébih volt engedélyezési vezetője.
A biostimulánsok közé tartoznak a növény- és talajkondícionálók, illetve a mikrobiológiai készítmények. Engedélyezési eljárásuk hasonló nagyságrendű költséggel jár, mint a növényvédő szernek nem minősülő anyagoké. Ugyanakkor a növényvédő szerek engedélyezése az EU-s szabályoknak megfelelően – már jóváhagyott hatóanyaggal is – több száz millió forintos költség, amit csak a nagyobb gyártók engedhetnek meg.
Nem csoda, ha azok a kisebb cégek, amelyek eddig a biológiai megoldásokra fókuszáltak, igyekeznek ebben a „nem peszticid növényvédő” kategóriában fejleszteni. Az alapvetően jó hazai rendszerben azonban történt egy negatív változás, amit mindenképpen orvosolni kell ahhoz, hogy ezek az alternatív növényápolók teret nyerjenek.
Szerencsétlen hozzáállású a magyar rendszer
Mint azt Dr. Tőkés Gábor elmagyarázta, az EU egy pozitív listát tesz közzé a jóváhagyott hatóanyagokról, ezek száma jelenleg 425. A lista tartalmazza a jóval nagyobb számú „fel nem vett” hatóanyagokat is (972 db). Ebben a kategóriában szerepelnek a megvizsgált és a jóváhagyási feltételeknek meg nem felelő hatóanyagok (pl. klórpirifosz). Ugyanakkor itt szerepelnek olyan anyagok is, amikhez soha senki nem adott be dossziét, csak felmerült a használatuk lehetősége.
Ezek között van jónéhány kifejezetten környezetbarát anyag, amelyek bár az uniós rendszerben növényvédőszer-hatóanyagként nem szerepelhetnek, más jogszabályok alapján akár termésnövelőként, akár növényápoló szerként forgalmazhatók. Ilyen anyagok pl. a kalcium-klorid, a foszforsav, a tejsav, az ammónium-szulfát, a fenyőolaj, a fokhagymakivonat, a viasz, az etanol, a citromkivonat vagy egyes növényi olajok. Ezek felvételét még senki sem kérte dossziéval. Az új hazai megközelítés szerint ezek az uniós listán „fel nem vett” hatóanyagok mind kockázatosak,így teljesen ártalmatlan anyagok is kizárásra kerülnek egy-egy új készítmény hazai engedélyezése során. A szakember felhívta a figyelmet rá, hogy a magyar hatóság önkényesen szigorította a vizsgálatot erre a „fel nem vett” listára, ezt sem a hazai, sem az uniós jogszabályok nem követelték volna meg a „nem peszticid” kategóriában. Túlteljesítettük az elvárásokat, ezáltal jól használható és környezetbarát készítmények esnek el a forgalmazás lehetőségétől.
Együtt kell megtalálni a növényvédelmi választ
Pálinkó Zsolt, a Malagrow kereskedelmi vezetője elmondta, hogy a biológiai termékkörben mennyire nehéz gyártóként-forgalmazóként érvényesülni. 2019 óta egyetlen szintetikus hatóanyag sem kapott engedélyt az EU-ban, miközben a szerkivonás folyamatos. Ez a nagy növényvédőszer gyártókat is a bio szegmens felé tereli. Ugyanakkor világos, hogy ez a két termékkör valójában csak egymást kiegészítve működik igazán jól. „Amíg van garantált sikert ígérő kemikália, addig a termelő azt fogja használni. Ha azonban a szabályozás kiveszi a kezéből a szintetikus megoldást, akkor a kockázat bármilyen mértékű csökkentése jobb annál, mintha ott marad a technológiában a lyuk. Márpedig ezek a védelmi hézagok a jövőben is sokasodni fognak. A kémia és a biológia csak kéz a kézben lesz képes válaszolni a kihívásra” – intett a szakember
Malatinszki György ügyvezető rámutatott: a bio szegmens forgalmazóinak nagyobb a felelősségük a termelők edukálásában, mint a szintetikus szegmensben, hiszen ezen készítmények helyes alkalmazása megköveteli a komolyabb élettani tudást is. Az ideális kijuttatási időpont megválasztásához a kártevőről, a növényről és a környezeti feltételekről is többet kell tudni, mint egy hagyományos szer esetében, emellett a tökéletes fedés és a hatóanyagkombinációs lehetőségek ismerete is fontos. „Keressük a partnerkapcsolatokat, szervezzük a bemutatókat, élünk a megszólalási lehetőségekkel. Az információ átadása nélkül nem jutunk előre.”
A szervezők bíznak benne, hogy a termelőkhöz, a hatósághoz és a többi gyártóhoz is eljut a szavuk, és a szabályozás újra kinyitja a fejlesztés lehetőségét egy nagyobb hatóanyagkörben.
