A valenciai áradásokról készült felvételek heteken át sokkolták Európát. Luc Vanoirbeek, a Belga Kertészeti Szövetkezetek Szövetségének főtitkára arra figyelmeztet, hogy ez csak a kezdet. Nincs több időnk, a mezőgazdasági termelésben minden beruházásnak a klímaváltozásra kell fókuszálnia.
Hosszú távú hatások
„Az éghajlatváltozás most válik igazán kézzelfoghatóvá. Spanyolországban az első becslés szerint 4000 hektárnyi termesztőberendezést érintett a természeti csapás. Összehasonlításképpen, Flandriában összesen nincs 2000 hektárnyi növényházunk” – mutatott rá a belga szakember. A valenciai mezőgazdaságot összesen 34 ezer hektáron érte természeti csapás, a károkat november elején több mint egymilliárd euróra becsülték.
Az itteni áradásoknak nemcsak a jelenben van kihatásuk a zöldségfélék piaci kínálatára. Vajon azok a termelők, akik mindenüket elvesztették, feladják-e, vagy megragadják a lehetőséget a modernizációra? Az utóbbihoz természetesen sok pénzre lenne szükség. Ezek a beruházások azonban elkerülhetetlenek – és nemcsak Spanyolországban. Luc Vanoirbeek emlékeztetett az Emilia Romagna-i katasztrófára vagy legutóbb a Boris ciklon által okozott áradásokra Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában.
Két probléma van: a nap és a víz
A belga kertészeti vezető szerint döntő fontosságú vált a vízkormányzás és a vízgazdálkodás, mivel szélsőségesen váltakoznak a nagyon száraz és a nagyon csapadékos időszakok. Olyan rendszereket kell kialakítani, amelyekkel szükség szerint felfoghatjuk, elvezethetjük vagy visszanyerhetjük a vizet.
Ezen felül jégesőhálóval és a napvédelemmel kell ellátni a kertészeti termelést, de minden mezőgazdasági ágazatban klímabiztosabb technológiára van szükségünk. „Ezek a fejlesztések létkérdéssé váltak. Továbbá életképes kockázatbiztosítási rendszerrel kell segíteni a bajban lévőket” – fűzte hozzá Luc Vanoirbeek.
Kapcsolódó cikkünk: Spanyol áradások: úszik a datolyaszilva, a paprika, a narancs.