Az évszázad leghosszabban tartó aszálya után eljött végre a várt csapadék is, és ez most már kezd sok helyen elég lenni. Szeptember közepe óta, október elejéig van olyan régió, ahol a lehullott csapadék mennyisége elérte a 200 mm-t. A nagy árvíz is levonult, és csak halkan nézzünk szét: maradt belőle valami, amivel lehetne tölteni a kiszáradt vidéket?
Klímaváltozás van, a kérdés az, hogy segítünk magunkon!?
A termesztéstechnológián változtatni kell. Nyugodtan lehet továbbra is intenzíven forgatni a földet, minden évben „le lehet nyúzni a bőrt”, de előbb-utóbb visszaszól a természet.
Klímaváltozás van, mindig is volt, a kérdés az, hogy mit tudunk tenni mi itt, a Kárpát -medencében, hogy legyen esélyünk még termelni, és emellett aratni is. Lehet, hogy a Tisza-szabályozással elrontottak valamit, lehet, hogy ami most sokak szemében belvíz, az ott jelenik meg, ahol nem is kellene termelni, és a víznek lenne a helye, lehet, hogy teljesen át kellene gondolni az egészet? A tájjal együtt kell gazdálkodni. Addig is, amíg lesz egy olyan erő, ami-aki ezt eldönti és alkalmazza is, mindenki a saját háza táján tud a rendszernek segíteni.
Csökkentsük az észszerűség határain belülre a talajművelés intenzitását. Ez azzal kezdődik, hogy miként rakjuk össze a vetésforgót. Melyik növény után mi következik azért, hogy minimális talajműveléssel, vagy éppen a talajművelés elhagyásával a következő kultúrnövényt kitűnő minőségben tudjuk elvetni.
Az őszi vetés annak függvényében, hogy mi után történik, egyszerűbb vagy nehezebb, és ezt legtöbbször a szármaradvány-mennyiségre értjük. Kalászost vetünk pl. repce, borsó után, éppen lehet, hogy már szármaradvány sincs a felszínen, esetleg az árvakelés maradványai. Napraforgó után elég egy sekély késhenger vagy tárcsa, és máris vethető. A kukorica nagy mennyiségű szármaradványa ijeszti meg a termelőket. Növényvédelmi szempontból a következő év általában izgulós. Mennyi lesz a csapadék, milyen intenzív lesz a gombatámadás.
AKG, no-till és takarónövény
Amikor elhatározzuk, hogy csökkentjük a talajművelés intenzitását, akkor érdemes nagyon odafigyelni a termőterületen a közlekedésre.
A legtöbb termelő egyszerűen el tudja kezdeni az intenzitás csökkentését, ugyanis a kultivátorok széles kapáit le lehet cserélni keskenyre, és ez a legköltséghatékonyabb váltás. A no-till a cél? – tegyünk érte! Csökkentsük a talajművelés intenzitását, és használjuk a takarónövényeket! Takarónövényt természetesen a hazai körülmények között csakis tavaszi vetésű kultúrák elé tegyünk.
A januári TMG REAG konferencián nagyon sok információt tud gyűjteni mindenki a no-till, strip-till, till-till technológiákról.
Avatar minden esetre
A Horsch Avatar vetőgép egy olyan, no-tillre kifejlesztett technológia, amelyik a mulcsos technológiában is tökéletesen megállja a helyét. Amennyiben az a terv, hogy pl. rotációs no-tillt fogunk majd űzni, akkor az Avatarnak jó helye van a gazdaságban
Rotációs no-till – mit is jelent ez?
Amikor a körülmények olyanok, hogy a talajban nem teszünk kárt, és tápanyagot szeretnénk mélyre juttatni, akkor elvégezzük a csökkentett intenzitású művelést, máskor pedig közvetlenül a tarlóba vetünk. A vetőgépek nagyon széles skálán helyezkednek el. A Horschnak csak egyedül van 6-7 olyan aprómagvető gépe, amelyik mind alkalmas no-tillre, így a körülményeknek a legmegfelelőbbet tudják kiválasztani a termelők.
A klíma változik, egy keveset tudunk tenni az enyhülésért, azért is jó lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne.
SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN • +36-30/74-30-302
