Európában a legdrágább az energia
Az energiaárak tekintetében a Föld egyes térségei között mára jelentős különbségek alakultak ki, ami várhatóan a következő évtizedekben is fennmarad, és komolyan befolyásolja a régiók versenyképességét.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) „World Energy Outlook 2013” címen november közepén Londonban közzétett kiadványa szerint világviszonylatban Európában a legdrágább az energia, aminek következtében például az energia-intenzív iparágakhoz köthető termelés – és így az export is – jelentősen visszaeshet a következő évtizedekben.
Mérséklődik az olaj szerepe
Ami az egyik meghatározó energiahordozó, az olaj helyzetét illeti, a kitermelés technológiájának fejlődése és a magas olajár minden bizonnyal további olajkészletek felszabadítását fogja eredményezni, de a korábban megélt „olajbőség” egyszer és mindenkorra a múlté. Az észak-amerikai és brazil kitermelés felfutása a következő évtizedben minden bizonnyal csökkenti majd az OPEC szerepét, de a Közel-Kelet vezető pozícióját e területen semmi nem kérdőjelezheti meg, mert ez az egyetlen térség a Földön, ahol nagy mennyiségben található olcsón kitermelhető olaj.
Az IEA kalkulációja szerint a globális olajkereslet növekedése folyamatosan lassulni fog. Az olajfogyasztás az előttünk álló két évtizedben Ázsia és a Közel-Kelet felé tolódik, ami ezekben a térségekben a finomítói kapacitások növekedésének igényét is felveti majd. Ugyanakkor az OECD-országokban a mérséklődő kereslet – például a nem megfelelő szintű kihasználtság következtében – komoly nehézségeket fog jelenteni a finomítóknak.
Növekvő energiaéhség, leginkább Ázsiában
Az IEA kiegyensúlyozott forgatókönyve szerint a globális energiakereslet 2035-ig mintegy harmadával fog növekedni, és a súlypont egyre inkább Ázsia felé tolódik. 2020-ig elsősorban Kína lesz a növekedés motorja, aztán pedig India és a délkelet-ázsiai országok emelik majd leginkább a fogyasztást.
A Közel-Keleten szintén a fogyasztás felfutására számítanak az IEA szakértői, miközben az OECD-országok energiakereslete 2035-ig alig fog növekedni, így összességében alig éri majd el az OECD-n kívüli országok összes fogyasztásának a felét.
A karbonszegény energiaforrások a becsült növekmény közel 40 százalékát tehetik ki, ami egy rendkívül figyelemre méltó megállapítás. Ezzel összefüggésben azt is hangsúlyozzák, hogy egyes régiókban a napelemek és a szélerőművek gyors elterjedésével párhuzamosan alapvető kérdések merülnek fel az árampiacok szerkezetével, illetve a befektetési környezet kiszámíthatóságával kapcsolatosan.
Aránytalan árak
Közismert és általánosan elfogadott megállapítás, hogy az egészséges gazdasági folyamatok alapfeltétele az elérhető és a megfizethető energia. E tekintetben óriási eltérésekkel találkozhatunk: a földgáz esetében például a jelenlegi amerikai árak az európai gázárak egyharmadát, míg a japán tarifának csupán az egyötödét teszik ki. Az elektromos áram tekintetében is hasonló aránytalanságokkal találkozhatunk: egy átlagos japán cég az amerikai díjak háromszorosát, míg az európai – és a kínai – a kétszeresét fizeti.
A szervezet szakembereinek előrejelzése szerint a térségek között tapasztalható árkülönbségek a következő évtizedekben is fennmaradnak, ami nagyban befolyásolhatja az energia-intenzív iparágak beruházási döntéseit. Ennek megfelelően az Egyesült Államok 2035-ig kismértékben növelheti majd az energia-intenzív iparágakhoz köthető kivitelét, amivel szemben az európai és a japán export együttesen közel egyharmadával eshet vissza.
Jelszó az energiahatékonyság…
Az energiahordozók térségenként eltérő árából adódó kihívások hatásainak mérséklésére alkalmas megoldások közül a jelentés készítői az energiahatékonyságot emeli ki, de ezzel kapcsolatban arra is felhívják a figyelmet, hogy 2035-ig az energiahatékonyságban rejlő gazdasági lehetőségek mintegy kétharmadát az emberiség nem fogja tudni realizálni, amennyiben nem történnek alapvető változások az energiapolitikai prioritásokban. Az egyik ilyen kiemelt terület a fosszilis energiahordozóknak biztosított támogatások témaköre.
Az egyes régiók közötti jelentős árkülönbségek a globális gázpiac mielőbbi kialakulásával is csökkenthetőek. Az ázsiai térségben zajló árazási reformok és az Észak-Amerikában megjelenő cseppfolyós-földgázexport egyaránt segíthet feloldani a jelenlegi merev gázkereskedelmi gyakorlatot és az olaj indexált árazást.
…de első a klímaváltozás
Rendkívül fontos megállapítása a jelentésnek, hogy az árkülönbségek mérséklésére irányuló akciók nem írhatják felül a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket. Az energiatermeléshez köthető széndioxid-kibocsátás a várakozások szerint 2035-ig 20 százalékkal emelkedhet, ami jelentősen magasabb hőmérséklet-növekedéshez vezet, mint a klímaváltozás megállításához küszöbként megállapított 2 Celsius fok. Ennek érdekében a jövőben sokkal körültekintőbben kell kialakítani a megújuló energiák támogatási rendszereit, vélik a Nemzetközi Energia Ügynökség szakértői.
