Mérete és mozgathatósága miatt egy konténerfarm a legtöbb helyre telepíthető – csak vízszintes talajra, valamint víz és elektromos csatlakozásra van szükség technikailag a működéséhez.
Egyre több kihívás
Az erőforráshiány és az élelmezésbiztonság egyre inkább globális probléma. A mezőgazdasági termelés alá vont területek riasztó ütemben – 2000–2020 között 18%-kal – csökkentek világszerte (forrás: FAO, 2022) az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás és a vízhiány miatt. Az előbbiek okán a mezőgazdasági technológiák folyamatos fejlődésben vannak a termelékenység növelése és a környezettudatosság által szegélyezett versenypályán. Az innováció jegyében az elmúlt évtized során olyan új technológiák jelentek meg, mint például a konténeres növénytermesztés.
Ebben a cikkben végigvesszük a konténeres gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Megnézzük az új gazdálkodási mód erősségeit, illetve a még fejlesztésre, újragondolásra szoruló területeit.
A konténerfarmok története
A konténerfarmok, amelyek új koncepciót jelentenek, a növénytermesztő üzemek mozgatható típusai. Fő jellemzőjük, hogy a „termőterületet” fém szállítókonténerekben alakították ki. Az első szériájukat több mint egy évtizede gyártották, a vertikális gazdálkodás és ellenőrzött környezetű mezőgazdaság előírásait alkalmazva, mégpedig azzal a céllal, hogy egész évben egy termő üzemet hozzanak létre.
Egy bostoni székhelyű mezőgazdasági vállalat, a Freight Farms kezdte meg elsőként – a 2010-es évek elején –a konténerfarmok gyártását és értékesítését. A cég fejlesztő szakemberei skálázható megoldást kerestek a városi környezetben is működtethető mezőgazdaság számára. A megoldás alapját a logisztika területén általánosan használt szállítókonténerekben találták meg. Ezek belső terének beépítésével hoztak létre egy mindent az egyben farmrendszert.
Az elmúlt egy évtized során a Freight Farms konténeres koncepcióját számos új cég (többek között a Farmony, a Farmbox, az Urban Health Farms, a Drop & Grow, a Parus Europe és a Hydroponics Factory) követte. Ezek igyekezték tovább tökéletesíteni a konténergazdálkodás ötletét.
Az ellenőrzött környezetű mezőgazdaság
A konténerfarmok kapcsán mindenképpen meg kell említeni egy fontos fogalmat, mégpedig a Controlled Environment Agriculture-t (CEA, ellenőrzött környezetű mezőgazdaság). A CEA a teljesen ellenőrzött környezet létrehozásának a módszere a növények termesztésére. Ezt néha „vertikális gazdálkodásnak” vagy „beltéri gazdálkodásnak” is nevezik. Ahogy a neve is sugallja, ezek a létesítmények el vannak zárva a külső környezettől.
Mindent mesterségesen biztosítanak bennük, amire a növényeknek szükségük van a növekedésük különböző szakaszaiban, beleértve a vizet, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szellőzést és a fényt. A konténerfarmok is a CEA elvei alapján működnek, akárcsak más beltéri gazdaságok, például a vertikális farmok és a csúcstechnológiás kereskedelmi üvegházak.
Sajátos szerkezetüknek köszönhetően a konténerfarmok egyedülálló előnyöket kínálnak más CEA-alkalmazásokkal szemben. Elsődleges előnyük a könnyű szállítás. A szabványos szállítókonténerekbe történő összeszereléssel a konténerfarmok gyorsan megépíthetők, áthelyezhetők, és többféle forgatókönyv szerint, környezetspecifikus módon üzembe helyezhetők.
A konténeres gazdálkodás előnyei
A konténeres gazdálkodás viszonylag új jövevény a mezőgazdasági színtéren. Emiatt nem sokan ismerik még mélyebben ezt a technológiát. A konténeres gazdálkodás előnye, hogy kisebb hatással van a környezetre, mint a hagyományos gazdaságok. Ennek a gazdálkodási módnak az egyik legfontosabb ismérve a vízhatékonyság.
Ebben a technológiában a növényeket talajmentes közegben termesztik, ahol gondosan ellenőrzött vízellátáson keresztül kapják meg a tápanyagaikat. Ez azt jelenti, hogy a vízfelhasználás jelentősen csökken a hagyományos gazdálkodáshoz képest, ahol gyakran jelentős mennyiségű víz megy kárba a lefolyás és a párolgás miatt. Előbbieken túl ezek a rendszerek hatékonyan tudják újrahasznosítani és újra felhasználni a vizet, minimalizálva a teljes fogyasztást.
A rendszerint redundáns épületekben vagy raktáregységekben épült vertikális farmok a mezőgazdaság elfogadott ágazatává válnak. De mi a helyzet a konténerfarmokkal? Egyszerűen fogalmazva a konténerfarm egy függőleges gazdálkodási rendszer, amely egy szállítókonténerbe épül. Egy telephelyen igény szerint több konténer is egybeépíthető, ténylegesen farmmá téve a gazdaságot.
A konténeres gazdálkodás legfontosabb előnye a hagyományosabb vertikális farmokkal szemben a rugalmassága – ha egy gazdaságot konténerben helyeznek el, nem pedig épületben, akkor szállíthatóvá válik, és számos helyre telepíthető (városi környezettől a mezőgazdasági területekig). A konténeres gazdálkodás további jelentős előnyei közé tartozik a relatív alacsony belépési költség, a minden évszakban és minden éghajlaton állandó terméshozam, valamint a könnyű kezelhetőség és bővíthetőség.
(forrás: paraus.europe.com)
Mivel könnyen szállíthatók, a konténerfarmok könnyen telepíthetők oda, ahol és amikor szükség van rájuk. Ez azt jelenti, hogy felhasználhatók kutatási vagy társadalmi hatású projektekre anélkül, hogy állandó létesítményt kellene építeni. A szállítókonténerek is modulárisak, ami azt jelenti, hogy több konténer használható nagyobb létesítmény felépítéséhez, és a vállalkozások megfelelően méretezhetik működésüket.
A konténerfarm egy izgalmas koncepció, amely a modern mezőgazdasággal kapcsolatos problémák egy részét egy kompakt, hatékony csomagban oldja meg, rengeteg előnnyel. A konténerfarmok népszerűsége folyamatosan növekszik a városi mezőgazdaságban, annak köszönhetően, hogy maximális hordozhatóságot és rugalmasságot kínálnak, és könnyen beilleszthetőek bármilyen városi környezetbe. Minél jobban kezd elterjedni ez a fajta termesztéstechnológia világszerte, az emberek annál inkább elkezdik integrálni őket a helyi élelmiszer-kereskedelembe vagy az éttermek friss zöldáruellátásába, így igazi farmtól–asztalig élménnyé tehetik őket városi környezetben.
Úgy teljes a kép, ha a konténerfarmos gazdálkodás nehézségeiről is ejtünk néhány szót. A hátrányok elsősorban technikai jellegűek. Igaz, hogy egy mobil termesztési rendszerről van szó, és a konténerek „bárhova” telepíthetőek, de az adott helyen a víz- és villamosenergia-ellátásnak rendelkezésre kell állnia. A technikán túl az is korlátozó tényező, hogy nem minden növény termeszthető ilyen körülmények között.
Kifizetődő-e ez a gazdálkodási mód?
Talán a jelen téma vonatkozásában a leggyakrabban feltett kérdés a konténerfarmok jövedelemtermelő képességére vonatkozik. A konténeres gazdálkodás nyereséges lehet, de a gazdaság jövedelmezősége bizonyos tényezőktől függ. A gazdaság egy vállalkozás, és mint minden ilyen, a mögöttes gazdasági tényezők és a vezetés kompetenciáján múlik, hogy megbukik vagy sikeres lesz.
Az, hogy az adott gazdaság nyereséges-e vagy sem, a gazdaság méretétől, helyétől, termékétől, a gazda készségeitől, hatékonyságától, a helyi piactól és az előállított termék minőségétől függ. Továbbá vannak olyan gazdasági tényezők, amelyek a gazda ellenőrzésén kívül esnek, mint például az infláció és a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, amelyek szintén hatással vannak a gazdaság jövedelmezőségére.
A konténerfarm nyereségessé tételének legfontosabb része az, hogy a terményt helyi, fenntartható termékként, prémium áron lehessen eladni, szemben azzal, hogy a gazda megpróbálna a nagykereskedelmi árakkal versenyezni. Ez jobban megfelel az ökológiai, mint a hagyományos termesztésnek, és jelenleg piaci rést jelent.
A címkéken túl…
A konténeres gazdálkodás a bő egy évtizedes múltja során számos címkét kapott. Nézzük meg, hogy ez a termesztéstechnológia mennyire volt képes megtölteni a leggyakrabban emlegetett címkéket tartalommal.
‑ Gyors megoldást kínál a növekvő élelmiszerigényre: A konténeres gazdálkodást gyakran a városi élelmiszerhiány gyors megoldásának tekintik, mivel a kültéri körülményektől függetlenül, ellenőrzött környezetben képes termeszteni a növényeket. Egy sikeres konténerfarm felállítása azonban jelentős tervezést, beruházást és tudást igényel. A szükséges technológia és know-how akadályt jelenthet a belépni szándékozó gazdák számára.
‑ Mindig költséghatékonyabb, mint a hagyományos gazdálkodás: Míg a konténeres gazdálkodással vizet és (termő-) földhasználatot lehet megtakarítani, jelentős energiát igényel a világítás, a fűtés és a hűtés, valamint az üzemeltetéshez elkötelezett munkaerőre van szükség. A berendezések tőkeköltségei és a munkaerő költségei is magasak lehetnek. Gondos tervezés és hatékony működés nélkül a konténeres gazdálkodás által kínált nagyobb költséghatékonyság elveszhet a hagyományos gazdálkodási módszerekkel összevetve.
‑ Minden növény termesztésére alkalmas: A konténerfarmokon a gazdák sokféle növényt termeszthetnek, beleértve a salátát, a leveles zöldségeket, a gyógynövényeket, a mikrozöldeket, a virágokat és még az ínyenc gombákat is. A több helyet vagy eltérő termesztési feltételeket igénylő növények, például gyökérzöldségek vagy gyümölcsök termesztése kevésbé jövedelmező lehet. Sőt, vannak olyanok is, amelyeket lehetetlen konténeres gazdaságban termeszteni. Ezért a növényfajták sokoldalúsága némileg korlátozható.
‑ Garantálja a magas hozamot: Bár a konténeres gazdálkodás lehetővé teszi a környezeti feltételek ellenőrzését, és magas négyzetméterenkénti hozamhoz vezethet, nem garantálja a sikeres termést. Mint minden gazdálkodási forma, ez is jelentős szakmai ismereteket és gondos növényegészségügyi kezelést igényel.
‑ Egyetlen megoldás a városi gazdálkodáshoz: A konténerfarmok a városi élelmiszer-előállítási igény kielégítésére irányuló megoldások részét képezhetik, de nem jelentenek kizárólagos utat. Más módszerek, mint például a tetőkertek, az épületekben végzett függőleges gazdálkodás és a közösségi kertek szintén döntő szerepet játszanak.
(forrás: lettusgrow.com)
Záró gondolatok
A konténeres gazdálkodás iparágként még gyerekcipőben jár, de sokan úgy gondolják, hogy kulcsfontosságú hosszú távú megoldást jelenthet majd az éghajlatváltozás és a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságának egyre növekvő kettős fenyegetésére. A leküzdendő legfontosabb kihívás a gazdaság működtetéséhez szükséges villamos energia rendelkezésre állása, mennyisége és költsége. Jelenleg a gazdálkodók részben ellensúlyozhatják az energiafelhasználást egy napelemes rendszerrel, és „ökomódban” is használhatják a gazdaságot, ami energiamegtakarítást jelent.
A konténerfarmok városi mezőgazdasági megoldást kínálnak kompakt, hordozható és rendkívül hatékony csomagban. Függőleges hidroponikus rendszerekkel egy négyzetméterre vetítetten sokkal több élelmiszer állítható elő, mint ugyanakkora területen a hagyományos szántóföldi gazdálkodásban. A farmkonténerek felszerelhetők klímaszabályozási technológiával a tökéletes termesztési környezet megteremtése és az egész éves, folyamatos élelmiszer-termesztés érdekében.
A konténeres gazdaságok egyetlen hátránya a magas kezdeti beruházási és a piaci résben betöltött szerepük. A rájuk osztott szerepek jelenleg korlátozottak, de a jövő mezőgazdaságában sokan gombamódra szaporodó konténerfarmokat vizionálnak. Hiszen a helyi friss élelmiszerek termesztése mindenütt jó jövőkép lenne.
Összességében a konténeres gazdálkodás a legtöbb kereskedelmi gazdálkodási gyakorlattal összehasonlítva minimálisra csökkenti a kiterjedt élelmiszer-szállítás szükségességét azáltal, hogy a termelőlétesítményeket a városi területek közelében helyezik el. Ez a stratégia csökkenti a szállítási költségeket és az élelmiszer-elosztáshoz kapcsolódó szénlábnyomot.
Szerző: Czékus Mihály
