Több oka is van annak, hogy most a szárazföldi áruforgalomban nem tapasztjuk az ukrán áruk nyomását. A legfontosabb mégis az, hogy tengeri kikötők zavartalanul működnek.+
A zavartalan tengeri forgalom, az európai vészfékmechanizmus és az ukrán árumennyiség csökkenése (emiatt áremelkedése) az együttes oka annak, hogy szinte leállt az ukrán termékek szárazföldi forgalma a magyar határon. Vannak persze kivételek, mint a szójadara, amelyik döntően „száraz lábbal” érkezik az EU-ba – méghozzá éppen hazánkon keresztül –, ám a legtöbb agrártermék a kikötők felé utazik.
2024-ben az ukrán kikötők új rekordot állítottak fel, összesen 97,2 millió tonna árut kezelve. Ebből a tengeri folyosó teljes áruforgalma 79,9 millió tonnát tett ki, míg a Duna menti kikötők összesen 17,3 millió tonna terméket kezeltek. Ez nem kevés, 18%-os részarányt jelent az áruforgalomban.
A növekedés fő hajtóerejét a gabona– és ércszállítmányok adták, amelyek 60,3 millió, illetve 18,5 millió tonnával járultak hozzá a teljesítményhez. A 97,2 millió tonnás összteljesítmény 57%-kal (35 millió tonnával) haladja meg a 2023. évi mennyiséget, amikor a tengeri útvonal az év nagy részében akadályoztatva működött.
Emlékeztetőül: Az oroszok ellenőrzésével úgy-ahogy működő gabonafolyosó 2023 nyarán bezárult, ami a szárazföldi és dunai útvonalakra terelte az ukrán árut. Ez pedig széleskörű kelet-európai, majd uniós szintű gazdatüntetésekhez vezetett. Az orosz erők azonban nem tudták megakadályozni egy biztonságos tengeri útvonal létrehozását az ukrán partok mentén. A MezőHír 2024 májusában már arról írt, hogy az ukrán gabonavonatok 89%-a kikötők felé halad, és csak 11%-uk veszi az irányt az ország nyugati határátkelői felé.
Kapcsolódó cikkünk: Kerüli a magyar és a szlovák határt az ukrán áru.
