A vetésforgó szerepe az éghajlatváltozás tükrében

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre extrémebbé válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak lesznek. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.

Az elmúlt évek gyakorlatát vizsgálva az derül ki, hogy a kukorica az a kultúra, melyet e negatív hatás a legjobban érintett. A tartós forróság, amely a kukorica virágzásakor egyre gyakrabban tapasztalható, jelentős terméskiesést okozhat.

A kukoricaállományokban a legnagyobb problémát talán az jelenti, hogy a nyári időszakban, amikor a növények fejlődéséhez nagyobb mennyiségű nedvességre van szükség, a csapadék mennyisége nagyon kevés volt az elmúlt években. Így a növényeknek a talaj mélyebb rétegeiből kellett felszívniuk a vizet, ami ahhoz vezetett, hogy a későbbi fejlődésükhöz szükséges nedvesség már nem állt rendelkezésükre a kellő mennyiségben. Ezért a növények már jóval az aratás előtt száradásnak indultak.

Az őszi káposztarepce egyrészről az a kultúrnövény, amelynek nedvességigénye más időpontra esik, mint a tavaszi kultúráké, tehát ez az a növény, amely a téli – akár kevesebb – nedvességgel a legjobban „gazdálkodik”, így használata a modern vetésforgóban nélkülözhetetlen. Másik előnye abban rejlik, hogy a repce oszlopos gyökere és sűrű mellékgyökérzete jótékony „talajlazító” hatást fejt ki. Ezáltal az utónövény szántás nélküli, ún. mulcstechnológiával elvethető. További előny, hogy a repce-elővetemény után alkalmazott mulcstechnológia következtében mérhető a legalacsonyabb fuzárium-DON-érték az utónövény őszi búza termésében.


A jó gyökérfejlődés…

  • a megfelelő talajszerkezet és optimális vetésidő eredménye,
  • biztosítja a növény víz- és tápanyagellátását még a kritikus időszakokban is,
  • növeli a termést és a termésbiztonságot,
  • növeli a tápanyag-felhasználás hatékonyságát.
  • Ha az őszi búzát repce után vetjük el, a búza őszre már olyan erős gyökérzettel rendelkezik, s ezáltal olyan fejlődési stádiumba jut, hogy bizonyítottan nagyobb terméshozamra lehet számítani ez esetben, mintha például kukorica után vetettük volna el.

    A repce vetésforgóban való alkalmazásának további előnye, hogy a repceszalmában található, elraktározott kálium gyorsabban bomlik le a talajban, mint a többi kultúrnövény szalmamaradékában található kálium. Ha repce után vetjük el az őszi búzát, már ősszel a növény rendelkezésére áll a korai fejlődéséhez szükséges káliummennyiség. A C/N-arány a repce-szalmamaradékban annyira kedvező, hogy akár 40-50 kg nitrogén/ha kívülről történő talajba juttatását (műtrágyát) megspórolhatunk tavasszal.

    Blum Zoltán
    ügyvezető
    RAPOOL Hungária Kft.
    www.rapool.hu

    Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!

    elővetemény rapool repce vetés vetésforgó vetőmag